Egész Európa az olasz választásokra figyel

Brüsszel már nem is titkolja, hogy mennyire aggódik, hogy Itáliának jobboldali kormánya lehet. A Corriere della Sera napilap számolt be róla, hogy az Európai Bizottság elnöke az amerikai Princeton Egyetemen mondott beszédében azzal fenyegetőzött: ha Olaszország a parlamenti választások után nehéz helyzetbe kerül, megvannak az eszközeik, mint Lengyelország és Magyarország esetében.

Vasárnap reggel héttől 50,8 millió olaszt várnak szavazni.

A szombati kampánycsend után vasárnap reggel héttől este tizenegy óráig több mint 50,8 millió szavazásra jogosult olaszt várnak az urnákhoz a második világháborútól számított tizenkilencedik törvényhozás és a hatvannyolcadik kormány megválasztására, amelyen két nagykoalíció, a Giorgia Meloni vezette jobbközép és az Enrico Letta vezette balközép versenyez egymással.

Az Olasz Testvérek vezetője, Giorgia Meloni az Európai Bizottság elnökének szavait az olasz baloldal felelősségének nevezte, mert az szerinte külföldön rossz hírét terjeszti az országnak.

A Liga vezetője, Matteo Salvini azt mondta: Von der Leyen kijelentése szánalmas fenyegetés. Hozzátette: az Európai Bizottság elnöke megfeledkezett arról, hogy minden európait képvisel, nem csak a baloldaliakat. 

Salvini szerint szégyenletes és nem demokratikus, hogy az olasz választások előtt az európaiak közös elnöke kijelenti, hogy ha az olaszok egy bizonyos módon szavaznak, és az nehéz helyzetet teremt, akkor Európának meglesznek az eszközei a közbelépésre, ahogyan Lengyelországgal és Magyarországgal tették. 

A Silvio Berlusconi vezette Hajrá, Olaszország! alelnöke és Antonio Tajani, az Európai Parlament korábbi elnöke arra szólította fel az európai intézményeket, tartsák távol magukat az olaszországi választásoktól.

A lengyel igazságügyi miniszter sem hagyta szó nélkül Von der Leyen kijelentését. Zbigniew Ziobro zsarolónak nevezte a brüsszeli testület elnökét. A miniszter hangsúlyozta: az Európai Bizottság elnöke nem a jogállamiságot tartja szem előtt, hanem azt, hogy azok legyenek kormányon, akiket Berlin akar. 

A Brüsszelben megjelenő Politico című lap arról számolt be, hogy az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke is aggasztónak tartja a jobboldal győzelmét Itáliában. Frans Timmermans közölte: Giorgia Meloni jobboldali szövetsége fenyegetést jelent az uniós értékekre. Hozzátette: fél a jobboldal társadalmi és erkölcsi programjától.

Nem csak Brüsszel retteg, hanem Berlin is.

A német Stern magazin szerint Giorgia Meloni Európa legveszélyesebb nője. Mint írják, ha megválasztják Melonit, annak súlyos következményei lesznek Németországra nézve. 

A Reuters brit hírügynökség arról számolt be, hogy a Német Szociáldemokrata Párt frakcióvezetője, Rolf Mützenich is nemtetszésének adott hangot. A politikus szerint az olasz jobboldal sikere fenyegetést jelent az Európai Unióra. Hozzátette: a svéd jobboldal győzelme után Brüsszel, Párizs és Berlin is aggódik amiatt, hogy kialakul egy „populista front”, amely meggátolhatja az uniós döntéseket. 

A francia Le Monde cikke szerint az olasz választások előtt félelem lett úrrá az Európai Unióban. Egy magas rangú európai tisztviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában háború, energia- és gazdasági válság dúl, egy jobboldali olasz kormány hatalomra kerülése pedig egy újabb csapást jelentene Európának ebben a kihívásokkal teli időszakban. 

