Guruló dollárok a baloldali médiának

A baloldali pártok és médiájuk működése kapcsán az elmúlt időkben egyre gyakrabban kerül elő az a felvetés, hogy nem törvényesen, és nem a társadalmi normáknak megfelelő módon jutnak hozzá a sokszor külföldi eredetű finanszírozáshoz, a magyar belügyek befolyásolását is lehetővé tevő, jelentős nagyságrendű anyagi támogatásokhoz – írja a Tűzfalcsoport.

Tavaly decemberben jelentette be például a Partizán közéleti csatorna a Facebook-oldalán, hogy a médium mögött álló Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány két igen jelentős, meghívásos pályázaton is díjazásban részesült: a German Marshall Fund kiírásán 15 ezer dollárt, míg a The Foundation for Democracy and Pluralism pályázatán 200 ezer eurót kaptak. Utóbbival kapcsolatban kiderült, hogy a pályázatot kiíró alapítvány egyik vezetője az a Daniel Sachs, aki a Soros György-féle Open Society Foundations nemzetközi tanácsadói testületében is pozíciót tölt be. A washingtoni székhelyű Marshall Fund donorlistáján pedig közvetlenül is ott találjuk Soros alapítványát.

A DatAdat az idei országgyűlési választási kampányban is szerepet kapott, méghozzá Márki-Zay Péter kampánygépezetében. Gulyás Márton és Márki-Zay is beszélt arról, hogy amerikai, és pedig a Soros-hálózathoz köthető források is ott vannak az adományozóik között. A hírek szerint a Partizánt és Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalmát segítő DatAdat egyébként a kampánytechnológiai fejlesztésekre is specializálta magát. Maga a technológia is kérdéseket vet fel, míg a nemzetbiztonsági szempontból is problémás külföldi kampányfinanszírozás törvényileg tiltott cselekménynek számít ma Magyarországon.

A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a 2016-os alapítású DatAdat árbevétele meghaladja a kétmilliárd forintot (2 033 604 000 forint). A trendek szerint a balliberális kötődésű cég árbevétele és üzemi tevékenységének eredménye is nőtt, vagyis a többi között az elszámolt értékesítés nettó árbevétele és egyéb bevételek is igen szépen hoztak a konyhára a politikusi vállalkozásnak, és ebből vélhetően jutott elegendő az összesen 15 fős alkalmazotti gárda bérezésére is. Persze az a Ficsor Ádám, aki annak idején vállalati pénzügyek szakirányon tanulta tovább a közgazdaságtant, és saját bevallása szerint kezdetektől nem vonzotta a multivállalatok világa, érthető módon már korán a megfelelő politikai hátterű cégek – kisebb vagy közepes gazdasági súlyú vállalkozások – világában érezte komfortosan magát. Az alapítás után csatlakozott a céghez Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök EBIT Consulting nevű vállalkozása, és Bajnai egy 2018-as érdekeltségi nyilatkozatában már közvetett tulajdonaként (10 százalékos tulajdonrészként) szerepeltette a DatAdatot.

A nemzetközi hálózatosodást jelzi, hogy a cégcsoport észtországi vállalkozásaiban (DatAdat OÜ, illetve a Datapraxis OÜ) is kapott szerepet Ficsor és Szigetvári. A baltikumi „kaland– valószínűleg az adóparadicsom kínálta előnyökről szól; a cégről elérhető információk szerint például az előbb említett DatAdat OÜ három évvel ezelőtt alakult, és 2022 második negyedévében nem volt regisztrálva alkalmazott. A cég bevallott adózása a nemzeti adókat tekintve nulla euró, a munkaadó nulla euró, míg a forgalma ugyanakkor 972 298 euró (mostani árfolyamon mintegy 405 millió forint). A Datapraxis brit ügyvezetője, Paul Hilder pedig hosszú időn át Soros-kötődésű online platformok alapítójaként, illetve kampányigazgatójaként is működött – olvasható a Tűzfalcsoport oldalán.

