Orbán: Európa az elhibázott brüsszeli szankcióktól szenved

A kormányfő és Irakli Garibasvili, Georgia miniszterelnöke stratégiai partnerségi megállapodást írt alá. Közös sajtónyilatkozatukban Orbán Viktor hangsúlyozta: a megnövekedő kínálat tudja letörni az árakat, ami elemi érdeke Magyarországnak, hiszen az ország „harcol az infláció ellen, amely tekintélyes részben a magas energiaárak miatt áll elő”. Az energiaválságra a hosszú távú megoldást az jelenti, ha az európai kontinensre minél több irányból minél több energia érkezik - mondta Orbán Viktor.

Kifejtette: „egy nagyívű új energetikai együttműködés formálódik”, amelyhez a magyaroknak különös érdekük fűződik. Létre akarnak hozni egy új, hatalmas villamosenergia-vezetékrendszert, amely az energiát Azerbajdzsánból Georgián és Románián keresztül hozná Magyarországra - magyarázta.

Közölte: ezzel nagy mennyiségű földgázt tudnának kiváltani, olyan földgázt, amelyet most villamosenergia előállítására használnak Magyarországon. Ehelyett ezt a villamosenergiát direktben megkaphatnák - mutatott rá.

Megjegyezte: georgiai kollégája ezt a programot teljes mellszélességgel támogatja.

Arról is beszélt, hogy nagyon rossz, diszkriminatív döntés született Brüsszelben, amikor megadták az EU-tagjelölti státust Moldovának és Ukrajnának, de nem adták meg Georgiának. „Ez megmagyarázhatatlan, erkölcsileg vállalhatatlan és káros döntés is” - vélekedett. Hozzátette: Georgia az elmúlt évek munkájával kiérdemelte a tagjelöltséget, a brüsszeli elutasító döntés tiszteletlenség a georgiai emberekkel és nemzettel szemben.

Orbán Viktor közölte: Magyarország továbbra is támogatja a minél gyorsabb tagjelölti státus megadását Gerorgiának, szakértőket biztosít kormányának, hogy segítsék a felkészülést a tárgyalásokra. Tizenhat magyar dolgozik az Európai Unió megfigyelőmissziójában - fűzte hozzá.

A miniszterelnök kitért arra: megállapodtak, hogy jövőre együttes kormányülést tartanak Georgiában, ezt meg fogja előzni az ágazati miniszterek találkozója, ahol előkészítik az együttes kormányülést. Mindezzel nagy lendületet akarnak adni a két ország gazdasági együttműködésének - fogalmazott.

Azt is mondta: Magyarországon erőteljes pozitív előítélet él Georgiával szemben és ugyan a két ország messze van egymástól, de a geopolitikai helyzetük sok hasonlóságot mutat. „Egy magyarnak nem nehéz megértenie a georgiai történelemnek a vezérfonalát és egy georgiai embernek se nehéz megérteni a magyar történelem vezérfonalát”, hiszen mindketten „nagy kulturális hagyományokkal, unikális nyelvvel rendelkező” nemzetek, amelyeknek ezt a kultúrát, ezt a nyelvet náluk nagyobb népek gyűrűjében kell fenntartaniuk - fogalmazott.

Úgy vélte, „ez a mi küldetésünk, hogy ez a kultúra, ez a nyelv, ez ne vesszen el”.

A kormányfő kiemelte: álláspontjaik nagyon közel vannak egymáshoz, amikor geopolitikáról, háború és béke kérdéséről van szó. „Mi, magyarok ugye az ukrán-orosz háborúban azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akarunk minél hamarabb és ez nagyon hasonlít a georgiai megközelítésre” - vélekedett Orbán Viktor.

Georgia legfontosabb célkitűzése az európai uniós tagjelölti státus, majd a tagság elérése - mondta a sajtótájékoztatón Irakli Garibasvili. Georgia miniszterelnöke háláját fejezte ki Magyarország támogatásáért ennek elérésében, valamint országa területi integritását érintően. Hangsúlyozta: Georgia jelenleg az Európai Tanács javaslatainak végrehajtásán dolgozik, gazdaságuk pedig évről évre két számjegyű növekedést mutat.

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor miniszterelnök (j4) megbeszélést folytat Irakli Garibashvili georgiai kormányfővel

Fotó: Orbán Viktor miniszterelnök (j4) megbeszélést folytat Irakli Garibashvili georgiai kormányfővel

Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Irakli Garibashvili georgiai kormányfőt a Karmelita kolostorban

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor miniszterelnök (b) fogadja Irakli Garibashvili georgiai kormányfőt a Karmelita kolostorban

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor miniszterelnök (j) katonai tiszteletadással fogadja Irakli Garibashvili georgiai kormányfőt a Karmelita kolostor

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor miniszterelnök (j2) megbeszélést folytat Irakli Garibashvili georgiai kormányfővel (b) a Karmelita kolostorban 2022. október 27-én. Jobbról Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója (j) és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (j4).

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor miniszterelnök (j) katonai tiszteletadással fogadja Irakli Garibashvili georgiai kormányfőt a Karmelita kolostor előtt 2022. október 27-én.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor miniszterelnök (j) katonai tiszteletadással fogadja Irakli Garibashvili georgiai kormányfőt a Karmelita kolostor előtt 2022. október 27-én.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Orbán Viktor miniszterelnök (j) fogadja Irakli Garibashvili georgiai kormányfőt a Karmelita kolostor előtt 2022. október 27-én.

A georgiai kormányfő beszámolt arról is, hogy a NATO-nak is tagjává szeretnének válni, amiért már eddig is óriási áldozatokat hoztak a katonai szervezet nemzetközi szerepvállalásaiban, a többi között Irakban vagy Afganisztánban.

Irakli Garibasvili teles mértékben elfogadhatatlannak ítélte az ukrajnai háborút, Ukrajnát pedig országa minden lehetséges módon támogatja - tette hozzá.

Örömét fejezte ki a két ország között megkötött stratégia partnerséggel kapcsolatban, és közölte azt is: Georgia támogatni fogja a Magyarország számára igen fontos energetikai projektet. Országa példát vesz a magyarországi sikeres reformokból - tette hozzá, és köszönetet mondott a georgiai egyetemi hallgatók magyarországi ösztöndíjaiért is.

„Európa az elhibázott brüsszeli szankciók miatt súlyos energiaválsággal néz szembe. Az egyetlen megoldás, ha minél több energiaforrást biztosítunk Európa számára. Erről tárgyalunk ma Georgia miniszterelnökével” – írta csütörtök délelőtti Facebook-posztjában Orbán Viktor.

Magyarország támogatja, hogy Ukrajna és Moldova mellett Georgia és Bosznia-Hercegovina is európai uniós tagjelölti státuszt kapjon - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben korábban.

Közölte, Georgia esetében nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Ukrajna és Moldova esetében olyan geopolitikai döntés született, ami a korábbi bővítési logikát felülírja, ugyanis közvetlen biztonsági fenyegetettség áll fent az unió szomszédságában. Annak ellenére, hogy az uniós döntés egy ilyen politikai helyzetben született, nem lehet különbséget tenni az országok között - szögezte le Varga Judit.