EU-biztos: Nagyon nehéz tél előtt áll Európa

Az uniós biztos szerint az energiaellátás helyzete azonnali válaszokat igényel.

Az energiapiacok és az energiaellátás Oroszország ukrajnai háborúja okozta helyzete azonnali válaszokat igényel – jelentette ki Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa Brüsszelben, a tagországok energiaügyi minisztereinek rendkívüli tanácskozását megelőzően pénteken.

Kadri Simson közölte, az Európai Bizottság ötpontos javaslatcsomagot terjeszt a miniszterek elé, amely rövid távú megoldásokat kínál az energiaválság kezelésére az uniós energiapiac strukturális reformjának megkezdett folyamata mellett.

Azt mondta, az uniós bizottság és a szakminiszterek feladata, hogy megoldást találjanak a rendkívüli energiaárak mérséklésére a vállalkozások védelme érdekében. Az Európai Bizottság eszközöket kíván biztosítani a tagállamok számára, hogy kezelni tudják a kialakult helyzetet. Az EU emellett megbeszéléseket folyat több lehetséges beszállítóval az energiaszükséglet biztosítására.

„Nemzetközi partnereink, köztük az Egyesült Államok segítséget nyújtanak a helyzet kezeléséhez, amelyet Oroszország agresszív ukrajnai fellépése, valamint a gázellátás korlátozása, illetve leállítása okozott” - fogalmazott, majd hozzátette: ahhoz, hogy hatékonyan lehessen reagálni az Oroszországból érkező gázszállítmányok csökkenésére, egységes és összehangolt megközelítésre van szükség uniós szinten.

Minden kétséget kizáróan nagyon nehéz tél előtt áll Európa, de az energiaunió erős, az Európai Unió meg fog birkózni a kihívásokkal - tette hozzá az uniós biztos.

Claude Turmes, Luxemburg energiaügyi minisztere a tanácskozásra érkezve kijelentette: az Európai Unió országainak képesnek kell lenniük megállapodni az Európai Bizottság azon javaslatáról, hogy a nem gázt használó áramtermelők többletbevételeit megadóztassák, és a pénzt a fogyasztói számlák megfékezésére használják fel.

„Ez az egyik olyan kérdés, amelyben konszenzusra kell jutunk. Rugalmasnak kell lennünk, de úgy gondolom, hogy ez a legjobb módja annak, hogy beszedjük ezt a jogosulatlanul szerzett pénzt a piacról, és odaadjuk a fogyasztóknak” - fogalmazott Turmes.

Eamon Ryan, az energiaügyekért is felelős ír miniszter érkezéskor azt mondta, Írország szintén támogatja a nem gázfelhasználású energiatermelőktől származó többletbevételek megadóztatását. Véleménye szerint az így szerzett pénzt a háztartások ugrásszerűen megemelkedett számláinak csökkentésére kell felhasználni.

„Van értelme” az Európai Bizottság javaslatának, ami a többletnyereség egy részének elvonását és visszaforgatását célozza a háztartások számára - mondta, majd hozzátette: az EU-nak heteken belül intézkedéseket kell bevezetnie a gáz- és áramszámlák visszaszorítására. Az uniós országok nem engedhetik meg maguknak, hogy megvárják az energiapiacok reformjára vonatkozó átfogóbb tervek következő hónapokban tervezett elfogadását.

Bojan Kumer szlovén infrastrukturális miniszter érkezéskor üdvözlendőnek nevezte, de „túl lágynak” minősítette az Európai Bizottság javaslatát a megugró áramárak megfékezésére. Véleménye szerint gyorsan elfogadott biztosítékok bevezetésére van szükség a „spekulatív határidős piaci kereskedés leállítása” érdekében.

Jozef Síkela, az Európai Unió Tanácsnak soros elnökségét betöltő Csehország ipari minisztere kijelentette: „nincs idő várni, gyorsnak és egységesnek kell lennünk”.

Az energiaügyekért felelős miniszterek pénteki rendkívüli tanácskozásukon olyan lehetőségeket mérlegelnek, mint az importált gáz árplafonja, a villamosenergia-termelésre használt gáz maximálása, valamint a hőerőművek ideiglenes kivonása a jelenlegi uniós villamosenergia-ármegállapítási rendszerből.

A javaslatok között szerepel a nem gáztüzelésű hőerőművekben előállított villamos energia árának korlátozása, valamint a folyamatos fizetőképesség (likviditás) biztosítása az energiakereskedők számára, hogy fedezzék az ingatag piaci helyzet közepette letétbe helyezendő árrést.

