Ukrán városokat ért súlyos rakétatámadás

Kijev mellett Lviv, Harkiv és más ukrán városok helyi tisztviselői arról számoltak be hétfő délelőtt, hogy városaik tűz alá kerültek. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint ez válasz volt az ukrán terrortámadásokra köztük a Krími hídon elkövetett robbantásra. Kilátásba helyezte, hogy Oroszország kemény választ ad, ha ezek folytatódni fognak.

Makszim Koszickij, a Lvovi terület vezetője arról számolt be, hogy a nyugati tartomány energetikai infrastruktúrájának elemei is támadás alá kerültek.

Borisz Filatov, a közép-ukrajnai Dnyepr nagyváros polgármestere megerősítette a csapásokat, és azt írta Telegram-csatornáján, hogy csak “gyűlöletet és harci vágyat” érez, miközben arra szólította fel a lakosokat, hogy keressenek menedéket.

Vitalij Kim, aki az oroszországi Herszon régióval határos déli Nyikolajev régiót vezeti, több tucatnyi lövedékről és több kamikaze drónról számolt be, amelyek az orosz csapatok részéről érkeztek. Azt állította, hogy Moszkva az egész országban “kritikus infrastruktúrát” vesz célba.

Alekszjj Reznyikov ukrán védelmi miniszter, azt állította, hogy Oroszország “egy világszerte megvetett terrorista gazemberállam”. Hozzátette, “Bátorságunkat soha nem fogják a terroristák rakétái megsemmisíteni, még akkor sem, ha fővárosunk szívét találják el”.

Oleh Synyehubov, Harkiv kormányzója a Telegramon tett közzé egy helyzetjelentést a régiójáról, amelyben azt írta: Az ellenség rakétacsapásokat mér Harkivra és a harkivi régió kritikus infrastruktúrájára. Az áram- és vízellátás egy ideig nem állhat rendelkezésre. Jelenleg minden sürgősségi szolgálat azon dolgozik, hogy a sérült infrastruktúrát a lehető leghamarabb helyreállítsák.

A hatóságok közlése szerint legalább nyolcan meghaltak, 24-en megsebesültek az ukrán fővárosban. A legtöbb becsapódás a főváros központjában volt – írta a rendőrség a Facebook közösségi oldalon közzétett közleményében. Az ukrán hadsereg szerint Oroszország 75 rakétával támadta hétfő reggel Ukrajna területét, az orosz tájlkoztatás szerint azonban több mint 150 rakétát lőttek ki Ukrjanára. Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Telegramon azt írta, hogy az ukrán légvédelem 41 rakétát megsemmisített. Hozzátette, hogy Oroszország harci drónokat is bevetett.

Putyin szerint ez válasz volt az ukrán terrortámadásokra köztük a Krími hídon elkövetett robbantásra.

Az orosz elnök kilátásba helyezte, hogy Oroszország kemény választ ad, ha ezek folytatódni fognak.

A jelentések szerint a német konzulátus vízumhivatalát is találat érte az ukrán főváros, Kijev elleniorosz támadások során.

A kijevi Böll Alapítvány volt elnöke, Szergej Sumlenny a Twitteren posztolt fotókat, és Olaf Scholz kancellárnak ( SPD) és Annalena Baerbock külügyminiszternek (Zöldek) címezve azt írta: „Szeretnének néhány Leopard tankot küldeni, hogy azok ellenőrizzék a helyzetet a helyszínen?

Magyarország a kiújult kijevi rakétacsapások ellenére egyelőre fenntartja ukrajnai nagykövetsége működését, a bajba került, segítségre szoruló emberek a külképviseleten tudnak jelentkezni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Berlinben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború egyre súlyosabb, egyre inkább eszkalálódik, s az elmúlt órák eseményei is jól mutatják, hogy most már mielőbb a béketeremtésre kellene fókuszálni.

Leszögezte: a szomszédos országban azonnali tűzszünetre van szükség, béketárgyalásokat kell kezdeni.

Kárpátalján is szóltak a szirénák hétfő délelőtt – jelentette Csapról az M1 Híradóban a közmédia tudósítója, Debreceni Kamilla.

Légiriadó volt, és olyan álhírek terjedtek, hogy Kárpátalját is rakétatámadás érte, ez azonban nem igaz – mondta el a tudósító. Beszélt arról is, hogy elrendelték az iskolák bezárását, és arra figyelmeztettek, hogy áramkimaradások lehetnek, valamint nagyobb menekülthullám érheti el az országrészt.

Oroszország nem válaszcsapásokat ad, hanem elkezd felnőtt módra beszélni azokkal, akik nem akarják meghallani – írta hétfőn Telegram-bekezdésben Kirill Sztremouszov, az Ukrajnától elcsatolt Herszon megye Moszkva által kinevezett közigazgatásának második embere.

Sztremouszov az Ukrajna városaira hétfő reggel mért orosz katonai csapásokat kommentálta ilyen módon.

