Miniszterek és európai parlamenti képviselők is vitáznak a mai Tranziton

A rendezvény szombati programjai Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Új világ születik - Magyar érdekek a formálódó új világrendben című előadásával kezdődnek, melyet a Tranzit Facebook csatornája élőben közvetít.

Szintén látható a közösségimédia-felületen lesz Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke közéleti kérdésekről szóló vitája Deutsch Tamás (Fidesz) és Ujhelyi István (MSZP) európai parlamenti képviselők eszmecseréje az EU jövőjéről; valamint Csák János kulturális és innovációs miniszter és Hiller István szocialista országgyűlési képviselő beszélgetése a magyar kultúra aktuális kérdéseiről.

A Tranzit Youtube-csatornáján láthatják majd az érdeklődők a szombati viták közül Hortay Olivér és Pogátsa Zoltán közgazdászok vitáját, melyben az ársapkákkal is foglalkoznak, valamint Lánczi Tamás és Róna Dániel politológusok beszélgetését arról, hogy milyen irányba tart Magyarország.

A szombati programban beszél továbbá Papp Miklós görögkatolikus pap az elköteleződés buktatóiról, majd Nagy István agrárminiszter szól az önellátó Magyarországról. Balogh László és Isépy Tamás befektetésekről tart eszmecserét, Pécsi Rita neveléskutató pedig a gyermekek kezébe adott okoseszközökről beszél.

Udvardy György veszprémi érsek a hit és a közösség jövőjéről, Biró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke pedig a gazdasági szuverenitásért folytatott harcról tart előadást, Dezső Tamás és Földi László szakértők pedig a háborúról és a migrációról beszélnek majd.

A szombati nap végén Lázár János építési és beruházási miniszter a következő időszak beruházásairól, Olivier Poquillon francia Domonkos-rendi szerzetes és Hölvényi György (KDNP) európai parlamenti képviselő az üldözött keresztényekről és a magyar segítségnyújtásról, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Ugron Zsolna író pedig a magyar királynőkről és a 2023-as Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa programról, tart előadást.

A szombati program Békés Márton, Szánthó Miklós és G. Fodor Gábor a következő négy év kihívásairól szóló beszélgetésével zárul.

Az idén negyedik alkalommal megrendezett négynapos Tranzit Közéleti Évadnyitó és Gondolatexpó „közös gondolkodás Magyarország jövőjéről” több tucat előadással és vitával, csaknem száz előadóval és több ezer résztvevővel. Az eseményen minden meghatározó jobboldali, konzervatív közösség képviselteti magát, de a rendezvény hagyományosan a jobb és baloldal közötti érdemi vita színtere is.

Ha háborúról és a békéről van szó leszögezhetjük: a baloldali pártok állást foglaltak abban, hogy fegyvereket kell küldeni Ukrajnába. Vagyis ha az ellenzék győzött volna április 3-án, közelebb lennénk a háborúhoz, és nem lenne rezsicsökkentés sem – mondta Dömötör Csaba, a Fidesz országgyűlési képviselője, parlamenti államtitkár Tihanyban, a Tranziton.

Nem látom, hogy bárki is a háború pártján állna, mi is békét akarunk. Az a legnagyobb fenyegetés, hogy hány kilométert haladnak előre az orosz seregek az ukrán fronton – reagált Hajnal Miklós országgyűlési képviselő, a Momentum Mozgalom országos elnökségi tagja. Az a legfontosabb, hogy Oroszország ne tudjon közelebb jönni a magyar határhoz. 

Dömötör Csaba felhívta a figyelmet: az uniós szankciók hatására magasabbak az energiaárak. „Brüsszelben nem látom a korrekció igényét, a szembenézést az elhibázott politikával, ahogy egyébként a baloldalon sem” – szögezte le.

Hajnal úgy vélte: érhetetlen, miért függünk ennyire az orosz energiaimporttól. Szerinte bőven lett volna a jobboldalnak lehetősége arra, hogy a szankciók kevésbé fájjanak az embereknek, felvetette például, hogy miért nem épülhettek szélerőművek eddig. „Ha 12 éven át fektettünk volna ebbe, kevésbé fájna az oroszokkal szembeni szankciók" – mondta.

Az államtitkár leszögezte: nem a mostani kormány alatt alakult ki az orosz importtól való függőségünk, hanem a hetvenes-nyolcvanas években. Azóta azonban megépült a Török Áramlat magyar csatlakozása, az állam gázt szerez be más irányokból is. Visszakerült magyar kézbe a MOL baloldali kormányok alatt eladott része, valamint a gáztározók.