A földgáz árának piacfüggetlen, hatósági korlátozását javasolja az Európai Bizottság a romló európai energiapiaci helyzet miatt – írta kedden a Handelsblatt című német üzleti lap egy belső bizottsági dokumentumra hivatkozva.

A Handelsblatt hírportálján közölt beszámoló szerint a brüsszeli bizottság szakértői két megoldást dolgoztak ki. Az egyik az Oroszországból származó import földgázra vonatkozik. Az elképzelés szerint az Oroszországra az Ukrajna ellen indított háború miatt kivetett szankciókhoz hasonlóan uniós jogszabályt kellene alkotni arról, hogy az EU tagállamai az orosz fél által megnevezett ártól függetlenül a saját, közösségi árazási rendszerüket követik, és semmi szín alatt nem fizetnek többet a rendszerben rögzített maximális árnál.

Így az EU diktálná a földgáz árát Moszkvának, és korlátozná az Ukrajna elleni háborúra fordítható bevételeit, kihasználva, hogy a szükséges infrastruktúra – vezetékek – hiányában Oroszország egyhamar nem tudja más piacokon értékesíteni az eredetileg az EU-nak szánt földgázt.

Azonban Moszkva ellenlépésként leállíthatja az EU-ba irányuló gázexportot. Ezért ez a megoldás csak akkor jöhet szóba, ha a tagállamok vállalják ezt a kockázatot, beletörődnek abba, hogy akár teljesen elapadhat az orosz forrás – írta a Handelsblatt, rámutatva, hogy eleve igen csekély mennyiség érkezik, mert Moszkva egyoldalúan felfüggesztette a legnagyobb kapacitású vezetékrendszer, az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 üzemeltetését.

Hozzátették: erről az árplafon-megoldásról régóta tárgyalnak a tagállamok, de nem sikerült többséget szervezni mögé. Mindenekelőtt a német kormány húzódozott, mondván, hogy az EU nem adhat ürügyet a Kremlnek a földgázszállítások visszafogására.

Az Északi Áramlat leállításával ez az érv már nem érvényes – fejtette ki a Handelsblatt, hozzátéve: Berlinben nem számítanak arra, hogy az orosz fél újra üzembe helyezi a vezetékrendszert.

Az uniós javaslattevő és végrehajtó szerv elemzésében vázolt másik lehetséges megoldás az uniós piaci beavatkozás. Az elképzelés azon a megfigyelésen alapul, hogy az Ukrajna elleni orosz háborúval összefüggésben kialakult energiaválság előtt a földgáz nagykereskedelmi árát az EU teljes területén a hollandiai földgáztőzsde (TTF) határozta meg, az utóbbi hónapokban viszont jelentős regionális eltérések mutatkoznak.

Az eltérések alapján az EU-t két területre, egy zöld és egy vörös zónára kellene osztani. A zöld zónába kerülnének azok az országok, amelyekben alacsony a függőség az orosz földgázszállításoktól, és így a földgáz ára is viszonylag alacsony. A vörös zónába kerülnének az orosz szállításoktól erősen függő és a TTF-en kialakuló szintnél jóval magasabb árakkal küszködő országok.

A javaslat szerint a vörös zónában kellene korlátozni a földgáz árát egy rugalmas, a TTF-en végbemenő mozgásokhoz igazított rendszerrel, amely a maximális árat határozná meg. Ez mindig magasabb lenne, mint a tőzsdei ár, de nem emelkedhetne a végtelenségig, így egyszerre lehetne biztosítani az ellátást és csökkenteni az orosz földgázfüggőséggel küszködő országok terheit.

Ugyanakkor – tette hozzá a Handelsblatt – úgy tűnik, hogy a tanulmány szerzői sem teljesen elégedettek az elképzeléssel. Tanulmányukban azt írták, hogy az árképzési feltételek és az irányítás technikai részleteinek meghatározása rendkívül összetett feladat, és ez a bonyolultság a rendszerhez csatlakozó tagállamok számának emelkedésével együtt növekedne.

Azt is kiemelték, hogy nagy kihívás lenne biztosítani, hogy a földgáz ilyen erőteljes piaci beavatkozás mellett is eljusson oda, ahol a legnagyobb szükség van rá - idézte a Handelsblatt az energiaügyekért felelős tagállami miniszterek szombati tanácskozásának előkészítő munkálatai részeként készült elemzést, amelyről a Süddeutsche Zeitung című lap is beszámolt.