Kijevbe érkezett csütörtökön Ursula von der Leyen

Kijevbe érkezett csütörtökön Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy ukrán vezetőkkel, köztük Volodimir Zelenszkij elnökkel tárgyaljon.

A Twitteren közzétett bejegyzésében von der Leyen emlékeztetett arra, hogy ez már a harmadik kijevi látogatása az ukrajnai háború februári kezdete óta. A bizottság elnöke szerint azóta annyi minden megváltozott, Ukrajna ma már EU-tagjelölt állam.

Mostani látogatásán arról egyeztet Zelenszkij elnökkel és Denisz Smihal miniszterelnökkel, hogyan tudja az EU szorosabbra vonni a kapcsolatait az ukrán gazdasággal és az ukrán néppel az uniós csatlakozás előmozdítása érdekében – közölte Ursula von der Leyen.

A bizottság elnöke szerdán jelentette be, hogy másnap Kijevbe látogat. Az unió helyzetét értékelő éves beszédében kitért arra is, hogy az Európai Bizottság szerint Ukrajna számára is biztosítani kellene az unió egységes piacához való zökkenőmentes hozzáférést, és Ukrajnát be kellene vonni a roamingdíjmentes uniós mobilhálózatba is.

Az európai parlamenti képviselők csütörtökön, sürgősségi eljárás keretében, 5 milliárd eurós makroszintű hitelt hagytak jóvá Ukrajna számára, az európai uniós hozzájárulás segíteni hivatott a kelet-európai országnak, hogy fedezze az ellene folyó háború okozta finanszírozási szükségleteit – közölte az uniós törvényhozó testület.

Ez a második és egyben legnagyobb részlet egy 9 milliárd eurós uniós támogatási csomagból, amelyből egymilliárd eurót már folyósítottak. Az Európai Bizottság rendkívül kedvező feltételekkel nyújtja a kölcsönt a kijevi kormánynak.

Ukrajna finanszírozási igényei az ellene indított orosz háború miatt rohamosan megnőttek, az infrastruktúrában keletkezett hatalmas károk mellett az ország elvesztette a nemzetközi pénzügyi piacokhoz való hozzáférését is.

Az Európai Parlament szerint az uniós hitel „hozzájárul Ukrajna államadósságának fenntarthatóságához és ahhoz, hogy végső soron képes legyen pénzügyi kötelezettségeinek visszafizetésére”. A támogatás egyik előfeltétele, hogy Ukrajna „tiszteletben tartsa a hatékony demokratikus mechanizmusokat”.

Újabb rakéta-sorozatvetőket és páncélozott szállítójárműveket küld Németország Ukrajnának, és Görögországgal együttműködve szovjet gyártmányú harcjárművekkel is segítheti a védekezést az orosz támadás ellen – jelentették be csütörtökön Berlinben.

Christine Lambrecht védelmi miniszter a német hadsereg (Bundeswehr) helyzetéről szóló éves konferencia (Bundeswehrtagung) első napjának szünetében tartott tájékoztatóján az utóbbi napok ukrán hadi sikereiről szólva kiemelte, hogy „bátorító érzés” látni, milyen eredményesen védekeznek az ukrán erők a „brutális orosz támadással” szemben.

Ezekhez a sikerekhez a Németország által biztosított fegyverek is hozzájárultak – mutatott rá a miniszter, hozzátéve, hogy országa minden egyéb módon, pénzügyileg, humanitárius segítségnyújtással és egymillió menekült befogadásával is támogatja Ukrajnát.

Az újabb katonai támogatási csomagról elmondta, hogy küldenek 50 darab Dingo típusú páncélozott szállítójárművet,

és a nyáron átadott első három után két újabb MARS-II típusú rakétavető rendszert is küldenek 200 rakétával együtt. A rendszert kiszolgáló ukrán katonák képzése még szeptemberben elkezdődik.

Ismertette, hogy az ukrán erők Németország közvetett – körkörös cserének nevezett – támogatása révén további szovjet gyártmányú harcjárműveket is kaphatnak, mert hamarosan megegyezhetnek Görögországgal arról, hogy Németország leszállít a görög hadseregnek 40 darab Marder típusú gyalogsági harcjárművet, Görögország pedig cserébe átad Ukrajnának 40 szovjet gyártmányú BMP-1-es harcjárművet.

Németország eddig nagyjából egymilliárd euró értékben segítette katonai felszereléssel a védekezést az orosz támadással szemben.

Küldtek az ukrán hadseregnek a többi között 24 darab Gepard típusú önjáró légvédelmi ágyút 53 ezer darab lőszerrel, 10 Panzerhaubitze 2000 típusú önjáró löveget és 54 darab M113 típusú páncélozott csapatszállító járművet.

