Minszk: kevesebb mint 9000 orosz katona szolgál a közös haderőben

Nem egészen 9000 orosz katona fog állomásozni Fehéroroszországban az orosz-fehérorosz közös katonai erő részeként – közölte vasárnap a fehérorosz védelmi minisztérium.

Valerij Revenko, a minisztérium nemzetközi katonai együttműködésért felelős osztályának parancsnoka a Twitteren jelentette be, hogy megérkeztek Fehéroroszországba az első szerelvények a regionális haderőben szolgáló orosz katonákkal, akiknek elhelyezése „néhány napig fog tartani”. Az orosz katonák száma „kicsivel 9000 alatt lesz” – tette hozzá.

Minszk a héten jelentette be, hogy „az ország határainak az ukrán fenyegetéssel szembeni védelmére hivatott” közös katonai egységet hoznak létre Oroszországgal. Mindeddig nem lehetett tudni, hogy hány orosz katonát telepítenek fehérorosz területre, az ukrán határ közelébe.

Fehéroroszország, amely Oroszország szövetségese az ukrajnai konfliktusban, már a háború elején átengedte a területét az orosz hadseregnek céljai megvalósításához, de a fehérorosz hadsereg eddig nem vett részt az ukrán területen folyó harcokban.

Minszk azt állítja: nem gondolkodik azon, hogy az orosznál jóval kisebb hadserege az oroszokkal vállvetve harcoljon Ukrajnában.

Norvégia letartóztatott egy orosz állampolgárt, akinél drón és kamerafelszerelés volt, miután látták, amint egy repülőteret fotózott. Ez a második ilyen letartóztatás egy héten belül.

Az Agence France-Presse jelentése szerint Norvégiában fokozott riadókészültség van érvényben, miután rejtélyes drónokat észleltek az ország legnagyobb energiatermelője által üzemeltetett tengeri olaj- és gázfúró platformok közelében – írja a The Guardian.

Oroszország „valószínűleg képtelen olyan ütemben előállítani a korszerű lőszereket, ahogyan azok fogynak” – közölte legfrissebb jelentésében a brit védelmi minisztérium.

A védelmi tárca szerint a hétfői ukrajnai támadásokhoz hasonló események, amelyek során Oroszország mintegy 80 cirkálórakétát lőtt ki, „az oroszok nagy hatótávolságú rakétakészleteinek további csökkenését jelentik, így valószínűleg korlátozottak lesznek majd a lehetőségeik arra, hogy a kívánt mennyiségű célpontra csapást mérjenek”.

Mostantól a német Vulcano rakétákra is számíthat a kijevi hadvezetés az amerikai Himars rakétavédelmi rendszerek mellett – derül ki a német kormány legfrissebb ukrajnai szállításainak listájából. Egy katonai szakportál szerint a Volcano rakéták képesek akár 70 kilométerről eltalálni egy mozgó célpontot, vagyis a hatótávolságuk megegyezik az amerikai fejlesztésű szuperrakétáéval.

A német kormány nemrég nyilvánosságra hozott listája szerint Ukrajna 255 darab 155 milliméteres Vulcano rakétát rendelt a német kormánytól, amelyeket a szövetségi védelmi minisztérium még ebben a hónapban leszállít – számolt be a Focus Online.

A Soldat und Technik című német katonai szakportál szerint a Volcano rakéták akár 70 kilométeres távolságból is képesek eltalálni álló vagy mozgó célpontokat.

A portál szerint a jelenleg rendelkezésre álló lőszerekkel a Himars rakétavetők ugyanekkora hatótávolsággal rendelkeznek.

A német fejlesztésű rakétarendszer további előnye, hogy a Vulcano rakéták a szintén német gyártmányú Panzerhaubitzen 2000-es tarackokból is kilőhetők.

Augusztus közepén 24 darab ugyanilyen, német fejlesztésű Panzerhaubitze 2000-es önjáró löveg érkezett a Magyar Honvédség arzenáljába. A magyar tüzérség jövőjét szimbolizáló löveg a jelenleg elérhető legkorszerűbb nyugati gyártású harci eszköz.

Tizenegyen meghaltak és tizenöten megsebesültek, amikor két fegyveres tüzet nyitott egy katonai kiképzőtáborban az oroszországi Belgorod megyében. Az orosz hatóságok szerint terrortámadás történt, két külföldi állampolgár volt az elkövető. Kijev szerint azonban vallási feszültségek miatt tört ki a tűzpárbaj: két muszlim önkéntes fordíthatta a fegyvert társai ellen – számolt be az M1 Híradó.

Felvételeket tett közzé az orosz védelmi minisztérium az interneten szombaton. Ezeken állítólag az ukrán határon felállított egyik kiképzőtábor látható, ahol tartalékos katonák ezrei gyakorlatoznak, hogy onnan egyenesen az ukrán frontra menjenek harcolni.

Egy, a videókon feltűnőkhöz hasonló, határmenti kiképzőponton szombaton két katona a fegyvert saját társai és kiképzőtisztjei ellen fordította. Tizenegy egyenruhást öltek meg és több mint egy tucat másikat megsebesítettek, mielőtt a tűzharcban őket is lelőtték.

Az orosz hatóságok terrortámadásként kezelik a történteket.

„Szörnyű dolog történt tegnap megyénkben. Terrortámadást hajtottak végre a katonaság által használt területen, sok katona meghalt vagy megsérült. Minden szükséges feltétel adott a sebeültek ellátásához. Szeretném együttérzésemről biztosítani az áldozatok családtagjait: önökkel vagyunk” – közölte Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója.

