A karácsonyon spórolnak az osztrákok

A karácsonyi vásárairól és újévi koncertjéről ismert Bécs városában az elszálló energiaárak miatt csökkentik a közvilágítást.

Idén nem lesz karácsonyi díszkivilágítás az osztrák fővárost körülvevő körúton, a Ringen - közölte Roberta Kraft városi szóvivő az AFP-vel. A korábbi évektől eltérően a bécsi Rathausplatzon a karácsonyi vá

sár fényeit csak éjszakára kapcsolnák fel, nem pedig szürkületkor, azaz átlagosan mindennap körülbelül egy órával később - tette hozzá a szóvivő.

A városvezetés nem számolta ki, hogy a megszorítással pontosan mennyi megtakarítás várható, döntését Oroszország ukrajnai inváziója és a nyugati szankciókra adott orosz reakciók miatt megugrott energiaárakkal indokolta. Az Osztrák Energiaügynökség múlt pénteken azt közölte, hogy a szeptemberi villamosenergia-árindex több mint 256 százalékkal emelkedik éves szinten.

A kilencmillió lakosú Ausztria nagymértékben függ a turizmustól, a gazdaság egyik motorjának az év végi ünnepségek számítanak.

A koronavírus-járvány előtt, 2019-ben több mint négymillióan keresték fel Bécs híres karácsonyi vásárait. 2021-ben mintegy 30 bécsi bevásárlóutca volt kivilágítva napi hét órában, november 12-től január elejéig.

A Wien Energie 92 százalékkal emeli meg ősztől a lakossági távhőszolgáltatás tarifáit. Az egyedüli fővárosi távhőszolgáltató megerősítette a hírt, döntésüket a gázárak növekedésével indokolják.

Michael Ludwig, Bécs szocialista polgármestere az emelés miatt támogatást ígért a fogyasztóknak, Magnus Brunner néppárti pénzügyminiszter azonban bírálta a távhőcég tervezett lépését. Úgy fogalmazott: az állam, az államhoz kötődő vállalatok, a városok és azok cégei nem profitálhatnak a válságból. A Wien Energie 92 százalékos tarifaemeléssel kapcsolatos kérelmét vizsgálják a hatóságok. A Wien Energie jelenleg 440 ezer bécsi háztartást lát el, ami azt jelenti, hogy legalább ennyi embert érintene a brutális drágulás a kétmillió fővárosiból - írja a Ripost.

Bécsben a lakások negyede – 220 ezer – önkormányzati tulajdonban van, ezzel a világ legnagyobb önkormányzati bérlakásállománya itt található arányait tekintve. A kiutalásnál előnyt élveznek a 30 éven aluliak, a 65 éven felüliek, a nehéz élethelyzetben lévők, a rossz egészségi állapotúak.

Ez azt jelenti, hogy a bérlakásokban nehéz sorsú emberek élnek elsősorban, így őket különösen nehéz helyzetbe hozza majd a Wien Energie drasztikus áremelése. 

Még mindig a magyar rezsiárak a legkedvezőbbek Európában

Továbbra is a magyar fogyasztók fizetik a legkedvezőbb rezsidíjakat Európában, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legfrissebb, májusi nemzetközi ár-összehasonlító vizsgálata szerint a lakossági fogyasztókat terhelő földgáz átlagára már vásárlóerő-paritáson mérve is Magyarországon a legalacsonyabb.

Az alacsony rezsiárak mellett a kormány árstoppal kapcsolatos intézkedései is jelentősen védik a magyar embereket és családokat. Ma 50 százalékkal lenne drágább az árstopos termékek köre, ha nem lett volna ez az intézkedés  – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy sajtótájékoztatón. Az árstop június végén megszűnt volna, ám a kormány a napokban döntött arról, hogy októberig meghosszabbítja. 

A Krone osztrák napilap felmérése szerint Bécs minden harmadik lakosa külföldön született. A lap szerint a bevándorlók beilleszkedése a város vezetésének egyik legösszetettebb feladata, ennek ellenére számuk évről évre növekszik.

Míg a külföldiek aránya 20 évvel ezelőtt 17 százalék körül volt, ma már Bécs lakosságának csaknem 37 százaléka született Ausztrián kívül. A bécsiek majdnem fele (46 százalék) már 2019-ben migrációs háttérrel rendelkezett, míg 36,7 százalékuk külföldön is született. A több mint hétszázezer bécsi bevándorló hátterű lakos közül a legtöbben szerb nemzetiségűek, őket követik a törökök, németek, lengyelek, bosnyákok és románok.

Heinz-Christian Strache, az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt elnöke a felmérésre reagálva közösségi oldalán azt írta, a bécsieknek már messze több mint egyharmada külföldi származású, mivel a honosítottakat ebbe a számba már nem számolják bele. „Arról van szó, hogy megvédjük a szülőföldünket, és ne váljunk kisebbséggé a saját otthonunkban. A hazához való jog emberi jog. Ezért harcolok!” – írta az osztrák politikus.

Drámaian nő a beadott menedékkérelmek száma Ausztriában. Az osztrák kormány keresi az együttműködést Magyarországgal, Bécsben is aggódnak ugyanis az egyre agresszívabb, felfegyverzett migránscsoportok miatt.

Ausztriában az idén hetvenezer menedékkérelemre számítanak – az Ukrajnából menekülőket nem számítva –, ami figyelemreméltó szám, hiszen 2015-ben, a nagy migránsáradat évében kilencvenezer kérelmet adtak be az országban, mutatott rá a napokban a Kronen Zeitung.

