Már 6 millió 700 ezer ukrán menekült el

Az Ukrajna elleni orosz katonai támadás utáni több mint négy hónap alatt 6,7 millió ukrajnai menekült érkezett az Európai Unióba, közülük azonban mintegy 3 millióan már visszatértek Ukrajnába – jelentette ki Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa hétfőn Prágában.

Lakosságarányosan a legtöbb ukrajnai menekültet Csehország, Lengyelország és Észtország fogadta be – mutatott rá a biztos az EU-tagországok bel- és igazságügyi miniszterei informális találkozója első napi tanácskozását követő sajtótájékoztatón. Vít Rakusan cseh belügyminiszter kijelentette, hogy a menekülteket nyilvántartó egységes uniós regisztrációs rendszer jelenleg már működik.

Szavai szerint Csehországba eddig mintegy 390 ezer ukrajnai menekült érkezett, s közülük mintegy 300 ezer továbbra is az országban tartózkodik.

Johansson szerint az ukrajnai menekültek közül mintegy 3,7 millió személy kért ideiglenes védelmet az uniós országokban.

„Mások is itt maradtak, de nem kértek védelmet, mert azt tervezik, hogy visszatérnek Ukrajnába. Olyan esetek is vannak, amikor a menekültek két országban is védelmet kértek. Tehát nehéz pontos számokat mondani”

– fejtette ki az európai biztos. Leszögezte: a rendelkezésre álló adatok szerint jelenleg mintegy 3,2-3,7 millió ukrajnai menekült tartózkodik az Európai Unió területén.

Az ENSZ menekültügyi főbiztossága (UNHCR) a múlt héten azt közölte, hogy adatai szerint eddig 8,8 millió állampolgár távozott Ukrajnából, közülük 3,3 millió pedig már vissza is tért hazájába. A hivatal szerint az összes európai országban tartózkodó ukrajnai menekültek száma 5,6 milliót tesz ki jelenleg.

Az ukrán–magyar határszakaszon 5762 ember lépett be hétfőn Magyarországra, a román-magyar határon belépők közül pedig 4658-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 221 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

Vonattal 27 ember – köztük 10 gyerek – érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre – tudatta az ORFK.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte kedden a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

Az ukrán állampolgároknak nincs szükségük Putyin állampolgárságára, és az erőszakos rákényszerítési kísérletek kudarcra vannak ítélve – szögezte le Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter hétfőn.

A tárcavezető arra reagált, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn rendeletben kiterjesztette az orosz állampolgárság könnyített megszerzésének lehetőségét Ukrajna minden lakójára.

„Ennek a rendeletnek nincs jelentősége, csak Putyin ragadozó étvágyáról tanúskodik. Meggyőződésem, hogy az ukrán fegyveres erők a partnerek megfelelő támogatásával véget vetnek ezeknek a törekvéseknek” – fogalmazott Kuleba a külügyminisztérium által a tárca honlapján nyilvánosságra hozott közleményben.

Hangsúlyozta, hogy most ezért is kiemelten fontos az Ukrajnának nyújtott segítség megerősítése. „Arra buzdítom partnereinket, hogy adjanak kemény választ Putyin új útlevél-fantáziáira: sürgősen lássák el Ukrajnát nehézfegyverekkel, és vezessenek be még több gazdasági szankciót Oroszországgal szemben” – fűzte hozzá.

A külügyminisztérium közölte, hogy az ukrán állampolgárok orosz útlevéllel történő ellátása jogilag semmis, és nem jár jogi következményekkel Ukrajnára nézve. A tárca szerint Oroszország az orosz állampolgárság könnyített megszerzését arra használja, hogy „szorosra húzza a hurkot az ideiglenesen megszállt ukrán területek lakóinak nyakán, és arra kényszeríti őket, hogy részt vegyenek a megszálló hatóságok és az orosz hódító hadsereg bűnöző tevékenységében”.

Hollandia nehézfegyverekkel, páncélozott járművekkel és önjáró tarackokkal fogja ellátni Ukrajnát – jelentette be Mark Rutte holland miniszterelnök hétfőn Kijevben, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

A holland politikus felszólította a partnerországokat, hogy ők is tegyenek hasonlóképpen. „Ukrajnának szüksége van a katonai támogatásunkra. Korszerű, precíziós fegyverekkel kell támogatnunk Ukrajnát. Felszólítom minden kollégámat Európában és a világ más részein, hogy segítsék Ukrajnát nehézfegyverekkel. Mi magunk nehézfegyvereket, páncélozott járműveket és önjáró tarackokat fogunk szállítani” – fogalmazott a Rutte.

A miniszterelnök emellett Ukrajna gazdasági támogatását is szorgalmazta.