Kijev azt is kéri, hogy Németország első, és egyetlen országként ne csak szovjet, hanem modern nyugati – német – gyártású harcjárművekkel is támogassa az ukrán erőket. A berlini vezetés ettől egyelőre elzárkózik.

Ukrajna egyszerre több partnerrel tárgyal légvédelmi és rakétavédelmi rendszerek szállításáról – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Jevropejszka Pravda hírportál kérdésére válaszolva csütörtökön, miután Kijevben megbeszélést folytatott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.

Az államfő hangsúlyozta, hogy Ukrajna biztonságának szavatolásában kulcsfontosságú tényező lenne a légtérzár a rakétatámadások ellen, és ebben főként két partner állam – az Egyesült Államok és Németország – segítségére számít.

„A légvédelem és a rakétavédelem prioritást élvez számunkra. Elkezdtünk beszélgetni, és pozitív eredmény született az (amerikai-norvég rendszerű) NASAMS és (német) IRIS-T szállításának kérdésében. Németországból több olyan rendszert is várunk, amelyeket eddig még nem kaptunk. Valamint az Egyesült Államokból is. Ez azonban csak részleges megoldás a légvédelmi rendszerek hiányára” – fejtette ki Zelenszkij.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Ukrajna tárgyalásai nem korlátozódnak csak két partnerre.

„Eltökélt szándékunk, hogy Franciaországgal, Olaszországgal együtt dolgozzunk. Még nem kaptam pozitív választ Izraeltől sem” – jegyezte meg. Közölte, hogy Ukrajna ettől az öt partnerországtól vár hozzáárulást a légtérzár megvalósításához.

Zelenszkij külön kiemelte, hogy a légvédelmi rendszerek szállításának késése ukránok életébe kerül. „De nem Németország a hibás azért, hogy Oroszország rakétákkal sújtja Ukrajnát. Ebben csak Oroszország a hibás. Ezt is meg kell érteni” – hangsúlyozta az elnök.

Az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint Zelenszkij elmondta: az Európai Bizottság elnökével folytatott megbeszélésén szó volt a közelgő tél energetikai kihívásairól, az Ukrajnából az EU-ba irányuló villamosenergia-exportról, az ország csatlakozásáról az EU belső piacához, az Ukrajnának nyújtott uniós makroszintű pénzügyi segítségről és az Oroszországi Föderáció elleni szankciókról.

Az államfő köszönetet mondott von der Leyennek Ukrajna személyes támogatásáért.

Zelenszkij egyúttal köszönetet mondott azért is, hogy Ukrajna lehetőséget kapott az európai elektromos hálózatokhoz való csatlakozáshoz.

A felek egyetértettek abban, hogy azoknak az ukránoknak, akik a háború miatt elhagyták az országot, nincs szükségük ösztönzésre a hazatéréshez. Az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy az ukránok visszatérése már megkezdődött, és szerinte ezzel nem lesz probléma.

„Körülbelül ötmillió ukrán, akik az Európai Unióba menekültek a háború elől, már hazatért. Tudjuk, hogy haza akarnak menni, újjá akarják építeni Ukrajnát, virágzó országgá akarják változtatni azt” – mondta Ursula von der Leyen.

Zelenszkij az Európai Bizottság elnökével egyetértve kijelentette: „Nekem úgy tűnik, hogy az ukránoknak nincs szükségük ösztönzésre, szeretik államukat, és haza akarnak jönni. A fő és nehéz kérdés a biztonságuk szavatolása”.

Az elnök kiemelt feladatnak nevezte a harci cselekmények következtében megsemmisült vagy megrongálódott oktatási infrastruktúra újjáépítését. „Semmiképpen sem szabad azonban rákényszerítenünk az embereket, hogy visszatérjenek, de nagyon hiszünk benne, és ezt akarjuk” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.

Ursula von der Leyen korábban már kijelentette, hogy az EU százmillió eurót különít el a lerombolt ukrajnai iskolák helyreállítására

– emlékeztetett a Jevropejszka Pravda.

Közben csütörtök délután ismét orosz rakétatámadás érte a Dnyipropetrovszk megyei Krivij Rih városban a gáton épült hidraulikus szerkezetet. Később a megye kormányzója közölte, hogy senki sem sérült meg. A hírek szerint Zaporizzsja városban is robbanások voltak, melyek részletei egyelőre nem ismertek.

Az ország középső részében lévő Kirovohrad megyében infrastrukturális létesítményeket ért orosz rakétatámadás – közölte Andrij Rajkovics megyei kormányzó. Hozzátette, hogy a légvédelem egy orosz rakétát megsemmisített. Csütörtökön Ukrajna egész területén légiriadót rendeltek el.