Egy kiszivárgott beszélgetésből kiderült, hogy a francia elnököt is aggasztja az olasz választás. Emmanuel Macron azt mondta, hogy a napokban megbeszélést folytat Olaf Scholz német kancellárral, hogyan viszonyuljanak majd az új római vezetéshez.

Párizst közben figyelmeztették a baloldali olasz politikusok, hogy ne provokálják nyilvánosan Melonit, mert ha sarokba szorítják, akkor annak az lesz az eredménye, hogy még szorosabbra fűzi a kapcsolatát a magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral. 

A Guardian brit lap azt írja, Giorgia Meloni győzelmének szörnyű gazdasági és társadalmi következményei lehetnek. Meloni ugyanis szeretne gátat szabni az illegális migrációnak, nem támogatja az LMBTQ-mozgalmakat, illetve nagy hangsúlyt fektet a nemzeti szuverenitásra.

Szakértők szerint azért retteg az unió, mert számos tagállamban megerősödtek a jobboldali pártok.

Vasárnap kiderül, hogy van-e félnivalója Brüsszelnek és az európai baloldalnak.

Tiltakozó akciót hirdetett meg az Európai Bizottság római képviseleténél Matteo Salvini, a Liga nevű olasz párt elnöke a választási kampány zárónapján, péntek késő délután Ursula von der Leyen kijelentései miatt, aki az Európai Unió beavatkozását vetítette előre az olasz választási eredményt követően.

A Liga tüntetői Vergogna! (Szégyen!), valamint Ursula Out feliratú táblákat emeltek a magasba. Matteo Salvini gyalog érkezett a helyszínre, és rögtönzött beszédet tartott, amelyben kijelentette: Európa erős hatalmai mozdultak meg az olaszországi választási eredmény módosítására. Hozzátette, a választások előtt két nappal Brüsszel minden eszközt megmozgat. Hangsúlyozta, hogy nem a Liga vezetőjeként, hanem olaszként érzi fenyegetésnek és zsarolásnak Ursula von der Leyen szavait.

„Az olaszok úgy szavaznak, ahogy akarnak, és csak azért, mert nem úgy szavaznak, ahogy (Brüsszelben) akarják, nem állíthatják le az európai források kifizetését” – hangoztatta Salvini. Kifejtette: számukra Európa mást jelent. Megjegyezte, hogy a jobboldal esetleges győzelmével Róma nemzetközi politikája nem változik, de az unióban emelt fővel fognak cselekedni. „Elég volt ezen emberek felfuvalkodottságából!” – hangoztatta.

Matteo Salvini délután a közösségi oldalain jelentette be, hogy a Liga ülőtüntetést vezet az Európai Bizottságnak a Róma belvárosában található képviseleténél. A bejelentés azonnal megbénította a főváros központjában a pénteki forgalmat.

Szavait közel egymillióan hallgatták egyenesben az interneten, mivel a politikus pénteken kampányzáró maratoni bejelentkezést tartott az összes közösségi felületen.

Kijelentette: „Számomra nem normális, sőt szégyenletes és nem demokratikus, hogy három nappal egy nép szabad választása előtt az európaiak közös elnöke kijelenti, hogy ha az olaszok egy bizonyos módon szavaznak, és az nehéz helyzetet teremt, akkor Európának meglesznek az eszközei a közbelépésre, ahogyan Lengyelországgal és Magyarországgal tette”.

Ursula van der Leyen szerdán előadást tartott az amerikai Princeton Egyetemen, ahol az egyik hallgató az olaszországi választásokról kérdezte. Válaszában az Európai Bizottság elnöke azt mondta, figyelemmel kísérik a választások eredményét, és ha a dolgok nehéz irányba mennek: „már beszéltem Magyarországról és Lengyelországról, vannak eszközeink”. Ursula von der Leyen a felmérésekben előnyre álló jobboldal esetleges győzelmére utalt.

Hozzátette, hogy az Európai Bizottság minden demokratikusan megválasztott kormánnyal együttműködik.