„Ukrajnát gazdaságilag kell segítenünk, hogy az ukrán gazdaság továbbra is működjön amennyire csak lehetséges a jelenlegi körülmények közepette. Nem tudjuk, meddig fog tartani ez a nehéz háború, de azt tudjuk, hogy Ukrajnának továbbra is szüksége lesz a támogatásunkra, ha ennek végre vége lesz”

– mondta Rutte. Hozzátette: felszólítja a nemzetközi közösséget arra is, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat Ukrajna újjáépítéséről.

Rutte ukrajnai munkalátogatása során felkereste Bucsát, Irpinyt és Borogyankát, vagyis azokat a Kijev környéki településeket, ahol az orosz csapatok kivonulása után nagy számú megölt civil holttestét találták meg az ukrán hatóságok. A Kijevben tartott sajtótájékoztatón leszögezte: senki sem kerülheti el az igazságszoltáltatást azok közül, akik súlyos bűncselekményeket követtek el Ukrajnában.

„Ma jártam néhány helyen, ahol Putyin hadserege szörnyű nyomokat hagyott maga után: romokat és halált. El sem tudom képzelni, mekkora szenvedést okoztak a megszállók, amíg ott voltak” – idézte Ruttét az Interfax-Ukrajina hírügynökség.

A kormányfő hozzátette: ezen a héten külön konferenciát rendeznek Hágában az Európai Bizottság és a Nemzetközi Büntetőbíróság szervezésében, hogy „közelebb hozzák a felelősségre vonást” az emberiesség elleni és a háborús bűncselekményekért.

Zelenszkij a sajtótájékoztatón azt ígérte, hogy Ukrajna „nem vesztegeti az idejét az EU-tagságról szóló tárgyalások megkezdése előtti következő szakaszban.

„Gyorsan megkaptuk a tagjelölti státust, személyesen szeretném megköszönni Marknak, hogy támogatta jelöltségünket. Tudom, hogy a döntés nem volt könnyű, ezért köszönöm kormányának és társadalmának. Számunkra ez egy igazán fontos mutatója annak, hogy kik vannak valójában velünk és kik tesznek értünk. Nem vesztegetjük az időt az EU-tagságról szóló tárgyalások megkezdése előtti következő szakaszban, államunk további átalakításában, hogy készen álljunk arra, hogy az EU teljes jogú tagjává váljunk” – hangoztatta az ukrán elnök.

Zelenszkij a nap folyamán telefonbeszélgetést folytatott Recep Tayyip Erdogan török államfővel, eszmecseréjük középpontjában az ukrán gabonaszállítási problémák megoldása állt – jelentette a Jevropejszka Pravda hírportál a török elnöki hivatal által kiadott tájékoztatásra hivatkozva.

Erdogan közölte, hogy Törökország tovább dolgozik annak az ENSZ-tervnek a megvalósításán, amely az ukrán gabonatermékeknek a világpiacra juttatására irányul. A török vezető kijelentette, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti háború megoldását diplomáciai úton képzeli el. Biztosította az ukrán elnököt, hogy Ankara kész ehhez minden támogatást felajánlani, beleértve a közvetítést is.

Közben az ukrán főügyészi hivatal a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy hatra nőtt a Harkiv városát ért hétfő reggeli orosz tüzérségi támadások halálos áldozatainak száma, köztük életét vesztette egy 17 éves fiú is apjával együtt. A közlemény szerint Harkivban lakóházak, egy bevásárlóközpont és egy gumibolt került tűz alá. Az utolsó információk szerint 31-en sérültek meg, köztük egy 4 és egy 16 éves gyerek.

Oleh Kotenko, az eltűnt személyekkel kapcsolatos kérdésekért felelős ombudsman a Szuszpilne hírportálnak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy hivatala több mint hétezer ukrán katonát tart számon eltűntként. Hozzátette, hogy többségük orosz fogságban van. Az Ukrajinszka Pravda hírportál hozzátette: az ukrán hatóságok nem hozzák nyilvánosságra sem az ukrán csapatok veszteségeit a háborúban, sem a foglyok számát.

Johansson elmondta: az Európai Unió szakértői már dolgoznak egy szolidaritási nyilatkozat szövegén, amely alapján egyes országokból más országokba lehetne átirányítani az ukrán menekülteket. Eddig az EU tizenhárom tagállama jelezte, hogy kész részt venni a projektben, amely a jelenlegi ismeretek szerint mintegy nyolcezer embert érintene. További részleteket az uniós biztos nem közölt.

Prága azért ad otthont az EU-tagállamok bel- és igazságügyi miniszterei kétnapos informális találkozójának, mert július elsejétől hat hónapig Csehország tölti be az Európai Unió Tanácsa soros elnöki tisztségét.