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint az elkövetők külföldi állampolgárok voltak, és a posztszovjet térségből származtak. A tárca közleménye szerint a lőtéren önkéntesek gyakorlatoztak:

a két merénylő is önként jelentkezett az orosz hadseregbe, ám azzal a szándékkal, hogy terrortámadást hajtsanak végre.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök főtanácsadója azonban azt mondta: tudomása szerint a lövöldözést egy vallási vita előzte meg. Olekszij Aresztovics szerint a támadók tádzsik muszlimok voltak és vélhetőleg ortodox keresztény társaikkal szólalkoztak össze.

A brit Telegraph nem sokkal korábban pedig arról számolt be: Herszonban szolgáló orosz katonák egy szakasza megölte a saját tisztjét, hogy meg tudják adni magukat az ukrán hadsereg előtt. A lap értesülései szerint az oroszbarát fegyveresek kifogytak a lőszerből és nem kaptak utánpótlást, ezért értelmetlennek látták a további küzdelmet.

Súlyos feszültségek nehezítik a mozgósítást Oroszországban. Hadköteles korú férfiak százezrei hagyták el Oroszországot, hogy elkerüljék a sorkötelezettséget. Egyre több olyan hír terjed ugyanis az orosz közösségi médiában, miszerint az újonnan besorozott tartalékosok közül sokan néhány nap alatt életüket vesztik: egy szentpétervári ügyvéd például tíz nappal a bevonulása után meghalt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken azt mondta: a mozgósítás hamarosan lezárul.

„Már most 220 ezer főt mozgósítottunk. Szerintem az egész folyamat mintegy két héten belül le is zárulhat” – fogalmazott.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton arról beszélt: folyamatos légicsapások tartják nyomás alatt az ukrán haderőt, a legnehezebb helyzet a donyecki Bahmutnál alakult ki. Újra üzent az orosz katonáknak, hogy tegyék le a fegyvert.

„Újra emlékeztetném azokat az orosz állampolgárokat, akik nem akarnak részt venni a bűnös háborúban: van más megoldás. Mindazok, akik megadják magukat, megmentik az életüket. Azok azonban, akik tovább harcolnak, nem lesznek ilyen szerencsések” – figyelmeztetett.

Ezalatt újra orosz katonák érkeztek Fehéroroszországba.

Elemzők szerint a csoportosítás felveti egy újabb, Kijev elleni orosz támadás lehetőségét. Minszk azonban állítja: a kontingens a helyi hatóságok kérésére érkezett és Belorusz területi egységét biztosítja.

Folytatódnak a heves harcok az orosz erők és az ellentámadásba lendült ukrán csapatok között a déli Herszon megyében, az elmúlt nap alatt kilenc csapást mértek az oroszok a régióban – közölte Jaroszlav Janusevics, a megye kormányzója az Ukrajinszka Pravda hírportál vasárnapi beszámolója szerint.

Az orosz erők repülőgépekkel, rakéta-sorozatvetőkkel, aknavetőkkel és más tüzérségi fegyverekkel mértek csapásokat az ukrán csapatokra a déli frontvonal mentén. Repülőgépekkel hat támadást hajtottak végre a nemrég orosz megszállás alól felszabadított Davigyiv Brid irányában.

Az ukrán fegyveres erők eközben megsemmisítettek egy orosz helikoptert, amely légicsapásokat próbált mérni a herszoni régióban lévő ukrán állásokra.

A kormányzó tájékoztatása szerint Beriszlav térségét is heves tűz alá vették az orosz erők, tömegesen lőtték a frontvonal menti falvakat Grad sorozatvetőkkel és más nehéztüzérségi fegyverekkel.

Komoly károk keletkeztek a polgári infrastruktúrában, civil áldozatai is vannak a támadásoknak, de a kormányzó számokat nem hozott nyilvánosságra. Hozzátette, hogy folytatódik a megye orosz megszállás alóli felszabadítása.

Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője egy tévéműsorban elmondta, hogy déli irányban az oroszok csapatösszevonást próbálnak végrehajtani, de szavai szerint óriási gondjaik vannak a fegyver- és felszerelés-utánpótlással.

„Maga a frontvonal helyzete meglehetősen feszült, mivel az ellenség minden rendelkezésre álló erőt egyfajta ökölbe igyekszik összeszedni, hogy vereséget mérjen” az ukránokra

– fogalmazott a szóvivő. Rámutatott arra, hogy az orosz erők eddig az utánpótlás mintegy 75 százalékát a krími hídon keresztül kapták, ráadásul a szeles idő miatt a kompok sem tudnak közlekedni a Kercsi-szorosban.

Olekszandr Szatruh Zaporizzsja megyei kormányzó arról adott hírt, hogy az orosz erők a polohi járásban lévő két faluban egy óra leforgása alatt két iskolát döntöttek romba. Sztaruh szavai szerint sérültjei nincsenek a támadásoknak.

Az Ukrajinszka Pravda közlése szerint vasárnap délelőtt Ukrajna egész területén – kivéve az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krímet – több mint egy órán át légi riadó volt.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nyilvánosságra hozott egy lehallgatott telefonbeszélgetést, amelyen

állítólag egy frissen mozgósított orosz katona arról beszél a feleségének, hogy lehetetlen megszökni, mert aki menekülni próbál, azt a „sajátjai” lelövik.

Azt is mondta, hogy a papírjai szerint neki még kiképzésen kellene lennie.

Közben az Ukrajinszka Pravda orosz híradásokra hivatkozva arról számolt be, hogy robbanás történt Donyeckben, az oroszokkal együttműködő városi adminisztráció épületében. Az oroszok állítása szerint az ukrán erők egy HIMARS típusú rakétája csapódott az épületbe, amelyben komoly károk keletkeztek.