Kövér László: Hazánkat, a hitünket és a kultúránkat Szent Istvánnak köszönhetjük

Mi, magyarok a Kárpát-medencei hazánkat, a hitünket és a kultúránkat, azaz történelmi értelemben véve mindenünket a keresztény államot megalapító királyunknak köszönhetjük - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a szlovákiai Zselízen, ahol megnyitotta a népművészeti fesztivált.

A házelnök az augusztus 20-ai ünnep előestéjén a felvidéki településen kitért arra is: "minden okunk megvan hálával fejet hajtani első királyunk emléke előtt".

Kiemelte: régen volt ilyen nagy szükségünk egyetértésre és együttműködésre a Kárpát-medencében, mint az előttünk álló időkben. Beszédében legfontosabb kérdésként azt vetette fel, hogy a "nemzeteket fenyegető veszélyforrás" megváltozott. Szerinte azért változott meg a "történelem járása" a teljes nyugati világban, így Európában és a Kárpát-medencében is, mert az elmúlt évtizedekben a tőke és a technológia koncentrációjának következményeként olyan magánérdekeket érvényesítő, államokon kívüli és államok feletti hatalmak szerveződtek és emelkedtek fel globálisan, amelyek a nemzetállamokat fel akarják számolni szerte a nyugati világban.

A házelnök úgy értékelt: Európára nézve mindez azt jelenti, hogy a jellemzően Európán kívüli globális magánhatalmak az Európai Uniót Európai Egyesült Államokká akarják átalakítani, egy olyan föderációvá, még inkább birodalommá, amelyben minden jelenlegi uniós nemzeti állam - így Szlovákia és Magyarország is - teljes mértékben elveszítené önrendelkezését és cselekvési szabadságát.

Mindezt szerinte azzal a céllal, hogy a magánhatalmak véglegesen és kizárólagosan megszerezzék maguknak a tagállamok anyagi és szellemi erőforrásait.

Napjainkban és az előttünk álló időkben a Kárpát-medence nemzetei ezért vagy együtt nyerik meg a jövőt vagy együtt veszítik el országukat, államukat és önazonosságukat, mindent, amit a múltban megszereztek - jelentette ki.

 Kövér László azt hangsúlyozta, hogy a globalizmus pénzügyi erejével szemben a nemzeti államoknak egyetlen hatékony önvédelmi fegyverük lehet: a nemzeti identitásban rejlő megtartó és alkotó erő. Az európai nemzetek identitásában pedig "ott tükröződik" az európai keresztény kultúra egyetemessége éppúgy, mint az anyanyelv, a szülőföld otthonossága és a néplélek legnemesebb önkifejeződését adó népművészet is.

Azt mondta: az idei felvidéki magyar népművészeti fesztivál ezért európai jelentőségű rendezvény, mert egy közép-európai nemzeti közösség, a Szlovákiában élő magyarság lelkének legtisztább és legőszintébb megnyilvánulása. A mostani találkozó ötvenhatodszor üzeni azt, hogy "a felvidéki magyarok lojális és értékteremtő állampolgárai Szlovákiának, ezzel egyidejűleg hűséges tagjai a kulturálisan egységes és oszthatatlan magyar nemzetnek, nem mellékesen pedig öntudatos európai polgárok".

Kövér László hangsúlyozta továbbá: bíznak benne, hogy a jövőben a szlovákiai magyar pártszövetség tagjai és vezetői is "elvégzik a munka rájuk eső részét", és nemsokára újra a pozsonyi parlamentben képviselhetik a felvidéki magyarság érdekeit. A sikerhez a felvidéki magyar választópolgároknak a szavazata elengedhetetlen a közelgő helyi és megyei önkormányzati választásokon. A házelnök a felvidéki magyarokat arra kérte: segítsék győzelemre a magyar politikát Szlovákiában.

A házelnök úgy vélekedett: "sorsdöntő küzdelmek várnak az európai nemzetekre". "Ebben a küzdelemben mi, magyarok szeretnénk számítani a szlovák nemzetre és a nemzete iránt felelős szlovák politikára is, miként Szlovákia is számíthat Magyarországra".

Meg kell védeni a nemzetet, biztonságot kell teremteni az emberek számára – hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken, amikor a nemzeti ünnep alkalmából átadta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjakat Budapesten.

A díjat tíz határon túli, kulturális területen tevékenykedő embernek, illetve szervezetnek ítélték oda.
Potápi Árpád János ünnepi beszédében kiemelte: a mai egyre bizonytalanabb és nehezebbé váló világban adjon biztonságot az, hogy minden magyar tudhatja, cselekvő összefogásban gondoskodunk egymásról.

„Magyarország minden magyar hazája, minden magyar számíthat Magyarországra, ahogyan mi is számítunk minden magyar emberre” – fogalmazott.

Az államtitkár hangsúlyozta: tizenkét év nemzetépítő munkájával felépítettek egy erős intézményrendszert, megszilárdították a gondoskodó közösségeket és növelték a szülőföld megtartó erejét. Most a közös munka gyümölcseinek megóvása és megőrzése a fontos – tette hozzá.

