A kormány a szankciós válságban is megvédi a nyugdíjakat

A kormány idén összesen 14 százalékkal növelte a nyugdíjakat, és a jövő év elején további emelés jön – jelentette be Varga Mihály az Idősek Tanácsa ülésén, ahol Csák János, a kultúráért és innovációért felelős miniszter az idősek méltó életének biztosítását és az irántuk érzett tisztelet erősítését hangsúlyozta.

Csák János kiemelte, az Orbán-kormány az idősügyet is családi ügynek tekinti, és a sikeres családpolitika mellett gondoskodik az idősek méltó életének biztosításáról is.

A kormány intézkedései nemcsak egy-egy szűk életkorra koncentrálnak, hanem nemzedékeken átívelő módon gondoskodnak a társadalom újratermeléséről, a hagyományok és a kultúra továbbadásáról - mondta a miniszter.

Hozzátette, fontos kérdés, hogy az időskor megélése, az egészségben töltött évek meghosszabbítása, az idősek bekapcsolása az életbe milyen társadalmi és politikai intézkedéseket kíván.

Ugyanis, ha egy társ nem bánik jól az idősekkel, az üzenet a következő generáció számára, hogy „majd te is így jársz” - fogalmazott Csák János.

A miniszter megígérte, kormány továbbra is mindent megtesz azért, hogy az időskor mind társadalmi, mind családi környezetben tartalmasan megélt időszak lehessen.

Varga Mihály pénzügyminiszter kiemelte: bár háborús válság és szankciós infláció vesz minket körül, és a világgazdasági kilátások is kedvezőtlenek, a kormányra számíthatnak a nyugdíjasok, továbbra is megvédik a nyugdíjak vásárlóértékét.

A nyugdíjasok megbecsülését a kormány kezdetektől fogva kiemelt célként kezelte, és garantálta, hogy megőrzi a nyugdíjak értékét – hangsúlyozta Varga Mihály.

Mint mondta: az elmúlt évtized következetes gazdaságpolitikájának köszönhetően a magyar gazdaság teljesítménye lehetővé tette, hogy ne csak megőrizzük, hanem növeljük is a nyugdíjak vásárlóértékét. A nyugdíjak összege 2010 óta közel 70 százalékkal nőtt, vásárlóerejük mintegy 20 százalékkal erősödött – emlékeztetett a tárcavezető kiemelve, hogy a gazdaság tavalyi rekordnövekedésével idén a 13. havi nyugdíj tervezettnél gyorsabb visszaépítésére is lehetőség nyílt.

Varga Mihály felhívta figyelmet: a háborús válság és a brüsszeli szankciós politika szankciós inflációt eredményezett, ezért a kormány az idei évben több alkalommal kiegészítő nyugdíjemelést hajtott végre.

A nyugdíjak 2022. januárjában 5 százalékkal növekedtek, az infláció mértéke azonban a vártnál kedvezőtlenebbül alakult, ezért a kormány 2022. júliusában további 3,9 százalékkal emelte a nyugdíjakat. Mivel a várható éves infláció 14 százalék körül alakul, novemberben újabb, 4,5 százalékos nyugdíjemelést hajt végre a kabinet.

Varga Mihály arra is rámutatott, hogy nyugdíjprémiumot eddig csak a polgári kormány fizetett, 2017. óta már négy alkalommal. Az idén a háború ellenére is várhatóan 4 százalék körül alakul a magyar gazdaság növekedése, ezért ebben az évben is jár a nyugdíjprémium – tájékoztatott a miniszter.

Több mint 240 milliárd forint pluszpénzt folyósít az államkincstár a nyugdíjasoknak novemberben. Mintegy másfél millióan, akik bankszámlára kérték az utalást, már november 11-én hozzájutnak járandóságukhoz – tájékoztatott Tállai András.

A pluszpénzzel a nyugdíjasok mellett többek között a rokkantsági és rehabilitációs ellátásban, az árvaellátásban, az özvegyi nyugdíjban, a baleseti és a rokkantsági járadékban részesülők is számolhatnak, így most ősszel két jogcímen mintegy 2,5 millióan jutnak plusz összeghez – összegezte az államtitkár.

