Gulyás Gergely: A magyarságot összeköti a múlt, a jelen és a jövő

A magyarságot összeköti a múlt, a jelen és a jövő, amit együtt álmodunk - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken Zalaegerszegen.

Gulyás Gergely az államalapítás napja alkalmából tartott ünnepségen kifejtette: Szent István olyan országot teremtett, „amely a történelmünk szaggatott volta ellenére, nehéz pillanataiban, elnyomások, megszállások és megcsonkítás közepette is a folyamatosságot, a magyar államiság létét biztosítja ezer esztendeje itt a Kárpát-medencében”.

 Szent István öröksége az első törvénykönyv, mely azóta is alapja az az alkotmányunknak. Az időtálló vármegyerendszer, a korszerű közigazgatás-szervezés mellett identitást képző közösségeket hozott létre - hangsúlyozta Gulyás Gergely.

Kiemelte: Szent István múlhatatlan érdeme, hogy támogatta az egyházmegyerendszer megalkotását, elrendelte a templomépítéseket, valamint részt vett az egyházközösségek megszervezésében. Ennek köszönhetően jött létre évezredes kultúránk: amely „egyszerre magyar és európai” - emlékeztetett Gulyás Gergely.

Beszédében kitért arra is, hogy a zalai megyeszékhely elmúlt évtizedben látványos fejlődésen ment keresztül: megújult múzeum, szépülő város, új munkahelyek, egyedülálló technológiai előrelépés jött létre a térségben.

Az Art moziban tartott ünnepséget az Ismerős arcok és a zalaegerszegi szimfonikusok közös koncertje zárta.

Mi, magyarok a Kárpát-medencei hazánkat, a hitünket és a kultúránkat, azaz történelmi értelemben véve mindenünket a keresztény államot megalapító királyunknak köszönhetjük - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a szlovákiai Zselízen, ahol megnyitotta a népművészeti fesztivált.

A házelnök az augusztus 20-ai ünnep előestéjén a felvidéki településen kitért arra is: „minden okunk megvan hálával fejet hajtani első királyunk emléke előtt”.

Kiemelte: régen volt ilyen nagy szükségünk egyetértésre és együttműködésre a Kárpát-medencében, mint az előttünk álló időkben. Beszédében legfontosabb kérdésként azt vetette fel, hogy a „nemzeteket fenyegető veszélyforrás” megváltozott.

Szerinte azért változott meg a „történelem járása” a teljes nyugati világban, így Európában és a Kárpát-medencében is, mert az elmúlt évtizedekben a tőke és a technológia koncentrációjának következményeként olyan magánérdekeket érvényesítő, államokon kívüli és államok feletti hatalmak szerveződtek és emelkedtek fel globálisan, amelyek a nemzetállamokat fel akarják számolni szerte a nyugati világban.

A házelnök úgy értékelt: Európára nézve mindez azt jelenti, hogy a jellemzően Európán kívüli globális magánhatalmak az Európai Uniót Európai Egyesült Államokká akarják átalakítani, egy olyan föderációvá, még inkább birodalommá, amelyben minden jelenlegi uniós nemzeti állam - így Szlovákia és Magyarország is - teljes mértékben elveszítené önrendelkezését és cselekvési szabadságát.

Mindezt szerinte azzal a céllal, hogy a magánhatalmak véglegesen és kizárólagosan megszerezzék maguknak a tagállamok anyagi és szellemi erőforrásait.

Napjainkban és az előttünk álló időkben a Kárpát-medence nemzetei ezért vagy együtt nyerik meg a jövőt vagy együtt veszítik el országukat, államukat és önazonosságukat, mindent, amit a múltban megszereztek - jelentette ki.

 Kövér László azt hangsúlyozta, hogy a globalizmus pénzügyi erejével szemben a nemzeti államoknak egyetlen hatékony önvédelmi fegyverük lehet: a nemzeti identitásban rejlő megtartó és alkotó erő. Az európai nemzetek identitásában pedig „ott tükröződik” az európai keresztény kultúra egyetemessége éppúgy, mint az anyanyelv, a szülőföld otthonossága és a néplélek legnemesebb önkifejeződését adó népművészet is.

Azt mondta: az idei felvidéki magyar népművészeti fesztivál ezért európai jelentőségű rendezvény, mert egy közép-európai nemzeti közösség, a Szlovákiában élő magyarság lelkének legtisztább és legőszintébb megnyilvánulása. A mostani találkozó ötvenhatodszor üzeni azt, hogy „a felvidéki magyarok lojális és értékteremtő állampolgárai Szlovákiának, ezzel egyidejűleg hűséges tagjai a kulturálisan egységes és oszthatatlan magyar nemzetnek, nem mellékesen pedig öntudatos európai polgárok”.

Kövér László hangsúlyozta továbbá: bíznak benne, hogy a jövőben a szlovákiai magyar pártszövetség tagjai és vezetői is „elvégzik a munka rájuk eső részét”, és nemsokára újra a pozsonyi parlamentben képviselhetik a felvidéki magyarság érdekeit. A sikerhez a felvidéki magyar választópolgároknak a szavazata elengedhetetlen a közelgő helyi és megyei önkormányzati választásokon. A házelnök a felvidéki magyarokat arra kérte: segítsék győzelemre a magyar politikát Szlovákiában.

