Amerikai katonai, titkosszolgálati, politikai exvezetők avatkoztak bele a magyar választásokba

Márki-Zay mozgalma a töménytelen pénz mellett olyan politikai, katonai és titkosszolgálati hátszelet is kapott az Amerikai Egyesült Államokból, amelyre talán eddig nem is volt példa - derül ki a Kontra cikkéből.

Néhány hete Márki-Zay Péter a hang.hu podcastjében beszélt arról, hogy az általa vezetett Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) részére három-négy alkalommal több száz millió forintnak megfelelő támogatás érkezett az Amerikai Egyesült Államokból. 

Márki-Zay Pétert külföldről milliárdokkal támogattákFOTÓ: POLYÁK ATTILA - ORIGO

Ez a történet azért is elgondolkodtató, mivel könnyen felmerülhetne a tiltott pártfinanszírozás gyanúja, viszont az alapítványok beékelésével nagyon úgy tűnik azonban, hogy a bukott miniszterelnök csapata megkerülte a jogszabályt.

MÁRKI-ZAY AZT IS ELÁRULTA AZ ATV-BEN, HOGY AZ ACTION FOR DEMOCRACY AMERIKAI SZERVEZET FELADATA VOLT, HOGY ELDÖNTSÉK KITŐL ÉS HOGYAN GYŰJTIK A KÜLFÖLDI ADOMÁNYOKAT, ÉS AZT ÁLLÍTOTTA, HOGY AMERIKÁBAN ÉLŐ MAGYAROK ADOMÁNYAIT CSATORNÁZTÁK BE IDE.

Kész Zoltán vissza akartja juttatni a pénzt az amerikaiaknak

Ha kicsit visszamegyünk az időben, eszünkbe juthat, hogy a szintén híresen erős amerikai kapcsolatokkal rendelkező Kész Zoltán, aki egyébként a közelmúltig az MMM alelnöki tisztségét is betöltötte, májusban épp azt kérte számon a főnökén, hogy nem számolt el megfelelőképpen a kampánypénzekkel.

Kész Zoltán és Márki-Zay PéterFACEBOOK

AZ EGYKORI ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ FACEBOOK-POSZTJÁBAN ARRÓL ÍR, HOGY A MOZGALOMBAN FELFÜGGESZTI VEZETŐI TAGSÁGÁT, AMENNYIBEN MÁRKI-ZAY NEM SZÁMOL EL A HÓNAP VÉGÉIG A KAMPÁNYPÉNZEKKEL.

Az elszámolás az én szememben két dolgot jelent. Egyrészről, fillérre pontosan megtudjuk, hogy mire költötte el az MMM a támogatók pénzét, illetve kiderül a nyilvánosság számára az is egyértelműen, hogy az adományozóktól a kampányra átutalt támogatásokból a megmaradt összeget milyen módon juttatja vissza az MMM az adományozókhoz– írta Facebook-bejegyzésében Kész.

A háború akkor azért tört ki az ellenzéken belül, mert Márki-Zay mozgalma meg akarta tartani a teljes támogatási összeget. Legalábbis arról cikkezett több balliberális lap, ellenzéki forrásokra hivatkozva. Kész azért lehetett dühös, mivel jó eséllyel komoly része volt a külföldi finanszírozók becserkészésében, emlékezzünk csak vissza Márki-Zay és Kész 2019-es amerikai útjára.

MÁRKI-ZAYÉK AKKOR MÁJUS VÉGÉT ÍGÉRTEK A TÉTELES ELSZÁMOLÁSRA, EHHEZ KÉPEST A BESZÁMOLÓT IS KÉSVE, JÚNIUS 8-ÁN, A TÉTELES ELSZÁMOLÁST PEDIG CSAK MOST, SZEPTEMBER LEGELEJÉN TETTÉK KÖZZÉ.

Fideszes erőfölény: ömlött az amerikai pénz, amit a marketingre szórtak el

Az emberben jogosan felmerülő gyanút tovább erősíti, hogy átnézve a szervezet honlapján közzétett tételes elszámolását, kiderül, hogy Márki-Zayék jelentős részben külföldről, egészen pontosan az Egyesült Államokból kapott támogatásokból folytatták le a kampányt.

A DOKUMENTUM KIDERÜLT UGYANIS, HOGY NYOLC DARAB, ÖSSZESEN 1,86 MILLIÁRD FORINTNAK MEGFELELŐ USA-DOLLÁROS „MAKROADOMÁNY"-T KAPOTT AZ MMM. EZEKBŐL A LEGNAGYOBB TÉTELEK A 300 MILLIÓT BŐVEN, ILLETVE A FÉLMILLÁRD FORINTOT IS MAJDNEM MEGHALADJÁK.Persze, a nagy baloldali transzparencia jegyében azt nem árulták el, hogy kik is azok a nagylelkű amerikai adományozók, akik épp a távoli Magyarország ellenzéki mozgalmára szántak – nem túl bölcs módon – több száz millió forintos összegeket.