A megújulókkal kapcsolatban kiemelte, míg 2014-ben 0,2 százalék volt a napenergia termelésének aránya, ma már 11 százalék, idén pedig akadt olyan nap, amikor az energiatermelés 37 százaléka származott napenergiából. Hajnal szerint nem statisztikai adatokat kell felemlegetni.

Dömötör Csaba emlékeztetett: Paks 2. kulcsfontosságú beruházás, az olcsó áram jövőbeni biztosítéka. „Ha leállítanánk ezt a beruházást, óriási gondban lennénk" – nyomatékosított. Beszélt arról is, hogy Fekete-Győr András korábbi Momentum-elnök szerint 2–3 éven belül le lehetne válni az orosz gázfüggőségről. „Bárcsak lehetne, akkor a nyugati országok már megtették volna" – fogalmazott Dömötör.

Hajnal Miklós a nemzeti érdekről szólva úgy fogalmazott, azt az energiabiztonságban látja. Véleménye szerint nem csak a Roszatom tud erőművet építeni a világban. Pártja problémája elsősorban az Paks 2-vel, hogy növeli az orosz energiafüggőséget. Szerinte Paks 2. nem hosszú távra tervezés, hiszen egy erőmű építése ötvenéves befektetés, ami determinálja, hogy 50 évig ugyanonnan kell beszerezni a fűtőanyagot, továbbá kérdéses, fél évszázad alatt nem lesz-e hatékonyabb energiaforrás az atomnál.

Dömötör Csaba emlékeztetett: Németországban kivezettek bizonyos technológiákat, ezért emelkedtek az energiaárak. Hajnal válaszul elmondta, pártjuk programja tartalmazza az ingatlanok energetikai korszerűsítését. Vitapartnere felhívta rá a figyelmét, hogy az otthonteremtési támogatással mindez már elindult. Dömötör felidézte a Momentum adóemelési javaslatait is. „Miért nem szavazzák meg a baloldali politikusok az áfa-csökkentési javaslatot?” – kérdezte a momentumos politikust.

Hajnal Miklós a társasági adóval kapcsolatban megjegyezte, nem tudják úgy értelmezni, hogy hány százalék Magyarországon és pont. Figyelni kell azt is, más országok hogyan szállnak be ebbe a versenybe, miközben a multiktól egyre kevesebb adót szednek be. Ez szerinte szembemegy a nemzeti érdekkel, eközben a kis- és középvállalatok támogatását is meg kell oldani.

Dömötör Csaba emlékeztette Hajnalt: Karácsony Gergely 19 százalékra akarja emelni a társasági adót, miközben figyelmeztetett: a baloldali pártok nem tudják kivonni magukat a külföldi nyomás alól. A magyar kormány intézkedéseinek köszönhetően viszont 70 százalékkal nőttek a reálbérek.

Az uniós forrásokra áttérve Hajnal rámutatott: az, hogy a magyar emberek megkapják az EU-s pénzeket, szintén nemzeti érdek. Más kérdés, mennyire átláthatóan bánik a magyar kormány a forrásokkal. Az igazságszolgáltatás mindenkire vonatkozzék, az ügyészség folytasson le nyomozásokat, bárkinek utánanézhessen az OLAF, vetette fel. Jó kezdeményezésként értékelte, hogy a jövőben vádemelést kényszeríthetnek ki az ügyészségektől.

Hajnal szerint érdemes arról beszélni, hogy a pénzosztás jogát máshoz delegálják, ha a kormány nem helyesen gazdálkodik vele. Például az önkormányzatokhoz. Ha a pénzek rossz útra tévednek, az a kormány hibája, miközben szerinte az önkormányzatok helyben jobban tudnák felhasználni a forrásokat a jobb helyismeret miatt. Az államtitkár szerint az ország érdekét szolgálják az uniós források, és ezzel a jövőben is számolnak.

Hajnal szerint fontos, hogy a következő négy évben ne csak a rákövetkező négy évre tervezzünk, hanem akár negyven évre, példaként a hetvenes évek olajválságát hozta fel. Úgy látja, ellenállóvá kell tenni az országot, mert manapság nem csak energetikai válságról van szó, a szomszédban háború, orosz agresszió zajlik. „Minden döntést támogatni fog a Momentum, ami a magyar emberek biztonságát és megélhetését támogatja" – ígérte.

Dömötör azt kérte, akkor ne nyúljanak családi támogatásokhoz, ne emeljenek társasági adót. A kormány védi a családokat, a rezsicsökkentéssel és a családtámogatási rendszer megőrzésével, a munkahelyek védelmével, ezeket az intézkedéseket mind szeretnék fenntartani.