Az energiaárak csökkentését követelik az EU-tagállamok

Az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői felszólították az Európai Bizottságot, hogy mihamarabb dolgozzon ki tervet az energiaárak csökkentésére – közölte Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az EU-tagállamok vezetőinek prágai informális csúcstalálkozója után pénteken Prágában.

A politikusok többsége támogatta a földgáz maximális árának meghatározását, de konkrét megoldás nem született – mondta Mateusz Morawiecki.

Nyilatkozata szerint a csúcstalálkozón többen bírálták azt a német tervet, hogy az állam 200 milliárd eurós csomaggal segítse az energia drágulása miatt nehéz helyzetbe jutott vállalatokat.

„Ez a terv előnyhöz juttatná a német cégeket, ami nem korrekt” – szögezte le a lengyel kormányfő.

Petr Fiala cseh kormányfő azt mondta: az európai vezetők többsége egyetértett azzal a javaslattal, hogy el kell különíteni egymástól az áramárakat és a gázárakat.

„Többségi vélemény, hogy közös európai megoldásra van szükség” – hangsúlyozta Fiala. Szerinte a konkrét javaslatokkal már az Európai Tanácsa legközelebbi ülése foglalkozhat.

A cseh miniszterelnök és az Európai Unió vezetői a találkozó utáni sajtótájékoztatón megerősítették, hogy az EU-tagállamok továbbra is erőteljes támogatást kívánnak nyújtani az orosz invázió ellen védekező Ukrajnának.

„Egyértelműen agresszióról van szó. Nyomást akarunk gyakorolni Oroszországra, mert a Moszkva által indított háború következménye a jelenleg a világot sújtó élelmiszer- és energiaválság” – mutatott rá Charles Michel, az Európai Tanács elnöke újságírók előtt.

„Vlagyimir Putyin nyilatkozatait nagyon komolyan vesszük” – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arra a kérdésre válaszolva, mennyire kell komolyan venni az orosz államfő kijelentéseit az atomfegyverek esetleges bevetéséről.

„Komolyan vesszük, de zsarolni nem hagyjuk magunkat” – szögezte le Ursula von der Leyen. Támogatni fogjuk Ukrajnát, amíg szükséges lesz, mégpedig minden téren – tette hozzá.

Hasonlóan nyilatkozott Olaf Scholz német kancellár is. Putyin célja megosztani Európát, de ez nem fog neki sikerülni – mondta újságíróknak.

„A két prágai tanácskozás fontos két nap volt Európa és az Európai Unió számára” – jelentette ki a csúcstalálkozókkal összefüggésben Charles Michel.

Leszögezte: Nagyszerű eredmény, hogy csütörtökön megegyezés született az Európai Politikai Közösség (EPC) munkájának folytatásáról. A következő ülésre Moldova fővárosában, Chisinauban kerül sor, majd Spanyolországban és Nagy-Britanniában lesz a folytatás.

Emmanuel Macron francia elnök újságírók előtt megismételte korábbi nyilatkozatát, hogy az általa kezdeményezett informális platform célja az Európai Uniónál szélesebb körben rugalmasan lehetőséget nyújtani az időszerű, mindenkit érdeklő politikai kérdések kötetlen megvitatására.

A francia elnök megerősítette: az uniós tagállamok egyetértenek abban, hogy folytatni fogják az ukrán katonák kiképzését.

A francia kormány továbbá százmillió eurós alapot hoz létre, hogy támogassa Ukrajna fegyvervásárlását.

Petr Fiala cseh újságíróknak elmondta: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetben fordult az informális EU-csúcstalálkozó résztvevőihez, s arra kérte a tagállamokat, hogy további fegyver- és hadianyagszállításokkal segítsék Ukrajnát.

„Zelenszkij kiemelte a légvédelmi rendszerek szükségességét, amelyek segítenének megvédeni az ukrán infrastruktúrát az orosz támadások előtt, hogy az ország lakosai a rombolás következtében ne maradjanak fűtés és vízszolgáltatás nélkül” – ismertette a ukrán elnök üzenetét Petr Fiala.

Két „húsba vágó” kérdésről, az orosz–ukrán háborúról és az energiáról tárgyaltak az európai uniós miniszterelnökök prágai csúcstalálkozójukon, amely pénteken ért véget – közölte Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán.

A kormányfő Facebook-bejegyzésében azt írta: az ukrán–orosz háború ügyében azt a magyar álláspontot képviselte, hogy a legfontosabb a béke, és hogy megakadályozzák az eszkalációt. Jelenleg az események ebbe az irányba mutatnak, de tűzszünetre és tárgyalásokra van szükség – hangsúlyozta.

Orbán Viktor arra kérte az Európai Unió nagyobb államainak vezetőit, hogy mindenki próbáljon tárgyalni annak érdekében, hogy a háború továbbterjedését megakadályozhassák.

Ami az energiát illeti, ott sikerült elérni az összes fontos magyar nemzeti célt, a nyolcadik csomag számunkra sérelmes pontjai alól mentesítést kaptunk – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök.

Hozzátette: Ez a szankciós csomag nem vonatkozik sem Magyarország gázellátására, sem a nukleáris erőművekből származó energiára, sőt lehetővé teszi, hogy Magyarország megépíthesse, továbbra is zavartalanul építhesse Paks 2 atomerőművét.

Orbán Viktor azt is közölte: Felszólították az Európai Bizottságot, hogy miután a szankciók égbe lökték az energiaárakat egész Európában, haladéktalanul intézkedjen az energiaárak csökkentéséről.

Az európai vezetők első tanácskozására az Európai Politikai Közösség (EPC) keretében a kontinens számára kritikus pillanatban került sor – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök a tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón a Hradzsinban.