A Márki-Zayék által közzétett dokumentumból az is kitűnik, hogy a fideszes erőfölény, túlsúly sosem létezett, még az anyagiak terén sem:

Hiszen

• marketingre 145 milliót,
• Facebookra 530 milliót,
• SMS-ekre mindössze 117 milliót,
• robothívásokra 46 milliót,
• egyéb reklámokra 52 milliót,
• a call centerre pedig mintegy 127 milliót költöttek.
• Buszoztatásra 97 milliót,
• tollakra 44 milliót,
• szórólapokra pedig potom 76 milliót szórtak el.

Városdiplomata gyanús amerikai bekötésekkel

No de visszatérve a finanszírozás körüli visszaélésgyanúra, az olvasók számára nem ismeretlen a Márki-Zayt finanszírozó, illetve menedzselő Action for Democracy nevű amerikai szervezet.

Korányi Dávid

Az egykori miniszterelnök-jelölt az ATV-ben elmondta, hogy ők voltak megbízva a több száz milliós (akár milliárdos) összegek kezelésével. A pénzt állítása szerint nem külföldi állampolgárok, hanem az Egyesült Államokban élő magyar állampolgárok adták össze, és a szervezet dolga ennek a menedzselése volt. A szervezetet, a Kontra által sokat emlegetett Korányi Dávid alapította az év elején.

Horváth József volt titkosszolgálati vezető szerint a nemzetbiztonsági törvény mielőbbi módosítására van szükség, az ország szuverenitásának megőrzése a tét, írja a Magyar Nemzet.

Ingyenebéd nincs – jelentette ki a Magyar Nemzet megkeresésére Horváth József biztonságpolitikai szakértő azzal összefüggésben, hogy főképpen külföldről beáramló pénzekből finanszírozhatták a baloldal választási kampányát.

– Senkinek nem lehet kétsége a felől, hogy az ellenzéki pártoknak kormányra kerülésük esetén benyújtották volna a számlát azok a körök, amelyek pénzt fektettek az ő kampányukba. Ennek számos módja lehetett volna; felvásárlás, állami tulajdonban lévő jól jövedelmező üzletágak megszerzése és még sorolhatnánk – fogalmazott.

A VOLT TITKOSSZOLGÁLATI VEZETŐ SZERINT EGYÉRTELMŰEN NEMZETBIZTONSÁGI KOCKÁZATNAK MINŐSÜL, HA ELLENŐRIZETLEN, TISZTÁZATLAN TULAJDONI HÁTTERŰ SZERVEZETEKEN KERESZTÜL KÜLFÖLDRŐL BEFOLYÁSOLJÁK A MAGYAR BELPOLITIKAI FOLYAMATOKAT.

– Éppen ezért a nemzetbiztonsági törvény mihamarabbi módosítására van szükség, hiszen a jogszabályt hozzá kell alakítani a jelenkor kihívásaihoz – jelentette ki Horváth József.

Mint mondta, a nemzetbiztonsági kockázat fogalmának újradefiniálása elkerülhetetlen, a pártoknak konszenzusra kell jutniuk abban az alapvető kérdésben, hogy az ország szuverenitása nem sérülhet semmiféle külföldi befolyás által. Úgy véli, ez minden politikai szereplő érdeke, ez alól senki nem lehet kivétel.

– Azokat a szervezeteket, alapítványokat, cégeket, amelyek pártokat, kampányokat finanszíroznak, mindenképpen át kellene világítania a titkosszolgálatoknak. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy a támogatást elfogadó politikai köröknek fogalmuk sincs arról, hogy valójában kik állnak a szóban forgó „jótékonyan adakozó" szervezetek mögött. Ezek szélsőséges esetekben lehetnek ellenérdekelt titkosszolgálatok, de még szervezett bűnözői körök is – hangsúlyozta a szakértő.

ISMERT, MÁRKI-ZAY PÉTER, AZ ELLENZÉK VOLT KÖZÖS KORMÁNYFŐJELÖLTJE A MAGYAR HANG GULYÁSÁGYÚ CÍMŰ PODCASTJÉBEN AUGUSZTUS VÉGÉN SZÁMOLT BE ARRÓL, HOGY „MÉG JÚNIUS KÖZEPÉN IS ÉRKEZETT TÖBB SZÁZMILLIÓ FORINTOS TÁMOGATÁS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBÓL".

