Szijjártó Péter: A paksi erőmű működése, így Magyarország energiaellátása továbbra is biztosított

A Paksi Atomerőmű megnyugtató, kiszámítható, biztos működése, ezáltal Magyarország energiaellátása továbbra is biztosított – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerda reggel.

A tárcavezető közölte: mindkét szeptemberi fűtőelemszállítást abszolválni tudtuk, reggel megérkezett Paksra a második szeptemberi szállítmány is. Mint mondta, az orosz gyártó légi úton teljesítette a szállítást a szokásosnál ezúttal kicsit hosszabb útvonalon, kerülőúton, a balti és az észak-európai légtér használatával.

Itt, Magyarországon landolt a szállítmány és elszállították a Paksi Atomerőműbe, ahol hamarosan ezeket a fűtőelemeket fel tudják használni – mondta a miniszter a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, ahonnan Kazahsztánba, a Türk Államok Szervezetének energiaminiszteri tanácsülésére utazik.

A videóban felidézte, hogy az Ukrajnában zajló háború és a brüsszeli szankciós intézkedések miatt jelentős energiaellátási válság alakult nemcsak Európában, hanem a világ egy jelentősebb részén.

Ez a válságos energiaellátási helyzet kiemeli az új partnerek keresésének szükségét és jelentőségét, ezért szerdán Kazahsztánban a Türk Államok Szervezetének energiaminiszteri tanácsülésén vesz részt.

„A Türk Államok Szervezetének olyan országok is a tagjai, amelyek komoly energiaforrásokkal rendelkeznek, mint például Azerbajdzsán vagy Kazahsztán, és olyan országok is, amelyek fontos szállítási útvonalat jelentenek. Ilyen például Törökország” – mondta Szijjártó Péter.

Beszámolt arról: a kazah és az azeri kollégájával külön is tárgyal arról, hogy milyen új, a kaukázusi térségből vagy a közép-ázsiai térségből származó energiaforrások lehetnek közép- vagy hosszú távon számba vehetők az európai, azon belül is a közép-európai energiaellátási biztonság szempontjából.

Kiemelte: az is világos, hogy igazából azok vannak biztonságban, akik nagy mennyiségű saját energiaforrással rendelkeznek.

„Mi, magyarok is rendelkezünk saját energiaforrással a nukleáris energia következtében. A Paksi Atomerőmű a magyar villamosenergia-termelés felét, az ellátás egyharmadát tudja biztosítani. Az atomerőmű csak akkor működik, ha van nukleáris fűtőelem, ezért kritikus fontosságú, hogy fűtőelemből mindig megfelelő mennyiség álljon rendelkezésre” – fogalmazott Szijjártó Péter, érzékeltetve a fűtőelemszállítás fontosságát.

A külgazdasági és külügyminiszter a videóban elmondta azt is, hogy Kazahsztánból Thaiföldre utazik egy ENSZ-rendezvényre és kétoldalú tárgyalásokra.

A Török Áramlat gázvezeték biztonsága kiemelten fontos Magyarország számára – jelentette ki Szijjártó Péter azon a tanácskozáson, amelyen Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) energiaügyi miniszterei vesznek részt szerdán a kazahsztáni Almatiban.

A külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán közvetített felszólalásában figyelmeztetett: a Török Áramlat fontosságát felértékelte, hogy a Balti-tenger alatt futó Északi Áramlat működése nem biztosított.

Ezért felhívta azon országok vezetőinek figyelmét, amelyeken a vezeték keresztül megy, hogy figyeljenek a Török Áramlat működésére.

Arra is emlékeztetett, hogy

a magyar kormányt számos támadás érte a Török Áramlat megvalósítása miatt, ám a vezeték nélkül most hatalmas bajban volna Magyarország.

A politikus felidézte, hogy az ukrajnai háború, illetve az Európai Unió által Oroszország ellen bevezetett szankciók nyomán súlyos energiaválsággal néz szembe Európa, ami kihat az egész világra. Ugyanakkor ezek a szankciók fájdalmasabban érintik Európát, mint az Oroszországi Föderációt – tette hozzá.

Közlése szerint a magyar kormány számára az energiaellátás biztonsága nem ideológiai vagy politikai, hanem „fizikai” kérdés, ezért az sem politikai kérdés, hogy honnan vásárolják az energiát.

Ezért a magyar kormány soha nem támogatott és nem is fog támogatni olyan szankciókat, amelyek veszélybe sodornák Magyarország energiaellátását, legyen szó atomenergiáról, olajról vagy gázról – szögezte le Szijjártó Péter.

Hozzátette,

ugyanezt az álláspontot fogja képviselni Magyarország azon a tárgyaláson is, amelyen az Európai Unió az Oroszország elleni nyolcadik szankciós csomag bevezetését tárgyalja.

