Kövér László: Szent István legbecsesebb öröksége a keresztény magyar állam

Szent István legbecsesebb örökségének nevezte a keresztény magyar államot az Országgyűlés elnöke vasárnap a Bács-Kiskun megyei Szentkirályon.

Kövér László a Szent Király Szövetség - a szentkirály elnevezést tartalmazó települések szervezetének - 25. találkozóján azt mondta: a keresztény magyar állam a mai napig meg tudta tartani az országot hazának.

„Ezeréves tapasztalat, hogy ha az államalapítónk intelme szerint kitartunk, akkor lélekben megmenekülve mindig meg tudjuk őrizni államalkotó képességünket, még akkor is, ha a legmostohább idők vagy a legádázabb ellenségek szakadnak a nyakunkba” - mondta.

Szent István király egyik intelme fiához, Imre herceghez és minden jövendőbeli magyar nemzedékhez szól. A „ha kitartotok, megmentitek lelketeket!” intelem ezer éve megtartja, élteti és oltalmazza a magyarokat a Kárpát-medencében - tette hozzá a házelnök.

Kövér László szerint a világjárványokkal, egy újabb világháború veszélyével és egy világgazdasági válság bajaival terhelt mindennapokban különösen fontos a „ne féljetek!” krisztusi üzenet, hiszen bárhol éljenek is az emberek a nagyvilágban, napjainkban alapos okuk van az aggodalomra.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a Szent Király Szövetség - a szentkirály elnevezést tartalmazó települések szervezetének - 25. találkozóján

Fotó: MTI/Bús Csaba

Az Országgyűlés elnöke szerint „a mai léleksorvasztó időkben, amikor a nyugati világban az embereket el akarják idegeníteni istenüktől, hazájuktól, családjuktól, amikor az embert olyan meghasonulásba akarják kergetni, hogy a végén már azt sem tudja magáról, hogy fiú-e vagy lány, hogy ne tudjon többé különbséget tenni az igaz és a hamis, a jó és a rossz között, ilyen időkben különösen fontos Szent István király öröksége”.

Európa minden államára és minden államalkotó nemzetére „kemény politikai és gazdasági önvédelmi küzdelem vár” - mondta.

Kövér László szerint a tét, hogy „a kevesek magánérdekén alapuló, jellemzően Európán kívüli, globális magánhatalmak önkénye vagy a sokak közérdekét képviselő európai nemzetállamok demokratikus együttműködése fogja-e irányítani az európai emberek életét a 21. században”.

Hangsúlyozta: ebben a küzdelemben „a magyarok meg fogják őrizni a legfőbb szabadságukat, vagyis megőrzik a nemzetét szolgáló és oltalmazó, önrendelkező magyar államot”.

Emlékeztetett arra, hogy „háború tombol a szomszédban”, százhoz közelít a harcoknak áldozatul esett kárpátaljai magyar honfitársak száma. Úgy fogalmazott: Európa újra találkozik „az elfeledett hadikarácsonyok nyomorával, a kétségbeeséssel és az egzisztenciális kiszolgáltatottság szörnyű érzésével”.

Felforrósodott a Balkán, nincs béke sem Észak-Afrikában, sem a Közel-Keleten, és a Távol-Keletről is aggasztó hírek érkeznek. „Nem lehetnek kétségeink: nehéz idők következnek” - tette hozzá.

Az ezeréves úton végigtekintve látható, hogy Szent István örökségével felvértezve „meg tudtunk maradni a szálfaroppantó időben is” - mondta a házelnök, kiemelve, ilyen időkben különösen fontosak az országalapítónak „a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz” intelme.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Szent Király Szövetség 25. találkozóján

Fotó: MTI/Bús Csaba

Szabó Gellért (VJG), Szentkirály polgármestere elmondta: a jubileumi találkozó mottójául Berzsenyi Dániel „Nem sokaság, hanem Lélek.” gondolatát választották. A szentmisén és az istentiszteleten is arról a lélekről volt szó, amely egybekovácsolja és egyben tartja a magyarokat. Arról a lélekről, amely Szent István királyt is vezette - tette hozzá.

Felidézte: a település két templomát 1901 decemberében és 1902 júniusában szentelték fel. A község lakói a 120 éves épületek mellett nyáron egy másik évfordulóról is megemlékeznek: Szentkirály-puszta 1952. január 1-jén vált közigazgatásilag önállóvá, Lászlófalva néven. A község eredeti, ősi nevét, Szentkirályt harmincöt éve, 1987. augusztus 20-a óta viseli.

Az ünnepség vasárnapi programjai a katolikus templomban ünnepi szentmisével, majd a református templomban ünnepi istentisztelettel kezdődtek. A találkozó végén a Szent Király Szövetség tagtelepüléseinek képviselői emlékszalagot tűztek Szentkirály község zászlajára, majd koszorúkat helyeztek el a Szent István-szobornál.

A főként a szentkirály elnevezést tartalmazó települések 1996-ban Csíkszentkirályon találkoztak először. Rá egy évre, 1997. augusztus 15-én, Szent István fejedelemmé választásának 1000 évfordulója alkalmából Magyarországon írták alá azt a megállapodást, hogy megalakítják a Szent Király Szövetséget.