Orbán: Épségben át kell vinni a hazát a túlpartra

Ki kell bírni a próbatételeket és „épségben át kell vinnünk hazánkat a túlsó partra, egymásba kapaszkodva és bízva az Úristenben, nem az áradatra, hanem mindig a partra figyelve” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten.

A megújult dunamelléki püspöki székház, református teológia és újjáépített kollégium átadása alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten a kormányfő kiemelte: ahol nagy a szükség, közel a segítség, és ez így volt azon a szörnyű napon is, amikor bejárták a Ráday kollégium kiégett folyosóit. De már akkor ott volt a remény is, mert a tragédia másnapján azonnal megindult az adakozás, és alig telt el pár nap, több millió forint gyűlt össze a munkálatokra és a kollégisták megsegítésére – idézte fel.

Közölte: amikor a régi, Ráday utcai felőli bejáraton lép be az ember az épületbe, egy monumentális lépcsősor fogadja, amelynek első fordulójában egy szoborcsoport van a református hit hőseivel. „Az ősök tekintete megmér bennünket”, azokat is, akiket az ország vezetésére és megvédésére szólítja a kötelesség – mondta.

A miniszterelnök szerint a cél, amelyet a reformátorok adtak, „nemcsak a hitben, hanem a magyarságunkban való megmaradás parancsa is”. Ezért nem volt kérdés, hogy az állam, illetve a kormány a magyar reformátusok mellé áll a bajban, hiszen ezért nemzeti a kormány. Több ez, mint kötelesség, inkább törlesztés, mert sok mindent kaptak a kollégiumtól, mióta megnyitotta a kapuit – emlékeztetett.

Úgy vélte, ami a Ráday kollégiumban történt, az a nemzet javára vált. Református lelkészek nemzedékei indultak el innen, szolgálták becsülettel Magyarországot, vitték magukkal hitüket, tudásukat, önérzetüket és magyar mivoltukat, elfogadták a nehéz próbatételt és Isten csodát tett általuk – fogalmazott.

Azt mondta, Magyarország pedig újra és újra erőt kapott az újrakezdéshez, a megújuláshoz, a rombolás utáni országépítéshez. Erre a megújuló erőre, amely a református identitás lényegét jelenti, ma legalább akkora szükség van, mint a második világégés vagy a kommunista rendszer bukása után volt – vélekedett.

Orbán Viktor a mostani próbatételek között említette a háborút, az éhínséget és a járványokat.

Kijelentette: ki kell állni és meg kell harcolni az igazunkért, „egyenként és nemzetként egyaránt”. A nehézségek most igencsak nagyok, de ahol az ember ereje elfogy, ott „mindig kipótolja a kegyelem” – mutatott rá.

A kormányfő hangsúlyozta: „Bármilyen sötétek a felhők, bármilyen magasra csapnak a hullámok, és bármilyen legyőzhetetlennek tűnnek az akadályok, csak a zsoltár szavára kell hallgatni: bízzatok!”

A megújult dunamelléki püspöki székház, református teológia és újjáépített kollégium átadása alkalmából tartott ünnepi istentisztelet a Kálvin téri református templomban

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az átadó ünnepség előtti istentiszteleten Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, dunamelléki püspök arról beszélt, nagyon sok minden elégett a tűzben, odalett egy ember élete is és "mélyen, csöndben, kitartóan kellett imádkozni", hogy Isten megmutassa a veszteségben a "gonoszt jóra fordító szeretetének erejét".

Elsősorban Istennek "köszönjük, hogy építhettünk" - mondta, hozzátéve, hálával tartoznak azért is, hogy maguk mellett és mögött tudhatták a kormány és Orbán Viktor miniszterelnök személyes támogatását, a gyülekezetek és mindenki más segítségét.

Kitért arra: Isten kegyelme nyilvánult meg abban is, hogy egy olyan időszakban építhette újjá az egyház a Ráday Házzá keresztelt épületegyüttest, amikor "országunk, nemzetünk és benne egyházunk a gyarapodás éveit élte". Templomok, óvodák, iskolák, parókiák épültek, és most a legfontosabb kérdés, amit föl kell tenni, hogy a "lelkünk épült-e?" - hangsúlyozta Balog Zoltán.

Az egyház az elmúlt időszakban gyarapodott épületekben, a szolgálat lehetőségeiben, de hogy "lélekben gyarapodtunk-e", az majd most fog eldőlni: ma, holnap, holnapután. Most lesz nyilvánvalóvá, hogy milyen választ ad az egyház a "ránk váró hét szűk esztendőre" és a világ zűrzavarára.