A kijelentések híre péntekre érkezett meg Olaszországba, a választási kampány utolsó óráira. Az olasz politikai élet tiltakozására Ursula von der Leyen szóvivője pontosította, hogy a bizottság elnökének szavai nem az olaszországi választásokra vonatkoztak.

Matteo Salvini gusztustalan, szánalmas fenyegetésről, intézményes visszaélésről beszélt. A Liga vezetője szerint az Európai Bizottság elnöke teret tévesztett, megfeledkezve arról, hogy minden európait képvisel, nem csak a baloldaliakat. Matteo Salvini támadásról beszélt Olaszország és a demokrácia ellen, és kijelentette: Ursula von der Leyennek bocsánatot kell kérnie vagy le kell mondania. A Liga vezetője megjegyezte, sem Sergio Mattarella államfő, sem Mario Draghi leköszönő kormányfő nem reagált Von der Leyen kijelentéseire.

Az Olasz Testvérek (FdI) kampányát Nápoly közelében záró Giorgia Meloni az Európai Bizottság elnökének véleményét az olasz baloldal felelősségének nevezte, mert az szerinte külföldön rossz hírét terjeszti az országnak, és leköpi hazáját.

Meloni úgy vélte, hiába tisztázta szavait Ursula von der Leyen, óvatosan kell fogalmazni az európai biztosok és a bizottság hitelének megőrzése érdekében.

A Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszország (FI) alelnöke, Antonio Tajani, az Európai Parlament volt elnöke arra kérte az európai intézményeket, tartsák távol magukat az olaszországi választási kampánytól.

Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke, Giuseppe Conte döbbenetesnek nevezte Ursula von der Leyen nézeteit. Azt mondta, hogy az Európai Uniónak tiszteletben kell tartania az olaszok választását.

Matteo Renzi, az Élő Olaszország (IV) elnöke szerint Ursula von der Leyen nem adhat leckét az olaszoknak demokráciából.

A baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára, Enrico Letta szintén úgy vélte, az Európai Unió képviselőinek szabad teret kell hagyniuk az olaszoknak. Letta elismerte, hogy Von der Leyen kijelentései zűrzavart okoztak a kampány utolsó napján, de – tette hozzá – Ursula von der Leyen „nem veszélyes kommunista, hiszen a Silvio Berlusconival közös európai pártcsalád tagja”.

A hatvanmilliós országban a mostani választásokon a legnagyobb a szavazásra jogosultak száma, ami a népesség öregedésével magyarázható. A több mint ötvenmillió olasz közül 4,7 millió külföldön él, és az utóbbi napokban levélben voksolt.

A választások újdonságának számít a létszámában csökkentett parlament, ugyanis a szavazók a korábbi 315 helyett 200 szenátusi mandátum sorsáról döntenek, az alsóházba pedig a korábbi 630 helyett 400 képviselőt juttatnak be. Közülük négy szenátort és nyolc képviselőt a külföldi olaszok választanak meg. Most először a felsőházi választáson a szavazás alsó korhatára 18 év, korábban 25 volt.

A parlamenti választásokkal egyidőben Szicíliában tartományi választásokat tartanak, amelyen 4,6 millióan jogosultak az új kormányzó és a tartományi testület megválasztására.

A választási rendszer vegyes, a mandátumok egyharmadát egyéni, kétharmadát pedig listás jelöltek töltik be.

A szavazócédulákon szerepel két nagykoalíció is: a jobbközép szövetséget a Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI), a Matteo Salvini vezette Liga, a Hajrá Olaszország (FI), amelynek az elnöke Silvio Berlusconi, valamint más, kisebb pártok alkotják.

A szavazás előtti utolsó, két héttel ezelőtt bemutatott felmérésekben a legnépszerűbb pártnak az Olasz Testvérek bizonyult csaknem 25 százalékkal. Az öt évvel ezelőtti parlamenti választásokon még öt százalék alatt teljesítő FdI most mint vezető koalíciós erő Giorgia Melonit jelöli kormányfőnek, aki az első női miniszterelnöke lenne az országnak.