A házelnök úgy vélekedett: „sorsdöntő küzdelmek várnak az európai nemzetekre”. „Ebben a küzdelemben mi, magyarok szeretnénk számítani a szlovák nemzetre és a nemzete iránt felelős szlovák politikára is, miként Szlovákia is számíthat Magyarországra”.

Szent István a templomok építésével kezdte meg a magyar királyság megerősítését, a templomok a közösségek erős védőbástyái voltak - közölte az igazságügyi miniszter pénteken a Zala megyei Türjén.

Varga Judit a 800 éves Gyümölcsoltó Boldogasszony premontrei prépostsági templom felújítása utáni felszentelése alkalmából azt mondta: Szent István idején a templomok közösséget teremtő terek voltak, „ahol a magyarok lélekben egyesülhettek, egy nemzetté erősödhettek”. Olyan erődök, amelyek a vész idején oltalmat nyújtottak, az újrakezdéskor pedig hitet és reményt adtak az építkezőknek.

Úgy fogalmazott: a türjei Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom megújulása az állam és az egyház „példás kézszorításának eredménye”, a premontrei rendnek kiemelkedő szerepe volt ennek a történelmi jelentőségű Árpád-kori épületnek a megújulásában.

Kifejtette: a magyar nemzet „több vészkorszakot élt már túl”, a tatár pusztítást, a 150 éves török hódoltságot, a 20. század kegyetlen diktatúráit, de most, a 21. században is „él, virágzik a magyar nemzet”, mert Szent István erős erkölcsi alapokra helyezte a hazát.

Ma egy kihívásokkal, bizonytalanságokkal, válságokkal teli korba léptünk, „szinte egyik pillanatról a másikra állt a feje tetejére az eddig biztosnak hitt világunk”. Olyan időszak tanúi vagyunk, amikor „az eddig szilárdnak vélt viszonyrendszerek és szabályok felbomlanak, a békénk pedig komoly veszélybe kerül” - jelentette ki Varga Judit.

Úgy folytatta: „a progresszió arrogáns hívei (...) jogállamisági köntösbe bújtatott támadásokat indítanak a keresztény szabadságukat és alkotmányos önazonosságukat féltő, de valójában Európa jövőjéért aggódó nemzetállamok ellen”. „Ránk zúdított rágalmaik” nap mint nap próbára teszik több mint ezeréves kultúránkban, keresztény hitünkben gyökerező erkölcsi alapjainkat.

Mindez azért történik, mert mi, magyarok „egy olyan világban kívánunk élni, amely olyan természetes közösségeken alapul, mint a család, a nemzet vagy a történelmi egyházak” - hangsúlyozta a miniszter.

Az Európai Unió ma a hagyományos európai értékeket tagadó Európát épít, Magyarország viszont úgy hiszi, hogy Európát keresztény gyökerei táplálják, építőkövei pedig a hagyományos közösségek: a nemzetek, a családok és a történelmi egyházak. „A közös alkotmányos örökségünk részét képező értékekre és elvekre inspirációként tekintünk, amelyek megerősítik a tagállamok közösségét, és nem éket vernek közéjük” - emelte ki Varga Judit.

Arra is kitért, hogy amikor a szomszéd országban kitört a háború, „a magyar nép kiállt az elesettek mellett, támaszt és menedéket nyújtott a rászorulóknak”. Bizonyította, hogy valóban Szent István népe, fontos számára embertársai támogatása.

A magyarok nem a háború pártján állnak, békét akarnak - hangsúlyozta Varga Judit.

Nagy Bálint, a Beruházási és Építési Minisztérium államtitkára a térség országgyűlési képviselőjeként egyebek mellett azt mondta: a türjei prépostsági templom és környezetének teljes körű felújítása, a templombelső freskóinak korhű helyreállítása jelentős kulturális és turisztikai értékmegőrzés nemcsak Türjének, hanem az egész térségnek.

„Keresztény gyökereink gondozásával” közösségünk új erőre kaphat, ami azért is különösen fontos, mert „Európa romokban hever, történelmi és kulturális gyökereit elszakította, és értékek nélkül tengődve próbál megmaradni”. Magyarország azonban a valódi értékek alapján halad, hisz a múltjában és a jövőjében is - jelentette ki a politikus.

A Csornai Premontrei Apátság közleménye szerint a 2016-ban kezdődött rekonstrukció révén kívül-belül teljesen megújult a türjei Árpád-kori templom 1 milliárd 670 millió forintos kormányzati támogatással. A 13. század első felében alapított monostor kiemelkedő értéke a 14. századi, Szent László-legendát feldolgozó falképciklus, a díszítőfestések többsége már 15. századi, majd az 1760-as években Dorffmaister István festette ki a templom szentélyét és oldalkápolnáját.

Az épület homlokzatát teljesen felújították, csakúgy mint a freskókat és a falfestéseket, a történeti berendezési tárgyakat, a padozatot és az orgonát. A templom teljes belső és külső környezetének régészeti feltárásánál a szakemberek gondos munkát végeztek.

A felújítást követő templomszentelési liturgiát Udvardy György veszprémi érsek vezette.