Mikor csökkenhet az infláció?

Nyolc nap alatt nyolcszázmilliárd forintért vásárolt a lakosság az új magyar állampapírokból. Magyarország finanszírozása stabil, az állampapírjaink iránt továbbra is erős a kereslet – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az államháztartás finanszírozásáért és a nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkár. Az interjúban a július óta hivatalban lévő Tóth Tibor kitért a nyugdíjasokat megillető idei és jövő évi külön juttatásokra, arra, hogy mikor csitulhat a hazai infláció, s arra is: a németek már a globális felmelegedéstől remélik a gázválság megoldását.

–  A szomszédunkban több mint fél éve háború zajlik, a világgazdaságnak a pandémia sokkja után most a nemzetközi energiaválsággal kellene megküzdenie. Ön államtitkárként az állam finanszírozásáért is felel, adódik hát a kérdés: ezek a körülmények miként érintik hazánk anyagi helyzetét?

– Ha röviden szeretnék válaszolni, azt mondhatnám: Magyarország finanszírozása a romló külső környezet ellenére is biztosított. Ebben visszaköszönnek azok az eredmények is, amelyeket az elmúlt bő egy évtizedben ért el a magyar adósságkezelés: 2010 óta a külföldiek kezében lévő államadósság arányát hatvan százalékról harmincra, a devizaadósság arányát ötvenről 25 százalék alá javítottuk. Az államadósság negyedét ma már a magyar emberek tartják kézben, 2010-ben ez az arány csupán három százalék volt. Azt látjuk tehát, hogy a magyarok szeretnek a saját hazájukba fektetni. Ennek kapcsán elmondhatom: nagy érdeklődés övezi a szeptember 29. óta kapható új sorozatú állampapírokat is, a Bónusz Magyar Állampapírt és a Prémium Magyar Állampapírt. Az első nyolc napon már több mint 800 milliárd forint értékben vásároltak ezekből. Tehát a befektetőkön kívül a magyar családok is bíznak a magyar gazdaságban, gazdaságpolitikában.

– A baloldal ellenben láthatóan nemigen bízik a kormányzat gazdasági lépéseiben, szerintük az állam súlyos anyagi helyzetben van. Ennek kapcsán rendre kormányzati kifizetési stopról beszélnek.

– A polgári kormány fegyelmezett, takarékos gazdálkodást rendelt el a költségvetési szerveknél, amellyel a szankciós energiaválságra válaszol.  Hiszen a szankciós energiaár-emelkedés, a rezsicsökkentés, a munkahelyek, a családtámogatások és a nyugdíjasok védelme az állami kiadásokat is jelentősen megnövelik. A szóban forgó intézkedés lényege, hogy a kormány az állami kifizetéseket két részre osztotta. Az egyik csoport tételeinek – mint például az állami alkalmazottak bérének vagy éppen a nyugdíjaknak, a közszolgáltatások forrásainak – az utalása automatikus. A kifizetések másik csoportjához Varga Mihály pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges. 

– Abból is beszédtéma lett a baloldali nyilvánosságban, hogy a kormány képviselői nemrégiben találkoztak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakembereivel. Egyes felvetések szerint az egyeztetésre azért kerülhetett sor, mert a kormány – mint Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején, 2008-ban – pénzügyi segítséget kért.

– Aki ezt következtette ki a történésekből, annak kevés ismerete van a nemzetközi pénzügyi szervezetek működéséről. Magyarország tagja az IMF-nek, ebből fakadóan bizonyos időközönként természetesek a szakértői egyeztetések a valutaalap és a kormány között, ahogyan a közel 190 másik országgal is kapcsolatot tart az intézmény. Legutóbb is egy ilyen, tervezett, szokásosnak nevezhető találkozót tartottunk. Egyébként a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel ápolt kapcsolat része az is, hogy a héten közgyűlést tart az IMF és a Világbank. Erre a szintén szokványos és rendszeres eseményre én kísérhetem el Varga Mihályt. A miniszter úr egyébként helyettes kormányzóként képviseli országcsoportunkat.

– Államtitkárságához tartozik sok más mellett a makrogazdasági elemzések elvégzésének feladata is. Idén 14 százalék körüli infláció lehet, mikor csökkenhet a mérték?

– Lássuk a kiindulópontot! Az energiaárak a nemzetközi piacokon az utóbbi időben felszöktek, a gáznál például tíz-hússzoros drágulást látunk. Ennek okai között nyilvánvaló súllyal szerepelnek az elhibázott európai szankciók, ezekkel ugyanis az EU kényszer nélkül, önként akarja szűkíteni saját piacát, és csökkenti önnön versenyképességét. 

Mindezzel együtt arra számítunk, hogy hamarosan stabilizálódás jöhet, megnyugodhatnak a piacok. Előrejelzésünk szerint az infláció a jövő év második felében már csökkenhet. Célunk, hogy a háborús inflációval szemben megvédjük a magyar családokat, a rezsicsökkentés fenntartása, a benzinárstop, a kamatstop és az élelmiszerárstop ezt a célt szolgálják.

– Az infláció az időseket is érinti. Ők mire számíthatnak?

– A kormány számára központi kérdés, hogy megvédje és támogassa a nyugdíjasokat, s a mostani rendkívüli szankciós válságban is megőrizze a biztonságukat, megbecsültségüket. Ezért a nyugdíjprémiumról és a novemberben érkező inflációkövető kiegészítő nyugdíjemelésről szóló jogszabály már meg is jelent. Emellett jövőre is fizet a kormány 13. havi nyugdíjat, amelyet – jegyzem meg – 2009-ben elvettek az idősektől.

– Ön államtitkárként a nemzetközi szervezetek mellett az uniós kormányokkal is kapcsolatot tart. Másutt hogyan élik meg a nemzetközi energiaválságot?

– Úgy látom, hogy az Európai Unióban vannak, akik pontosan látják a problémákat, akár a szankciók okozta gondokat is, ám megoldás mintha kevés lenne. A svéd pénzügyminisztériumban például egyik tárgyalópartnerem arról számol be, hogy a rezsi emelkedése miatt vannak családok, amelyek inkább eladják otthonukat. Egy német minisztériumi szakértő pedig úgy fogalmazott: bíznak a globális felmelegedésben, s remélik, hogy enyhe lesz a tél. Mi magyar részről maradunk a józan ész politikájánál, a magyar érdekek képviseleténél.

– A globális diskurzusban nyilván hasznát veszi majd eddigi tapasztalatainak, korábban ugyanis több nagyobb banknál is dolgozott. Mi sarkallta arra, hogy a magánszférabeli állását közmegbízatásra váltsa?

– A fő motivációm a kihíváson kívül az volt, hogy azt a tapasztalatot, amelyet az elmúlt években szereztem, hasznosítsam, főleg a magyar gazdaság előrevitele, pénzügyi lehetőségeinek szélesítése érdekében.