Juhász Péter mint egyszemélyes üzem

Juhász Péter volt önkormányzati képviselő, az Egymillióan a magyar sajtószabadságért csoport (Milla) és a vélt vagy valós gazdasági visszaélési ügyek „tényeit” összegyűjtő Nerpédia alapítója, videós bloggerként működő ellenzéki aktivista Márki-Zay Péter idén megbukott kormányfőjelölt mozgalmát segítené azzal, hogy kiveszi a részét az ellenzék legfrissebb, őszi mozgolódásából. Márki-Zay Péterék szeptember első hetére szervezték a Mindenki Szabadegyeteme programot, és több ismert ellenzéki vezető politikust, influenszert hívtak meg az egyes programok előadóinak, közöttük az említett Juhászt is.

Juhász Péter különösen a 2010–2014 közötti időszakban tűnt fel közéleti szerepvállalásával. Ő is ott volt az „Együtt 2014 Mozgalom” 2012. októberi megalakulásánál, amelynek vezetője Bajnai Gordon korábbi kormányfő lett. A mozgalom egyik alkotó szervezete a már említett Milla volt, amelyet Juhász hozott létre, és amely eredetileg egy Facebook-oldalként indult. A Milla néhány más mozgalomhoz hasonlóan, időről időre tüntetéseket szervezett a második Orbán-kormány ellen (2012 októberében egyesületté alakult, amely aztán 2014-ben megszűnt és azóta csak a Facebook-oldala létezik, „Azért a víz az úr!” szlogennel). Maga az Együtt-összefogás fokozatosan alakult át politikai párttá; miután ugyanis a magyar törvényi szabályozás szerint egyesület nem indulhat az országgyűlési választásokon, 2013 márciusában bejelentették a mozgalom párttá alakulását. 2013. június végén az eredetileg szándékozott név helyett „Együtt – a Korszakváltók Pártja” néven vette nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék, mivel több más szervezet már korábban benyújtotta a maga bejegyzési kérelmét „Együtt 2014” néven.

2018 januárjában az Együtt politikusai bejelentették, hogy önállóan kívánnak indulni a 2018-as országgyűlési választáson, és miniszterelnök-jelöltnek a korábbi szocialista államtitkárt, Szigetvári Viktort választották. A párt azonban a parlamenti bejutási küszöböt sem érte el a 0,66 azázalékos választási eredménnyel, majd röviddel a választás után gyűjtést indítottak a visszafizetendő 150 millió forintos állami kampánytámogatás összekalapozására. Az Együtt – a Korszakváltók Pártja elnöksége végül 2018. június 2-án döntött a párt feloszlatásáról, ezzel a párt megszűnt.

Bajnai Gordon tíz éve a régi technokrata filozófia jegyében alapított választási pártot a csalódott baloldaliak számára, bár az exkormányfő és a Haza és Haladás Alapítvány agendája főleg a tehetősebb középosztálybelieknek hízelgő üzeneteket hordozott. Juhász Péter és Millája már sokkal inkább fókuszált a fiatalokra új választói bázisként, jól tudva azt is, hogy közöttük mind nagyobb számban jelennek meg olyan szavazók, akiknek már nincsenek közvetlen élményeik például a 2006-os eseményekről.

A fontosabb médiafelületek, amelyeken időről időre jelentkezett az elmúlt években: Tilos Rádió, YouTube, TikTok, Patreon: JuhaszPeterVideo, valamint a Facebook. Elsőként Juhász Péter interjúzott hosszabban Márki-Zay Péterrel a tavaly őszi előválasztási győzelme után, az aktivista videós áttörése azonban mégis elmaradt. A Juhi csatornán még a kezdetben sok nagyvárosi fiatalnak ígéretesnek tűnő Márki-Zayval való beszélgetése is alig 220 ezer körüli nézettséget hozott. Végül aztán 2022 tavaszán is elmaradt a már sokadszorra remélt kormányváltás; pedig az első videók tematikájából érezhetően is, Juhász vlogcsatornájának a kampány során azért komoly szerepet szánhattak, talán azt remélve, hogy a Juhi érdemben segítheti majd a közösségi médiában a hatpárti összefogás választási kampánysikerét.