Akkor azt sem rejtette véka alá, hogy az Action for Democracy nevű amerikai alapítvány egy tételben küldte ezt az összeget, de azt állította, hogy korábban más utalások is jöttek ettől a szervezettől, és a forrásokat a tengerentúlon sok donor adta össze. Arra a kérdésre, hogy az amerikai tőzsdespekuláns köztük volt-e, azt válaszolta, hogy „nem hiszem, hogy Soros György konkrétan adományozott volna pénzt nekünk".

Soros György, Márki-Zay PéterFORRÁS: MTI

A Magyar Nemzet által szerdán közzétett videóinterjúban Márki-Zay már azt magyarázta, hogy rájuk nem vonatkoznak a pártfinanszírozás szabályai, mivel a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) nem párt, és soha nem „viselkedett" pártként.

Ezért szerinte elfogadhatnak külföldről érkező pénzeket, azonban azt tagadta, hogy a választási időszakban, választási kampányra fordították volna az Egyesült Államokból érkező összegeket.

– Amit mi folytattunk, többek között az Action for Democracy támogatásával, az egy, a magyar kultúra megváltoztatásáért folytatott kampány – hangsúlyozta Márki-Zay, aki úgy gondolja, az nem kiskapu, hogy az összes baloldali párt támogatását élvező miniszterelnök-jelöltként az általa vezetett szervezet a választási időszakban külföldi pénzekből kampányolt.

A POLITIKUS TOVÁBBÁ MEGERŐSÍTETTE, HOGY A SZÓBAN FORGÓ ÖSSZEGEKBŐL A BAJNAI GORDON VOLT KORMÁNYFŐ NEVÉVEL FÉMJELZETT DATADAT CÉGCSOPORTHOZ IS ÁRAMLOTT PÉNZ.

A nyilatkozó alkotmányjogász szerint azonban lényegesen árnyaltabb a kép. Ifj. Lomnici Zoltán úgy vélte, az Állami Számvevőszéknek, illetve az illetékes nyomozóhatóságnak van hatásköre kivizsgálni a történteket. Rávilágított arra, hogy a párttörvény értelmében a párt névtelen adományt, valamint külföldi szervezettől és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.

Bajnai Gordon (j) beszédet mond, miután hivatalosan is az MSZP miniszterelnök-jelöltjévé választotta a párt rendkívüli kongresszusa 2009-ben; mellette a bukott kormányfő, Gyurcsány FerencFORRÁS: MTI/KOVÁCS TAMÁS

– A baloldali pártoknak azt kell bizonyítaniuk, hogy az MMM részéről közvetve sem jutottak vagyoni előnyhöz azokból a forrásokból, amelyek külföldről áramlottak az egyesületbe, ami a történtek fényében nem lesz egyszerű – jelentette ki.

Mint köztudott, a Magyar Nemzet cikksorozatban tárta fel az elmúlt napokban a baloldali kampány külföldi támogatásának mélyrétegeit: kiderült, hogy adatgyűjtő cégtől politikai elemzőkön át, tematikus szakpolitikai NGO-k sorától az aktivistamozgósító szervezetig egy jól megtervezett, teljes „amerikai mintájú" kampányszervezet állt fel.

A volt amerikai demokrata elnökjelölt-jelölt, a szélsőbaloldali Bernie Sanders kampányfőnök-helyettese és egyik field managere is dolgozott Márki-Zay kampányában, amelyet Soros György spekuláns körei minden lehetséges eszközzel támogattak.

KORÁNYI 2019 DECEMBERE ÓTA KARÁCSONY GERGELY VÁROSDIPLOMÁCIAI FŐTANÁCSADÓJA, AMELY TEVÉKENYSÉGÉÉRT HAVI 900 EZER FORINTOS DÍJAZÁSBAN RÉSZESÜL.

Korányi egyértelműen Bajnai Gordon korábbi magyar miniszterelnök embere. Államtitkár volt az utolsó baloldali kormányban, és olyannyira Bajnai bizalmába férkőzött, hogy – ahogy arról elsőként éppen a Kontra írt –, 2009 szeptemberében, államtitkári minőségében elkísérte Bajnai Gordont és Balázs Péter akkori külügyminisztert az ENSZ Közgyűlés 64. ülésszakának általános vitájára

.AZ AKKOR MINISZTERELNÖK TALÁLKOZOTT OTT A NEW YORK-I ÜZLETI ÉLET FONTOS KÉPVISELŐIVEL, ÍGY PÉLDÁUL SOROS GYÖRGGYEL IS.