„Oroszország Ukrajna elleni támadása ugyanis Európa stabilitását és biztonságát veszélyezteti” – szögezte le a cseh kormányfő.

Petr Fiala sikeresnek és hasznosnak minősítette a prágai találkozót. „Ez a platform lehetőséget adott a kötetlen véleménycserére fontos kérdésekben, ennek bizonyítéka 44 ország vezetőinek jelenléte és az, hogy megegyeztünk a folytatásban” – hangsúlyozta Petr Fiala.

Megismételte korábbi kijelentését, miszerint az EPC nem akar új európai szervezetté válni, és nem célja helyettesíteni a már létező együttműködési formákat.

„Közös célunk Európa biztonságának, stabilitásának és jólétének a megerősítése” – mondta Petr Fiala. Egyetértettünk abban – fejtette ki a cseh kormányfő –, hogy a politikusoknak dolgozniuk kell a további kezdeményezések és elképzelések megvalósításán is.

A miniszterelnök-házigazda közölte, hogy az EPC következő ülésére Chisinauban, Moldova fővárosában kerül sor, majd Spanyolország és Nagy-Britannia lesz a házigazda. Fiala köszönetet mondott a francia államfőnek, hogy kezdeményezte az EPC létrehozását.

Emmanuel Macron francia elnök újságírók előtt hangsúlyozta: az általa kezdeményezett informális platform célja, hogy az Európai Uniónál szélesebb körben, rugalmasan nyújtson lehetőséget időszerű, többeket érdeklő politikai kérdések kötetlen megvitatásához. „Régi elképzelésről van szó, amely most megvalósult” – jegyezte meg.

A francia államfő fontosnak minősítette, hogy a 44 európai ország politikai vezetői Prágában kinyilvánították egységüket az Ukrajna elleni orosz agresszióval kapcsolatban. „Mindnyájan elítéltük Oroszországot és kiállítunk Ukrajna mellett” – mutatott rá Macron.

A prágai tanácskozáson az EU 27 tagállamán kívül 17 ország, köztük Nagy-Britannia, Törökország és Ukrajna képviselői vettek részt.

A csúcstalálkozókra azért kerül sor Prágában, mert ebben a félévben Csehország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét.

Az Európai Politikai Közösség (EPC) nem akar új európai szervezetté válni, és nem célja helyettesíteni a már létező együttműködési formákat – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök.

Az Emmanuel Macron francia elnök által kezdeményezett informális platform célja, hogy az Európai Uniónál (EU) szélesebb körben rugalmasan lehetőséget nyújtson időszerű, többeket érdeklő politikai kérdések kötetlen megvitatásához.

Az EU 27 tagállamán kívül 17 ország, köztük Nagy-Britannia, Törökország és Ukrajna képviselői kaptak meghívást a találkozóra, amelyet pénteken az EU tagállamok kötetlen csúcstalálkozója fog követni.

„Nincs szó arról, hogy új európai szervezetet alapítsunk vagy helyettesítsük a jelenlegi együttműködési formákat. Nem fogadunk el semmilyen hivatalos nyilatkozatot sem. A cél egyszerű: őszinte párbeszédet folytatni a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről, de a vitás témákról is” – mutatott rá Petr Fiala, aki beszédében köszönetet mondott Macronnak a kezdeményezésért.

A cseh kormányfő szerint jelenleg az a legfontosabb, hogy az ukrajnai háború árnyékában Európa „keresse a békéhez és a biztonsághoz vezető utat”. A közös témák ezzel nem értek véget, hiszen nemzetközi szinten kell foglalkozni az inflációval, az energiaforrások biztosításával, a fenntartható gazdasági növekedéssel és a romló európai életkörülményekkel – sorolta a megvitatásra váró témákat Fiala. Megjegyezte: foglalkozni kell a földrész biztonságának megerősítésével és az illegális migráció okozta problémák megoldásával is.

 A csúcstalálkozókra azért Prágában került sor, mert ebben a félévben Csehország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét.

Az európai politikusok a csütörtöki kerekasztal-beszélgetések keretében két témakört vitattak meg: a béke és a biztonság, illetve a gazdaság, különösen az energia- és a klímaproblémák kérdését.

A visegrádi csoportban (V4) teljes egyetértés van az uniós szankciókat illetően, Magyarország nem akadályozza az ukrajnai háborúval kapcsolatos nyolcadik szankciócsomagot – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.

Morawieckitől az Európai Politikai Közösség (EPC) csütörtöki prágai találkozóját követő sajtókonferencián megkérdezték, hogy találkozott-e a csúcs során Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, illetve beszéltek-e az Oroszországgal szembeni szankciókról. A lengyel miniszterelnök pénteki lengyel médiajelentések szerint megerősítette: találkozott Orbán Viktorral, és beszéltek a szankciókról is.

„Ezúttal is jó információt oszthatok meg önökkel, mégpedig azt, hogy Magyarország miniszterelnöke nem akadályozza a nyolcadik szankciós csomagot" – jelentette ki Morawiecki. Hozzátette: ismét csak hamis állításnak és mítosznak bizonyult az, amit egyes lengyelországi kommentátorok hátráltatásnak, akadályozásnak akarnak beállítani. Hangsúlyozta: „Teljes egyetértésben vagyunk az egész visegrádi csoport keretében".

A tagállamok kormányfőit vagy elnökeit tömörítő Európai Tanács csütörtökön új, további gazdasági korlátozásokat tartalmazó, valamint az egyéni szankciók alá vett orosz állampolgárok listáját bővítő csomagot fogadott el Oroszországgal szemben, válaszul a kelet-ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyék illegális annektálására.