A jobboldali program lényege a rezsicsökkentés, az adóreform és az illegális bevándorlás megállítása

A jobboldal programjában első helyen a rezsicsökkenés áll, valamint egyebek között átfogó adóreformot, az illegális bevándorlás megállítását, az európai uniós források szétosztásának újratárgyalását szeretnék, és alkotmánymódosítást az államfő közvetlen megválasztásának bevezetéséhez.

A balközép koalíciót az Enrico Letta vezette Demokrata Párt (PD), a Zöldek, az Olasz Baloldal (SI) és az Emma Bonino vezette Europa+ alkotja. A balközép választási programjában a Mario Draghi vezette leköszönő kormány gazdaságpolitikájának folytatása szerepel, az állampolgárság megadása az Olaszországban tanuló bevándorlógyerekeknek, valamint a Berlinnel és Párizzsal közösen alkotott európai tengely megerősítése.

A mérleg nyelve lehet az utóbbi öt évben kormányzó Giuseppe Conte mozgalma

Koalíción kívül indul az utóbbi öt évben kormányzó, Giuseppe Conte vezette Öt Csillag Mozgalom (M5S), valamint az úgynevezett centrum, amelyet a Carlo Calenda vezette Akció és a Matteo Renzi vezette Élő Olaszország (IV) alkot. Mindkét formáció a mérleg nyelve lehet elsősorban a szenátusban, ahol a sajátos választási rendszer miatt az egyszerű többség megszerzése is nehéz feladat.

A pártoknak a parlamentbe jutáshoz át kell lépniük a háromszázalékos küszöböt, a koalícióknak a tíz százalékot. A legtöbb mandátumot a tízmilliós Lombardiában osztják szét, ahonnan 53 képviselő és 31 szenátor megy Rómába.

A részvételi arányt vasárnap délben, este hét után és urnazáráskor közlik. A 2018-as parlamenti választáson a részvételi arány meghaladta a 72 százalékot. Az előzetes felmérések szerint a választásra jogosultak mintegy negyven százaléka bizonytalan. A választási kedvet csökkentheti az esős, őszies időjárás vasárnapra előre jelzett megérkezése is.

Exitpolleredmények vasárnap este 11 után lesznek

Az este 11 órás urnazárást az exitpolleredmények követik. Jóval éjfél után várhatók a politikusok első nyilatkozatai. A végleges eredményeket a belügyminisztérium legkorábban kedden közli.

Első lépésben a parlament alakul meg: az első ülést október 13-ra tűzték ki, amikor megkezdődik a felső- és az alsóház elnökének megválasztása. Utóbbi akár néhány napot is igénybe vehet.

Kormányalakítás október második felében

A kormányalakítás ezt követően, tehát október második felében indul. Az államfő először konzultál a frakció- és pártvezetőkkel. Az államfő a győztes párt vagy koalíció vezetőjét bízza meg kormányalakítással, ha annak biztosnak látszik a többsége. Ha nem adott a biztos többség, akkor a konzultáció elhúzódhat. Mivel 1919 óta most először tartanak választást ősszel, az államfő és a pártok is a minél gyorsabb kormányalakításban érdekeltek, hiszen sürgető tényező az energiaválság kezelése és a jövő évi költségvetési csomag összeállítása, valamint Róma nemzetközi feladatainak teljesítése is.

Számítások szerint az új kormány legkorábban október utolsó napjaiban, november elején teheti le esküjét. A leghosszabb kormányalakítás 2018-ban volt - 88 napig tartott -, amikor az Öt Csillag Mozgalom márciusban több mint 32 százalékkal megnyerte a választásokat, de csak júniusban tudott kormányt alakítani a Ligával. Az első Conte-kormány 2019 nyaráig volt hivatalban, amikor az M5S a PD-vel lépett szövetségre, és a második Conte-kormánnyal folytatta. Mario Draghi 2021 februárjától idén júliusig vezette az országot.