Kedvezőtlen a szankciós politika megítélése Magyarországon

A Századvég legújabb közvélemény-kutatása utána járt annak, hogy a magyarok hogyan vélekednek Brüsszel Oroszországot sújtó szankciós politikájáról, illetve annak következményeiről. A megkérdezettek több mint négyötöde (83 százaléka) úgy látja, hogy az Oroszországra kivetett brüsszeli szankciók és szankciós tervek 2023-ra súlyos gazdasági visszaeséshez vezethetnek Európában – derül ki a Századvég közleményéből.

Oroszország és Ukrajna elhúzódó fegyveres konfliktusa, illetve Brüsszel szankciós stratégiája régóta nem tapasztalt háborús gazdasági és energiaválsághoz vezetett a kontinensen, melynek feloldása érdekében – ahogy a Századvég korábbi elemzése rámutatott – elengedhetetlen lenne a béketárgyalások mielőbbi megkezdése – írja a Századvég közleményében. 

Úgy fogalmaznak, több jel is arra mutat, hogy a brüsszeli vezetők nem tervezik felülvizsgálni szankcióközpontú politikájukat. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az Európai Parlamentben, szeptember 14-én tartott évértékelő beszédében, világossá tette, hogy érvényben maradnak a szankciók, valamint előre vetítette, hogy az elkövetkező időszak nehéz lesz az európai családoknak, a vállalatoknak pedig több nehéz döntést kell meghozniuk.

Brüsszel büntetőintézkedésekre épülő politikáját ugyanakkor jelentős elutasítottság övezi Magyarországon. A Századvég kutatása szerint a magyarok több mint kétharmada (68 százaléka) kedvezőtlen véleményt fogalmazott meg az Európai Unió Oroszországot célzó szankciós politikájáról, és mindössze 25 százalékuk ítélte kedvezőnek ezt.

Súlyos szankciós recesszióhoz vezethetnek Brüsszel intézkedései – írják a közleményben. A Századvég szerint az elmúlt hónapokban bebizonyosodott, hogy Brüsszel szankciós lépései nem segítették elő az orosz–ukrán háború mielőbbi lezárását, másfelől a várt következményekkel ellentétes hatásokat is kiváltott. A háború kezdete óta az energiaárak jelentős mértékben emelkedtek, melynek következtében Oroszország 158 milliárd euró bevételre tett szert a kőolaj, a földgáz és a szén értékesítésével a fegyveres konfliktus első hat hónapjában. A szóban forgó összeg valószínűsíthetően felülmúlja az orosz hadi kiadások mértékét, illetve elősegíti a háború további finanszírozását.

Ezzel párhuzamosan a megvalósított és tervezett szankciók, az európai polgárok számára, a hétköznapokban is kézzel fogható negatív következményekkel jártak szerte Európában, mely állítást a felmérés eredményei is alátámasztják. A kutatásból kiderül, hogy a válaszadók 79 százaléka látja úgy, hogy az orosz energiahordozókra kivetett brüsszeli szankciók, illetve a felvázolt szankciós tervek meghatározó szerepet játszanak az üzemanyag- és energiaárak, valamint az infláció meredek emelkedésében – közölték. 

Már korábban kiderült, hogy a szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, és az általuk mélyített energiaválság miatt az elutasítottságuk is magas – derült ki a Századvég Alapítvány  egy másik  felméréséből.

Toronymagas, 81 százalékos az elutasítottsága annak, hogy az Európai Unió és tagállamai fegyvert vásároljanak Ukrajnának, továbbá a megkérdezettek ugyanekkora mértékben ellenzik az orosz turisták és turizmus kitiltását Európából.

A Századvég által megkérdezettek túlnyomó többsége (78 százalék) nem támogatja az orosz olaj Európába történő behozatalának tilalmát, ukrán katonák kiképzését az Európai Unió által (77 százalék), az orosz gáz behozatalának betiltását és az orosz gázról történő végleges leválást (75 százalék), továbbá az atomerőművekhez szükséges orosz fűtőelemek és alapanyagok behozatalának tilalmát (74 százalék).  A magyarok hasonló mértékben elutasítók az orosz szén behozatalának tilalmával (71 százalék), összességében átlagosan háromnegyedük ellenez mindennemű energetikai szankciót.

Bár a magyar kormány – biztosítva az ország olajellátását – mentességet harcolt ki az olajembargó alól, az Európai Unió vezetése már a gáz behozatalának korlátozását fontolgatja. A gázembargó azonban, az áramellátást is veszélybe sodorva, a német ipar visszaesését okozná, ami magával rántaná Európa gazdaságát.

A felmérés eredményei rávilágítanak, hogy a retorziók közül mindössze egy élvezi a lakosság többségének támogatását: az orosz milliárdosok és oligarchák vagyonára kivetett szigorító intézkedésekkel a megkérdezettek 57 százaléka ért egyet, miközben 37 százalékuk ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg.

A Századvég megvizsgálta, hogy a felnőtt magyar lakosság miként vélekedik az Európai Unió Oroszországgal szemben bevezetett és tervezett szankciós politikájáról

Fotó: Századvég Alapítvány

Összességében megállapítható, hogy a magyarok túlnyomó többsége elutasítja a tervezett és már bevezetett szankciókat, mivel azok nem hozzák közelebb a béketárgyalások megkezdését és már most jobban terhelik az európaiak pénztárcáját, mint a szigorításokkal sújtott Oroszországot.