A kiegészítő nyugdíjemelést és a nyugdíjprémiumot – az, aki bankszámlára kérte járandósága kifizetését – november 11-én a rendes havi ellátásával együtt a két utalásban kapja meg. Az ped

ig, aki a postai kézbesítést választotta, az eddig megszokott naptári napon a postástól veheti át a neki járó összeget – nyomatékosította Tállai András.

Az államtitkár elmondta, hogy 217 milliárd forintot tesz ki a kiegészítő emelés összege. Felidézte, hogy már az év elején öt százalékkal emelte a kormány a nyugdíjakat. A háború, a szankciós energiaválság és az ezek nyomában járó infláció miatt a kormány évközi nyugdíjkorrekciót hajtott végre, amelynek révén júliustól, januárra visszamenőleg további 3,9 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak.  

Novemberben mindezt egy 4,5 százalékos emelés követi. A kiegészítő nyugdíjemelést januárra visszamenőleg fizeti ki az államkincstár, és az érintettek a 13. havi nyugdíj és ellátás korrekcióját is megkapják. A kiegészítő emelés beépül az ellátás összegébe, így decemberben szintén már az emelt összegű nyugdíj vagy ellátás érkezik – részletezte Tállai András.

A gazdasági növekedésnek köszönhetően nyugdíjprémium jár idén is. A jogosultaknak ezen a címen összesen 23,5 milliárd forintot fizet ki a kincstár – ismertette Tállai András.

Elmondása szerint tízezer forintos nyugdíjprémiummal számolhat minden érintett, akinek legalább 80 ezer forint a nyugdíja. Az államtitkár leszögezte, hogy a nyugdíjprémium minden nyugdíjszerű ellátásban részesülő személynek jár, vagyis a juttatást nem csak az öregségi nyugellátásban részesülők vehetik majd kézhez.

Mivel a nyugdíjkorhatár 62 évről 65 évre történő fokozatos felemelése 2022-ben befejeződik, 2023-tól már csak arra kell figyelemmel lenni, hogy az adott naptári évben ki tölti be a 65. életévét. A nők negyven év jogosultsági idővel továbbra is nyugdíjba mehetnek.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. paragrafusa szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, és dolgozott legalább 20 évet – emlékeztet az Adó Online. Hozzáteszik: A nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorukat nem figyelembe véve a nők negyven év munka után nyugdíjba vonulhatnak, ha szeretnének.

Az öregségi nyugdíjkorhatár jelenleg a következőképp néz ki:

• aki 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
• aki 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
• aki 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
• aki 1957-ben vagy azt követően született, annak a betöltött 65. életév.

2023-ban az 1958-ban születettek kerülnek ebbe a helyzetbe, és 65. születésnapjuktól kezdve igénybe vehetik majd az öregségi nyugdíjat, ha rendelkeznek az előírt hosszúságú szolgálati idővel, valamint a 65. életév betöltése – amennyiben erre szükség lenne – az öregségi résznyugdíj igénylésére is módot fog adni ennek a korosztálynak is.

Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerezhető jogosultság. Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik. Amire még érdemes figyelni az időpontoknál, hogy ha 2022-ben vonul valaki nyugdíjba, a nyugellátás összege az idei szabályok szerint kerül kiszámításra, ezért az érintett részesül a 2023. évi éves, januári nyugdíjemelésből. Ezzel a lehetőséggel viszont csak az 1957-ben vagy az előtt születettek tudnak élni. Ugyanez a szabály vonatkozik a tizenharmadik havi nyugdíjra való jogosultságra is.

A 2023. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az úgynevezett valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj-megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait. A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset évenként történő növekedésén alapul, és ezek az évente meghatározott szorzók jelentős hatással lesznek a nyugdíj összegére. 

Amennyiben a körülmények lehetővé teszik, nem szükséges rögtön igénybe venni a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat. Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja. Aki ugyanis legalább húsz éve dolgozik, valamint a nyugdíjkorhatárt is betöltötte, az nyugdíjnövelésben részesül, amelynek mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 százalékával növekszik. A nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj összege meghaladhatja akár a havi átlagkeresetet is.