Von der Leyen szerint Varsó még nem kaphat pénzt

Varsó még nem teljesítette a koronavírus-járvány utáni helyreállításra szánt európai uniós források kifizetéséhez fűződő feltételeket – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke a Dziennik Gazeta Prawna lengyel gazdasági napilap honlapján kedden megjelent interjúban.

A támogatás folyósítása előtt Lengyelországnak teljesítenie kell a bírósági fegyelmi rendszer reformja kapcsán elfogadott kötelességvállalásait – utalt Ursula von der Leyen a Varsó és Brüsszel közötti megállapodásra.

Fontos lépésnek nevezte az Andrzej Duda államfő kezdeményezésére elfogadott, július közepén hatályba lépett törvényt, melynek értelmében megszűnt a lengyel legfelsőbb bírósági fegyelmi kamara. Egyúttal kifogásolta, hogy a jogszabály „nem garantálja a bíráknak, hogy megkérdőjelezhessék egy másik bíró státuszát anélkül, hogy ezért felelősségre vonják őket”.

Lengyelországban 2020-ban fogadták el az utóbbi években kinevezett bírák legitimitását védő jogszabályt.

Előtte ugyanis egyes lengyel bírósági döntések megkérdőjelezték a Jog és Igazságosság párt 2015 óta tartó kormányzása idején hivatalba lépett bírák státuszának törvényességét. A júliusi törvény úgy oldja meg a problémát, hogy lehetővé teszi egy úgynevezett „bírói függetlenségi teszt” kezdeményezését a bírósági eljárások minden érintettje számára. E megoldás Duda elnök szerint szavatolja az állampolgároknak a független bíráskodás jogát.

Von der Leyen azt is hangsúlyozta az interjúban, hogy Lengyelországnak még teljesítenie kell az Európai Unió Bíróságának (EUB) tavaly júliusi döntését a fegyelmi kamaráról, és kifogásolta, hogy továbbra sem tértek vissza munkahelyükre a kamara döntése nyomán felfüggesztett bírák. Az EUB által előírt napi bírság továbbra is érvényes – fűzte hozzá. A tavalyi döntés végre nem hajtásáért az EUB napi egymillió eurót érő bírságot rótt ki Lengyelországnak.

Ursula von der Leyen nyilatkozatait „nagyon meghökkentőnek” minősítette Malgorzata Paprocka, a lengyel államfői hivatal államtitkára a Polsat News lengyel kereskedelmi hírtelevízióban. Felidézte: a brüsszeli bizottság júniusban a szóban forgó lengyel bírósági törvénytervezet ismeretében hagyta jóvá Varsó helyreállítási tervét.

Paprocka hangsúlyozta: Lengyelország teljesítette a fegyelmi rendszerről szóló EUB-ítéletet is, a fegyelmi kamara megszűnt, az általa hozott korábbi döntések ellen pedig fellebbezni lehet. Érthetetlennek nevezte, hogy Lengyelországtól továbbra is levonják a napi bírságot.

Az államtitkár aláhúzta: még mindig van esély arra, hogy a helyreállítási terv kapcsán Varsó dűlőre jut Brüsszellel, a kormány folyamatosan kapcsolatban van a bizottsággal.

Piotr Müller lengyel kormányszóvivő a rendszeres keddi kormányülést követő sajtóértekezletén újságírói kérdésre elmondta:

meg kell különböztetni „a médiajelentések és a hivatalos eljárások dinamikáját”.

Mint magyarázta, az EB formálisan még nem is értékelte a második negyedévre vonatkozó lengyel célkitűzések teljesítését. Az értékelést csak a varsói kormány augusztus második felében Brüsszelbe küldendő jelentése alapján dolgozzák ki.

Müller is azon meggyőződésének adott hangot, hogy a júliusi bírósági törvénnyel Varsó teljesítette az uniós szerveknek a lengyel fegyelmi rendszerre vonatkozó feltételeit.

A lengyel helyreállítási terv jóváhagyása miatt az Európai Parlament júniusi állásfoglalásában bírálta az EB-t. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a múlt héten megerősítette azon várakozását, hogy az első új uniós források – köztük a helyreállítási tervhez tartozók – folyósítása Lengyelországnak az idei év végén vagy a jövő év elején megkezdődik.

Hatályba lépett pénteken a lengyel elnök által előterjesztett, június elején a varsói parlamentben elfogadott törvény, melynek értelmében megszűnt az európai uniós szervek által kifogásolt lengyel bírósági fegyelmi kamara.

Aleksander Stepkowski, a lengyel legfelsőbb bíróság szóvivője pénteki sajtóértekezletén megerősítette: a megszüntetett fegyelmi kamara tagjai a júniusi törvénnyel összhangban ajánlatot kapnak munkájuk folytatására a bíróság más kamaráiban. Azok, akik az új posztot nem fogadják el, nyugállományba vonulhatnak.

A szóvivő azt is közölte: a fegyelmi kamara megszüntetését követően pénteken elkezdte működését az új, a szakmai felelősség ügyeivel foglalkozó kamara. Ennek öt, átmeneti időszakra megbízott tagját, valamint a munkájukat irányító személyt már megjelölték.

Az új kamara 11 bíráját véglegesen az államfő jelöli ki a 33 fős csoportból, amelyet az összes legfelsőbb bírósági tag közül sorsolnak ki augusztus első felében. A sorsolásban a megszűnt fegyelmi kamarának a legfelsőbb bíróságnál megmaradt tagjai is részt vesznek majd.

Az ötéves időszakra kinevezendő 11 bíró a fegyelmi felelősség ügyei mellett az eddigi feladatkörében is dönteni fog.

A bírói fegyelmi rendszer azon témák egyike, amelyekre a lengyel kormány koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő tervéhez fűződő szükséges feltételek – úgynevezett mérföldkövek – vonatkoznak.

A 23,9 milliárd euró értékű vissza nem térítendő támogatást és a 11,5 milliárd eurós kölcsön lehívását lehetővé tevő lengyel helyreállítási tervet az Európai Bizottság (EB) június elején hagyta jóvá.

Az eszközök folyósítását az EB viszont a mérföldkövek teljesítéséhez köti Lengyelország esetében is. Egyes uniós biztosok az utóbbi időben kétségeiket fejezték ki afelől, hogy a bírósági fegyelmi rendszerről szóló új lengyel előírások teljesítik az említett feltételeket.

Az Európai Parlament (EP) pedig júniusban állásfoglalást fogadott el, amelyben bírálta az EB-t a lengyel helyreállítási terv jóváhagyásáért. Piotr Müller lengyel kormányszóvivő akkor felidézte: a helyreállítási tervről, és ennek kapcsán a fegyelmi rendszer átalakításáról Varsó több hónapos nehéz tárgyalások nyomán egyezett meg az EB-vel.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő csütörtökön újságírói kérdésre elmondta: az uniós források – köztük a helyreállítási terv eszközei – egy részének folyósítása Lengyelországnak az idei év végén, a jövő év elején várható. Ezek szerint mégsem?