A többször is levitézlett baloldali influenszer egy pénzgyűjtő platformon, a Patreonon keresztül igyekszik magának forrást összegyűjteni saját videós tartalmak segítségével. Juhász Péter itt úgynevezett tényfeltáró és ismeretterjesztő videók készítéséhez kéri fel anyagi támogatásra saját Patreon-oldala olvasóit, akik így mecénásai (angolul: patron) lehetnek. Ehhez tagsági szint is választható: egyéni, családi vagy közösségi támogatóként is lehet minden adott hónapban a meghatározott összegekkel támogatni Juhász munkáját (de ő nem elégszik meg ezzel, emellett közvetlenül kriptovalutás támogatásért is kuncsorog, például a Bitcoin, Binance Coin, Cardano stb. digitális fizetőeszközök révén).

A Patreonnál maradva: ez egy Amerikából elindított közösségi fizetési szolgáltató. Az eredetileg például művészeknek kitalált felületen az azt igénybe vevők rendszeres időközönként kaphatnak önmeghatározott összeget a rajongóiktól. A Patreon fizetési platform ezért egyre népszerűbb a webes videóproducerek, a zenészek, podcasterek és bloggerek körében; úgy képes fenntartani magát a számukra, hogy 5-12 százalékjutalékot vesz le a művészeknek, podcastereknek stb. fizetett felajánlásokból. A rajongói támogatások további mintegy 5 százaléka tranzakciós díjak címén „vész el” a digitális útvesztőkben, így a művész vagy például vlogger (mint Juhász Péter) részére átlagosan a bevétel kilencven százaléka marad ténylegesen a Patreonon keresztül. Ezt a finanszírozási módot itthon például a Gulyás Márton nevével fémjelzett Partizán nevű ellenzéki közéleti csatorna is használja, amelynek működését amúgy mikroadományokból, pályázatokból, illetve magánszemélyek vagy cégek egyszeri támogatásaiból finanszírozzák, túlnyomóan inkább külföldi eredetű forrásokkal. A Partizánnak a Patreonon több ezer rendszeres támogatója van, vagyis kétségkívül igen népszerű a maga szűkebb közegében, ezzel szemben Juhász Péter a 2022. szeptemberi állapot szerint havonta 88 mecénást és mintegy 159 ezer forint gyűjtést tud felmutatni a fizetési szolgáltatón.

Érdekesség, hogy miközben Juhász Péter és a hazai baloldal visszatérően támadja a magyar kormányt és személyesen a miniszterelnököt az orosz–ukrán konfliktus kapcsán, és például Juhász a tavaszi kampány utolsó napjaiban igaztalan módon olyat is mondott, hogy Orbán Viktor kormányfő „nem Magyarország szíve, hanem Magyarország enyves keze és ez az enyves kéz már véres is”, a Patreon tekintetében már egyáltalán nem zavarja a „szolidaritás” kérdésköre. A Patreon ugyanis – noha önkénteseket azért segélyez – a 2022-es ukrajnai orosz háború kitörése után is zavartalanul folytatta  üzleti tevékenységét Oroszországban, annak ellenére, hogy az országban működő valamennyi nyugati vállalatra részben morális jellegű nemzetközi nyomás nehezedett ezen tevékenységek felfüggesztésére. 

Juhász Péterék pártja már évek óta nem létezik, a Milla Facebook-felülete jórészt már csak újraposztolja más influenszerek tartalmait, mivel nem nagyon akadnak eredeti, mozgósítani képes üzenetek, és Juhász vloggerfelülete is – jelentős lemaradással még a Partizán és mások mögött is –, egy láthatósági versenyben próbál küzdeni a saját túléléséért. A szubkulturális baloldal ezért, érdemi társadalmi támogatottság hiányában, sokszor nem éppen törvényes módokon próbálkozik saját háttere megteremtésével (lásd például Márki-Zay Péterék vagy Gulyás Mártonék utóbbi időben kirobbant finanszírozási botrányait). A globális gazdasági és energiaválság, a magyar emberek életszínvonalának mostani, óhatatlanul érezhető csökkenése egy jó lehetőség, szinte öröm a küszködő baloldalnak, amely a társadalmi nyugtalanság keltésében a régen bejáratott figurákkal, például Juhásszal és másokkal, szeretne végre valami eredményt is elérni – mindeddig szemmel láthatóan nem sok sikerrel kecsegtetve.