„

Sztremouszov szerint az „újfasizmus támogatói” Ukrajnában „a Donyec-medence és Herszon vidékének életét fogják élni”.

A hétfő reggeli támadásokban Oroszország elsődleges célpontja Ukrajna energiainfrastruktúrája, másodlagos célja pedig emberéletek kioltása volt – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az államfő közösségi oldalakon közzétett videójában arról beszélt, hogy a támadást szándékosan időzítették a reggeli csúcsforgalom idejére, hogy a lehető legnagyobb veszteségeket okozzák.

„Ez egy kemény reggel. Terroristákkal van dolgunk” – szögezte le. „Pánikot és káoszt akarnak, el akarják pusztítani az energiarendszert” – mondta. Hozzátette, hogy a „rakéták tucatjaival” és iráni Sahíd típusú drónokkal végrehajtott csapások északról délre és keletről nyugatra vették célba az országot, Kijevet, valamint Hmelnickij, Lviv, Dnyipro, Vinnicja, Zaporizzsja, Szumi, Harkiv vagy éppen Zsitomir térségét eltalálva.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese egy írásban adott interjúban, amelyet vasárnap éjjel tett közzé a Telegram csatornáján, azt hangsúlyozta, hogy Oroszország a Krími hídon elkövetett robbantásra csakis a „terroristák megsemmisítésével” válaszolhat.

A volt államfő szerint „a bűncselekmény megrendelője és elkövetője a bukott állam, Ukrajna”.

„Ez egy terrorcselekmény és diverzió, amelyet a bűnöző kijevi rezsim követett el. Kétségek nincsenek, de nem is voltak. Minden jelentés és következtetés elkészült” – írta Medvegyev.

A román védelmi miniszter szerint a háborúnak csak béketárgyalások vethetnek véget, amelyeket Ukrajna helyett a világ országainak, az Egyesült Államoknak, a NATO-nak kell lefolytatniuk Oroszországgal, az ukrán elnök pártjának frakcióvezetője azonban úgy véli, hogy a Nyugatnak nem Moszkvával, hanem Kijevvel kellene tárgyalnia Ukrajna NATO-felvételéről – írta hétfői számában az Adevarul című román lap.

Az Adevarul Vasile Dincunak egy román kereskedelmi tévében elhangzott interjúját idézte, amelyben a tárcavezető úgy vélekedett: azért kell a békefeltételeket és biztonsági garanciákat a Nyugatnak kialkudnia Oroszországgal Ukrajna számára, mert az ukrán politikusok nem engedhetik meg maguknak, hogy hozzájáruljanak egy igazságtalan területvesztéshez, ez számukra túl nagy politikai vereség lenne.

A román miniszter szerint a béketárgyalás mindenképpen jobb lenne, mint a jelenlegi – emberéleteket és anyagi javakat megsemmisítő – pusztítás, még akkor is, ha csupán egy befagyott konfliktust eredményezne.

Az Adevarul Vasile Dincunak egy román kereskedelmi tévében elhangzott interjúját idézte, amelyben a tárcavezető úgy vélekedett: azért kell a békefeltételeket és biztonsági garanciákat a Nyugatnak kialkudnia Oroszországgal Ukrajna számára, mert az ukrán politikusok nem engedhetik meg maguknak, hogy hozzájáruljanak egy igazságtalan területvesztéshez, ez számukra túl nagy politikai vereség lenne.

A román miniszter szerint a béketárgyalás mindenképpen jobb lenne, mint a jelenlegi – emberéleteket és anyagi javakat megsemmisítő – pusztítás, még akkor is, ha csupán egy befagyott konfliktust eredményezne.

Az Adevarul szerint válaszképpen David Arahamija, a kijevi Nép Szolgája párt frakcióvezetője, az oroszokkal korábban tárgyalásokat folytató ukrán küldöttség vezetője a Zn.ua hírportálnak azt mondta: Európa békéjét kizárólag a kollektív biztonság és Ukrajna katonai ereje garantálhatja, úgyhogy Ukrajna a NATO-csatlakozásáról akar tárgyalni a Nyugattal, erre kell összpontosítani, és felesleges ebbe Oroszországot is bevonni.

A román védelmi miniszter – egy esetleges ukrán területvesztés árán is – békekötést sürgető megszólalása némiképp árnyalja Bukarest eddigi, Ukrajna területi épsége mellett következetesen kiálló, Ukrajna mellett elkötelezett álláspontját. Dincu azonban ugyanabban az interjúban leszögezte: igazságtalannak, Ukrajna elleni bűncselekménynek tartja az oroszok által indított háborút, amelyet a Szovjetunió elvesztése, a birodalmi ambícióik kudarca feletti frusztráció következményének nevezett.

Vasile Dincu – az Európai Unió és az Egyesült Államok több más vezető politikusával együtt – ukrán állami kitüntetést kapott Volodimir Zelenszkijtől augusztusban, Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának támogatásában, a nemzetközi együttműködés megerősítésében szerzett személyes érdemei elismeréseképpen.