A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt időszakban mindent megtett a földgázszállítási útvonalak és beszerzési források diverzifikálása érdekében.

Ennek során a Török Áramlat megvalósítása bizonyult a legkifizetődőbb beruházásnak, mert az Oroszországból kiinduló vezetékek közül ez az egy, ami százszázalékos biztonsággal üzemel. Ebben a helyzetben fokozott figyelmet kell fordítani a Török Áramlat biztonságára azért, hogy ne érhessék olyan incidensek, mint az Északi Áramlat-1-et és 2-őt. A Török Áramlaton érkezik Magyarországra az orosz gáz 50-60 százaléka, ami lehetővé tette az éves fogyasztás 42 százalékának megfelelő gáz eltárolását – emelte ki.

Ennek kapcsán megjegyezte, hogy

a nyugat-európai tározók töltöttségi szintje csupán az éves fogyasztás 23 százalékát fedezi.

Szijjártó Péter azt is mondta, hogy a jelenlegi helyzet szükségessé teszi új energiaforrások felkutatását. Felhívta a figyelmet arra, hogy a globális gáztartalékok 10,5 százaléka Közép-Ázsiában található. Ezért arra sarkallják az Európai Uniót, hogy tegyen erőfeszítéseket az azeri, illetve a kaukázusi és a közép-ázsiai gázforrások felhasználását biztosító infrastruktúra kiépítése érdekében, és kösse meg az ehhez szükséges kereskedelmi megállapodásokat is.

Szükséges a transz-anatóliai és a transz-adriai csővezetékek kapacitásbővítése és a déli gázfolyosó és Közép-Európa összekapcsolása a Nyugat-Balkánon keresztül – mondta. Szintén támogatják azt a projektet, amelynek keretében szélerőművek által termelt zöld villamos energia juthat el tenger alatti vezetéken keresztül Azerbajdzsánból Európába – tette hozzá.

Végül arról szólt, hogy Magyarország villamosenergia-szükségletének 50 százalékát atomenergia termeli meg. Vagyis annál erősebb egy állam energiabiztonsága, minél nagyobb az atomenergia-kapacitása. Ezért döntött úgy a magyar kormány, hogy egy új, 2400 megawatt kapacitású új atomerőművet épít a Roszatom vezette nemzetközi konzorcium közreműködésével – ismertette a tárcavezető, megjegyezve, hogy az új reaktorok 2030-ban lesznek üzemképesek.

Ebben a helyzetben a magyar kormány nem támogat semmilyen olyan uniós szankciós csomagot, ami akadályozná a projekt megvalósítását

– szögezte le Szijjártó Péter.

A tanácskozás napirendjén a zöld energiaátmenet fontosságáról is szó esett. Ennek során a TÁSZ tagállamai és megfigyelő országai beszámolnak a zöld energiaátmenettel kapcsolatos nemzeti prioritásaikról. Szijjártó Péter kifejtette, hogy Magyarország elkötelezett a környezetvédelem irányában, ám meg kell akadályozni, hogy a zöldügyet politikai mozgalmak sajátítsák ki – tartalmazza a bejegyzés.

Az Azerbajdzsánból érkező gáz mennyiségét megduplázzák, így fontos hogy az Európai Unió támogassa azokat az infrastrukturális beruházásokat, amelyek lehetővé teszik majd az azeri gáz Közép-Európába szállítását – írta közösségi oldalán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Megállapodás született az azeri zöldáram szállításáról is, amelynek immáron Magyarország is a része.

Ma Almatiban ülnek össze a türk államok energiaügyi miniszterei, a tárgyalóasztalnál pedig ott ülünk majd mi, magyarok is, egyedüliként az Európai Unióból – írta közösségi oldalán a külgazdasági és külügyminiszter. A tárgyaláson Parviz Shahbazov azeri energiaügyi miniszter is részt vett.

Azerbajdzsán a következő években megduplázza a szállított gáz mennyiségét. Szijjártó Péter bejegyzésében leírta, fontos, hogy az ehhez szükséges infrastrukturális beruházásokat támogassa az Európai Unió is.

Azerbajdzsán nagy mennyiségű zöldáramot fog előállítani és az Európai Unióba juttatni. Az ehhez szükséges szállítási útvonal Georgián, Románián és – a most született megállapodás alapján – Magyarországon keresztül fog vezetni. Így hazánk részben tranzitútvonalként szolgál, részben pedig felhasználhatja a szállított villamos energiát.

Szijjártó Péter korábban kiemelte: a mostani helyzet világosan rámutat az új energiaforrások felfedezésének és ellátásba történő bevonásának fontosságára. Az egyik, és rövid, középtávon ha nem is az egyetlen, de a legfontosabb partner ebben Azerbajdzsán, amit alátámaszt a közelmúltban aláírt EU–Azerbajdzsán energetikai megállapodás is.