Úgy fogalmazott: "ha valóban lelki választ akarunk adni, akkor nem felejtjük el a nélkülözésben sem a hálát. A hálát azért, hogy volt gyarapodás és az abból gyűjtött erőt használhatjuk akkor, amikor kevesebb van".

A lelki válasz része az is, hogy a terheket "együtt kell hordoznunk" - mondta, jelezve: azt várja a közösségtől, hogy erejéhez mérten mindenki vállaljon részt a terhek hordozásában.

égül pedig azt kérte az egyház tagjaitól, együtt keressék Isten akaratát. "Imádkozzunk és gondolkozzunk", hogy mit üzen Isten ebben a kizökkent időben, mert az egyház dolga a valóság keresztény olvasatának továbbadása - tette hozzá Balog Zoltán.
 
Bogárdi Szabó István korábbi dunamelléki püspök igehirdetésében felidézte: 2019 januárjában, a tűz másnapján Veres Sándor dunamelléki főgondnokkal a leégett kollégium udvarán állva tudták, önáltatás, hogy bármi megmenthető az épületből és egymásnak sem merték feltenni a kérdést, hogy miből építik azt újjá.
 
Akkor belépett a "siratótérbe" Orbán Viktor, aki megígérte a kormány segítségét az újjáépítéshez.

Elmondta azt is: még aznap délután a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) szenátusa válságülést tartott, hogy az otthon nélkül maradt diákok sorsáról döntsenek. Mire a püspök átért a megbeszélésre, tucatnyi telefonhívást fogadott, más egyetemek rektorai, testvéregyházak hívták és ajánlották fel segítségüket a szállás nélkül marad diákoknak. A következő hétre pedig, amikor a diákok számba vehették, mi mindenük pusztult el, annyi adomány érkezett szerte a világból, ami többszörösen pótolta az elveszett tárgyakat.

"Mintha a kenyérszaporítás csodáját éltük volna meg" - vélekedett a református püspök.

Bogárdi Szabó István szólt arról is: 2019 elején épp megkezdte volna a készülődést a püspöki szolgálat átadására, számbavéve, hogy mit is adhat át utódjának. De azon a januári napon "egyetlen este alatt elégett az öndicséret összes cikornyás himnusza".

Az önmagának feltett kérdésre pedig, hogy miért vette el tőle ezt Isten, azt a választ adta: azért, hogy egyedül a kegyelem maradjon az élete forrása.

Ahogy Jézus mondta a tanítványoknak: "elég néked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el" - idézte Bogárdi Szabó István a bibliát, hozzátéve, azóta ez lett mindennapi igéje.
   
Az istentisztelet után az épület szalagját Novák Katalin köztársasági elnök, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Balog Zoltán püspök és Veres Sándor főgondnok vágta át.
 

Novák Katalin köztársasági elnök, valamint Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b2), Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke (j) és Veres Sándor főgondnok (b) a megújult dunamelléki püspöki székház, református teológia és újjáépített kollégium átadásán a Ráday utcában

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A Ráday utcai kollégiumot 2019. január 23-án gyújtotta fel három fiatalkorú. A tűzben egy ember életét vesztette, az épület pedig használhatatlanná vált, ezért le kellett bontani.

Az újjáépített Ráday Felsőoktatási Diákotthonban három szinten 48  szobában laknak az idei tanévtől a KRE hittudományi karának hallgatói és néhány más karon tanuló diák.

Az épület az új, Markusovszky tér felőli bejáraton keresztül közelíthető meg. A földszinti aulában pihenő és étterem kapott helyet. A belső udvar pihenőhellyé alakult, az autók az egy szinttel lejjebbi teremgarázsban parkolhatnak.

Az épületben helyet kapott egy akadálymentes kollégiumi szoba, tíz vendégszoba és három lakás is. A folyosókon tanulószobát, mosókonyhát és teakonyhát, a legfelső szinten tetőteraszt és közösségi teret alakítottak ki.

A szintén a tetőtérben lévő új kápolnában az úrasztala a tűzesetből maradt üszkös fa felhasználásával készült, így őrizve a 2019-es tragédia emlékét.

Az épületet automata tűzjelző és vízzel oltó rendszerrel látták el.

A Dunamelléki Egyházkerület tulajdonában lévő Ráday Ház a felsőoktatási diákotthon mellett helyet ad a Ráday Gyűjteménynek, az egyházkerület püspöki hivatalának, a KRE hittudományi karának és a Bibliamúzeumnak.