Alapjogokért Központ: A szankciók bevezetése brüsszeli elit döntése volt, nem az állampolgároké

Az Alapjogokért Központ szerint az Oroszország elleni szankciók bevezetése a brüsszeli bürokraták és az európai elit döntése volt, azok mögött nem húzódik állampolgári felhatalmazás, ezzel szemben a magyar kormány Nemzeti konzultációt indított, hogy az emberek elmondhassák a véleményüket.

Kovács István, a központ stratégiai igazgatója, a csütörtökön és pénteken zajló Európai Uniós csúcs várható fejleményeiről szóló csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatón kijelentette: az EU szankciós politikája alapvetően elhibázott. Szavai szerint Európában sokan látják, hogy a szankciók károsak és a szakadék szélére sodorták Európát, de ezt nem követik tettek. Az unióban – folytatta – Magyarország az egyetlen, amely szavak és tettek szintjén is „fellép az őrület ellen”. Európában – hazánkon kívül – az emberek nem mondhatják el őszintén a véleményüket a szankciókról – hangoztatta, majd mindenkit arra buzdított, hogy töltse ki a kérdőíveket.

Mint kifejtette, az EU-s csúcson az ukrajnai háború és annak következményei szerepelnek a napirenden, a tanácskozásra az Európai Bizottság (EB) javaslatokkal, például a gázársapka tervezetével is készül. E javaslatot több tagállam, köztük Magyarország, Németország és Hollandia sem tudja elfogadni – jelezte.

Kovács István értékelése szerint a gázársapka valójában egy újabb szankció, amit piacszabályozó intézkedésnek neveznek. Kitért arra is, hogy az az LNG-re nem vonatkozik, ami azt mutatja, hogy az orosz gázra irányuló intézkedés lenne.

Hozzátette: az energiaellátás-biztonságról szóló EB-javaslat, amely alapján a közös gázbeszerzés irányába mozdulnának el a tagállamok, közgazdasági szempontból is hibás elképzelés. Majd a közös vakcinabeszerzés tapasztalatait hozta fel párhuzamként az igazgató, aki emlékeztetett rá, hogy azt az EB elnöke, Ursula von der Leyen a magántelefonjáról sms-ezve intézte.

Kovács István úgy vélte továbbá, hogy a közös energiabeszerzés a tagállamok szempontjából nem kecsegtet nagy reményekkel, és a tervezetet az energiaunió megvalósításának első lépésként értékelte.

Kovács Attila európai uniós kutatási igazgató az eseményen a többi között arról beszélt, hogy megkezdődött a vita az Európai Parlament (EP) 2023-as programjáról, majd az ukrajnai háború nyomán előállt válság kezelését a migrációs válság „félrekezeléséhez” hasonlította, mondván Brüsszel korábban a közös kvótát, most pedig energetikai szankciókat akar a tagállamokra erőltetni.

Értékelése szerint a szankciók nem érték el a céljukat és a háború árát egyre inkább az európai családok fizetik meg. Példaként említette, hogy az EP baloldali politikusai megszólalásukban egyszer sem mondták ki a béke szót, közben pedig a közelmúlt olasz és svéd jobboldali választási győzelmei, illetve a szuverenista, jobboldali, nemzeti-konzervatív erők megerősödése miatt „demokratikus ellenállóképességi eszközért kiáltanak”.

Kovács Attila szólt arról is, hogy az európai közhangulat kezd szembefordulni a Brüsszelben elvárt iránnyal katonapolitikai és gazdasági értelemben is, eközben pedig a vakcinabeszerzések miatt a korrupció árnya vetül az EU legfelsőbb vezetőségére.

Az uniós kutatási igazgató a háború kapcsán úgy vélekedett, hogy míg az Egyesült Államok a saját érdekeit képviseli a konfliktusban, addig Európa érdekeit senki, majd azt hangsúlyozta, hogy az EU-nak békére van szüksége.

A baloldal bosszút akar állni Magyarországon – közölte szerdán az Alapjogokért Központ, Hozzátették, mindezen túl le akarják rombolni hazánk szuverenitását is.

A hazai dollárbaloldal európai szövetségeseivel együtt élen jár a szankciók erőltetésben – közölte szerdán az Alapjogokért Központ szerdán Facebook-bejegyzésben. Mint fogalmaztak, az ellenzéki pártok egyik nap Magyarország megbüntetéséért szólalnak fel az Európai Parlamentben, a következőn pedig a még keményebb szankciókért.

A magyar baloldal és európai szövetségeseik egyaránt a magyar emberek megbüntetését és az esztelen szankciók felerősítését követelik – fogalmaztak. Ők együtt a nemzetközi baloldali hálózat, akik bosszút akarnak állni hazánkon, le akarják rombolni szuverenitásunkat, és a szankciók erőltetésével végzetesen meg akarják gyengíteni Európát – fogalmaz az Alapjogokért Központ.

Az intézmény a bejegyzéshez csatolta Guy Verhofstadt belga liberális európai parlamenti képviselő fényképét, ami mellett a „Fegyverek, kiképzés, szankciók, energia, Európának mindent meg kell tennie, hogy támogassa Ukrajnát” – felirat szerepel.

„Soros György körei az amerikai szélsőbaloldallal összefogva példátlan beavatkozási kísérlet során milliárdokat gurítottak a hazai baloldalhoz. Céljuk egyértelmű: megbuktatni az Orbán-kormányt, és egy szankció- és háborúpárti kormányt ültetni a helyére” – írja bejegyzésében az elemzőintézet.

Mindazonáltal az Alapjogokért Központ arra is felhívta a figyelmet: „A Nemzeti Konzultáció segítségével megüzenhetjük a szankciópártiaknak: nemet mondunk Európa és Magyarország kivéreztetésére, és nemet mondunk a magyarországi dollárbaloldalra!”

A globális finanszírozók célja ezzel a pénzesővel az volt, hogy megbuktassák az Orbán-kormányt, és egy szankció- és háborúpárti kormány vezesse Magyarországot. Április 3-án a magyar választók ezt az összeesküvést leverték.

Ez azonban egyáltalán nem térítette észhez a baloldalt: továbbra is a háború kiterjesztését és az Európát elszegényítő, hibás brüsszeli szankciók felerősítését követelik.

Ennek oka egyszerű: a dollárbaloldalt ezért fizetik. Azért kapják a pénzt a nemzetközi szövetségeseiktől, hogy ráerőltessék Magyarországra a szankciók politikáját.

Nekünk azonban van eszköz a kezünkben, hogy egyszerre üzenjünk Brüsszelnek és a dollárbaloldalnak: a Nemzeti Konzultáció segítségével kifejezhetjük, hogy nem kérünk a szankciókból és elutasítjuk a dollárbaloldal javaslatait!

Április 3-hoz hasonlóan megüzenhetjük a szankciópárti dollárbaloldalnak: nemet mondunk Európa és Magyarország kivéreztetésére és nemet mondunk a magyarországi dollárbaloldalra!