Alapjogokért Központ: A szankciós politika folytatása tragédiához vezethet

Az Európai Unió Oroszország elleni szankciós politikájának folytatása, fokozása tragédiához vezethet – értékelte az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója Kovács István Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnökének szerdai évértékelő beszédét, amelyben „maximálisan hitet tett” a szankciós politika mellett.

Kovács István szerdán egy budapesti sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Európa nagyon nehéz helyzetben van az ukrajnai háború és a nagyon téves szankciós politika miatt. A szankciókat elsősorban az Európai Parlament baloldali, köztük magyar képviselői támogatják, amellyel nem a békét, hanem a háború további eszkalációját segítik elő – tette hozzá.

A stratégiai igazgató ugyanakkor a beszéd pozitívumának nevezte, hogy az nem arról szólt, hogy az úgynevezett jogállamisággal milyen problémák vannak Magyarországon és Lengyelországban. Álláspontja szerint az EB megpróbálja lejjebb tekerni a jogállamisági vitát, ami bizakodásra adhat okot a Magyarországnak jogosan járó, a Brüsszel által jogtalanul visszatartott, a helyreállítási alapból származó források kifizetésére.

Kovács István beszámolt arról is, hogy az EB elnöke a demokrácia és jogállamiság témáját elsősorban az unión kívüli országokkal kapcsolatban hozta fel. Erre példaként említette, hogy Ursula von der Leyen az EU Kínától való függésének csökkentésének szükségességéről beszélt. Kovács István szerint ebből egy Kínával folytatott gazdasági konfliktus rémisztő képe sejlik fel.

A stratégiai igazgató bírálta ugyanakkor Ursula von der Leyen azon gyakorlatát, hogy míg Oroszországot autoriter rezsimnek és háborús agresszornak tartja, közben azzal az Azerbajdzsánban tárgyalt energiabeszerzésről, ahol szintén nem érvényesülnek az európai sztenderdek szerinti jogállamisági feltételek.

Kovács István közölte azt is, hogy az uniós szolidaritás sokkal jobban előnyben részesíti Ukrajnát, mint a tagországok saját állampolgárait. Erre példaként idézte Ursula von der Leyen beszédének azon részét, amelyben az EB elnöke arról szólt, hogy a helyreállítási alap 700 milliárd eurós összegéből az unió eddig 100 milliárd eurót fizetett ki a tagállamoknak.

Kovács Attila, a központ európai uniós kutatási igazgatója az eseményen úgy értékelt, hogy EB elnöke teljesen eltávolodott az európai realitásoktól, és megadta magát a szankciópárti baloldalnak. Jelezte azt is, hogy a beszéd alapján az EU „bejelentkezett” Ukrajna újjáépítésére is.

Az évértékelő pozitívumaiként említette, hogy az nem szólt az LMBTQ-kérdésekről és a genderpropagandáról, ugyanakkor legnagyobb hibájának azt nevezte, hogy abban nem hangzott el a béke kifejezés.

Kovács Attila utalt rá: azzal, hogy az EB elnöke minden, nem a brüsszeli elképzelések szerinti demokráciát autokráciának tekint, az EU olyan országoktól vághatja el magát, amelyekre inkább szövetségesként kellene tekintenie.

Az Európai Bizottság elnöke szerint az unió „felnőtt a feladathoz, és méltó választ adott az Ukrajna elleni orosz agresszióra” – közölte az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban, az unió helyzetét értékelő éves beszédében szerdán.

„Ez egy háború az energiánk, a gazdaságunk, az értékeink ellen. Ez a jövőnkért vívott háború. Az autokrácia háborúja a demokrácia ellen, de meggyőződésem, hogy kellő bátorsággal és szolidaritással Putyin el fog bukni, Ukrajna és Európa győzedelmeskedni fog” – jelentette ki szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott évértékelő beszédében az unió állapotáról a Magyar Nemzet cikke alapján.

Ursula von der Leyen elmondta, az Európai Unió által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók „maradnak”, újabbakat viszont nem terveznek.

Nincs egyetértés a szakértők és politikusok között sem arról, hogy Oroszország vagy Európa gazdasága viseli-e nehezebben a szankciók hatását.

Ursula von der Leyen azt is bejelentette, hogy az Európai Unió intézkedéseket javasol az alacsony költségű villamosenergia-termelők extraprofitjának megadóztatására, az ebből származó bevétel akár 140 milliárd eurót hozhatna az uniós államoknak. Közölte továbbá, hogy az Európai Unió hidrogénbankot hoz létre hárommilliárd euró értékű beruházással az európai hidrogénpiac megteremtésére és a hidrogénellátás szavatolására.

Ursula von der Leyen az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén azt is kiemelte: „Biztosíthatom önöket afelől, hogy az uniós bizottság továbbra is ragaszkodni fog a bírói függetlenséghez.”

Szavai szerint az EU továbbá a korrupció visszaszorítására összpontosít. „Ha hitelesek akarunk lenni akkor, amikor arra kérjük a tagjelölt országokat, hogy erősítsék meg demokráciájukat, akkor fel kell számolnunk a korrupciót az unión belül is” – fogalmazott az uniós bizottság elnöke, majd hozzátette, hogy jövőre a testület intézkedéseket terjeszt majd elő az uniós korrupcióellenes jogszabályi keret frissítésére.