Közölte, lehetőség van arra is, hogy megújuljunk és valami újat teremtsünk. Ennek gyökere nemzeti kapcsolataink megújításából táplálkozhat.

Az összetartozás tudata is kell ahhoz, hogy nemzetünk biztonsággal élje át a mostani nehezebb időket – mondta. Az államtitkár úgy fogalmazott: a magyar leleményes nép, a nehéz körülmények között sosem a feladást, a vegetálást választja, hanem a megoldásra törekszik. Fontos, hogy a kialakított szoros köteléket most erre is használjuk.

„Dolgozzunk úgy, hogy egy év múlva el tudjuk mondani, sikerült összezárnunk és együtt gondolkodnunk” – emelte ki.

Potápi Árpád János emlékeztetett: augusztus 20. a legrégebbi nemzeti ünnepünk, amely világi és egyházi ünnep, de jeles nap a magyar néprajzban is.

Azt mondta, március 15., augusztus 20. és október 23. olyan mérföldkövek számunkra, amelyeknél megállva lehetőségünk van a nemzeti összetartozás érzésének közös megélésére, megtapasztalva egyénenként és közösségi szinten is, hogy nem vagyunk egyedül a világon, mindenhol számíthatunk nemzettársaink támogatására és szeretetére.

Az államtitkár felidézte, hogy 2019-től Kallós Zoltán nevét viseli az előtte Külhoni Magyarságért Díjként ismert elismerő kitüntetés. Szimbolikusnak nevezte, hogy a Kárpát-medencében és a diaszpórában is jól ismert Kallós Zoltánról nevezték el a miniszterelnök által adományozott, a külhoni magyarságért végzett kimagasló közéleti, gazdasági, tudományos, kulturális és oktatási tevékenységet elismerő díjat.

A Kallós Zoltán által a szórványban élő magyarság körében végzett népzenei és néprajzi gyűjtő- és ismeretterjesztő munka a folytatása volt annak, amit Kodály Zoltán és Bartók Béla a népzene terén elkezdett – mutatott rá.

A díjazottak is olyanok, akik az összetartozás érzését a közösség érdekében erőforrássá tették, ezáltal gazdagítva a külhoni magyarság életét – emelte ki Potápi Árpád János.

A várhatóan kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a Magyar Honvédség szakértőinek döntése értelmében elmarad a szombat délelőtt 9 órára tervezett légi parádé – közölte az augusztus 20-ai nemzeti ünnep biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs vezetője pénteken az MTI-vel.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár közleménye szerint a pénteki délutáni-esti programokkal kapcsolatban szükséges bármilyen lépésről a 16 órakor rendelkezésre álló meteorológiai adatok fényében születik döntés.

Az időjárás miatt jelenleg a tűzijáték is kérdésessé vált, az államtitkár tájékoztatása szerint a szombaton 21 órakor kezdődő látványosságról az operatív törzs a szombat 12 órai ülését követően fog döntést hozni.

Az operatív törzs szombat reggel 7 órától folyamatosan ülésezik, figyelemmel kíséri az időjárási helyzet alakulását, és ha szükséges, dönt a szabadtéri rendezvények biztonságos megtartásához szükséges lépésekről. A szombat reggel 8 órakor kezdődő állami díszünnepséget és a tisztavatást az eredeti terveknek megfelelően megtartják.

Az operatív törzs a szombaton napközben várható időjárás alapján arról is döntött, hogy a szombati, több mint 20 helyszínen zajló nap közbeni események és rendezvények megtartását engedélyezi – azzal, hogy mind a szervezőket, mind pedig a résztvevőket arra kérik, fokozottan figyeljék az időjárással kapcsolatos fejleményeket.

„Bármilyen, a programokban bekövetkező változásról azonnal tájékoztatjuk a közvéleményt” - emelte ki közleményében Kovács Zoltán, hozzátéve: mindenkit arra kérnek, hogy mielőtt útnak indulna, részletesen tájékozódjon az aktuális információkról a Szent István-napi programsorozat applikációján, honlapján és a média híradásain keresztül.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat péntek délelőtt az MTI-vel azt közölte, zivatarok is befolyásolhatják az augusztus 20-ai ünnepi programokat, és azt kérték: aki kilátogatna a rendezvényekre, kövesse az időjárás alakulását, a veszélyjelzéseket.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat péntek esti legfrissebb jelzése szerint a főváros térségét 20 óra magasságában éri el csapadék, illetve veszélyes szélsebességgel érkező zivatarlánc. Ennek fényében a Kormányzati Tájékoztatási Központ azt közölte, hogy a szabadtéri rendezvényeket 20 órakor lezárják. Legfontosabb a résztvevők biztonsága, ezért kérünk mindenkit, hogy figyelje a szervezők tájékoztatását és működjön együtt velük - olvasható a közleményben.