A lap szerint a balkáni útvonalon óriási üzletet csinálnak a nemzetközi csempészbandák, negyvenötezer ember készül, hogy még a tél beállta előtt nyugatra jusson. Iránban, Törökországban és Egyiptomban tizenkétmillió ember vár arra, hogy Európába mehessen.

A Kronen Zeitung rámutatott, hogy egyre nagyobb a nyomás a szerb–magyar határon. A helyzet súlyosságára két példát is említett. Július elején több tucatnyi afgán és pakisztáni migráns támadt egymásra a szabadkai erdőben, a lövöldözésnek két halálos áldozata is volt. Szollár Ádám, a Vajdasági Ifjúsági Fórum volt elnöke lapunknak akkor azt nyilatkozta, tömegével jelentek meg Szabadkán és a környező határ menti településeken a migránsok, ennek eredményeként pedig egyre botrányosabb incidensek történtek.

Különösen aggasztónak tartja az osztrák belügyminisztérium, a határhoz közeli szerb razziát. Ahogyan arról lapunk is beszámolt, múlt csütörtökön nagy mennyiségű fegyvert, lőszert és szúróeszközöket foglalt le a szerb rendőrség a migránsoktól Szabadkán, Zomborban, Nagykikindán és Belgrádban.

Az MTI jelentése szerint a rendőrség három gépfegyvert, egy puskát, négy pisztolyt, 12 különböző kést, valamint macsétákat, bárdokat, bokszereket, illetve 182 darab, különböző kaliberű töltényt foglalt le. Ezen felül a rendőrök kisebb mennyiségű marihuánát, pszichoaktív szereket tartalmazó tablettákat, 12 mobiltelefont, három hamis személyi igazolványt és három hamis útlevelet is lefoglaltak.

A migránshelyzet ráirányította az osztrák hatóságok figyelmét a Magyarországgal való együttműködés fontosságára.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a múlt csütörtökön Bécsben egyeztetett osztrák partnerével, Alexander Schallenberggel. A magyar tárcavezető úgy fogalmazott, „az illegális migráció miatt Magyarország déli határa gyakorlatilag ostrom alatt áll”. Emlékeztetett, idén már több mint százhúszezer illegális migránst tartóztattak fel a magyar határon, két és félszer annyit, mint tavaly ilyenkor.

A migránsok ráadásul agresszív és erőszakos magatartást tanúsítanak, felfegyverkeztek, és nem szégyellik használni a fegyvereket egymásra is, de fenyegették a magyar rendőrséget is – sorolta. Szijjártó hangsúlyozta, a kormány nagyra értékeli, hogy az illegális bevándorlás elleni fellépésben Ausztria közös álláspontot képvisel Magyarországgal.

Folyamatos a nyomás: kedden Kelebiánál 15 fős migránscsoportot tartóztatott fel a rendőrség

Fotó: Police.hu

Franz Ruf közbiztonsági főigazgató és Gerald Tatzgern, az osztrák Szövetségi Bűnügyi Hivatal csempészet- és embercsempészet elleni hivatalának vezetője a héten a szerb–magyar határra utazott a magyar rendőrséggel egyeztetni az ORF szerint. A határon mintegy ötven osztrák rendőr teljesít szolgálatot, Gerhard Karner osztrák néppárti (ÖVP-s) belügyminiszter a múlt hétvégén kulcsfontosságúnak nevezte a magyar–osztrák együttműködést az embercsempészet elleni küzdelemben.

Karner kedd este a Vorarlberg LIVE-nak a brit modell európai szintre emelését sürgette. Nagy-Britannia Ruandával kötött megállapodást arról, hogy az afrikai országba küldjék az illegális migránsokat, akik aztán ott folyamodhatnak menedékjogért. Karner rámutatott, jelenleg rengeteg illegális migráns érkezik olyan országokból, mint Tunézia, Pakisztán, India vagy Banglades, nekik gyakorlatilag nincs esélyük menedékjogra. „Meg kell akadályoznunk, hogy ezek az emberek veszélybe sodorják az életüket” – tette hozzá.

A liberális Zöldekkel koalícióban kormányzó ÖVP terveit a jobboldali ellenzék nem tartja elég meggyőzőnek.

Lapunknak nemrég Georg Mayer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti képviselője azt mondta, „az ÖVP mindig is kötelességtudóan beleegyezett az új uniós migrációs paktumba, tudván, hogy ez elsősorban Brüsszel pozícióját erősíti, és gyengíti a nemzetállami kompetenciát migrációs kérdésekben”. „Ausztria az ÖVP és a Zöldek alatt migrációs mágnessé vált. 2021-ben például egymillió lakosra körülbelül 4500 menedékkérelem jutott. Ez több mint háromszorosa az uniós átlagnak” – mutatott rá Mayer.

„Míg 2020-ban 14 760 menedékkérelem érkezett Ausztriába, addig 2021-ben 38 615, azaz több mint két és félszer annyi. Egyértelmű tehát, hogy az osztrák kormány alapvetően semmit sem tett, vagy alig tett valamit a menedékjoggal visszaélő, főként illegális migránsok beáramlásának megfékezése érdekében” – fejtette ki.

A szabadságpárti politikus szerint szoros együttműködésre van szükség hazánk és Ausztria között, az osztrák kormánynak pedig uniós szinten is ki kell állnia a magyar migrációs politika mellett.