Németországban tárgyalt a honvédelmi miniszter

Németország a haderőfejlesztésben és a védelempolitikában is meghatározó szövetséges és stratégiai partner Magyarország számára - emelte ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Berlinben Christine Lambrecht német védelmi miniszterrel folytatott megbeszélése után.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a német fővárost kereste fel elsőként miniszterként, és német partnerével volt az első hivatalos kétoldalú találkozója. Ez is mutatja az esetleges ideológiai nézeteltéréseken és kormányzati ciklusokon átívelő kölcsönös „stratégiai elkötelezettséget” - húzta alá a tárcavezető a közmédiának adott nyilatkozatában.

A haderőfejlesztési együttműködéssel kapcsolatban kiemelte: az előző ciklusban elindított fejlesztési program nagyban erősíti a védelmi ipar Magyarországon tevékenykedő német szereplőit. Az azonban kevésbé ismert tény, de szintén az együttműködés szorosságát jelzi, hogy az utóbbi években éppen Magyarország volt a német védelmi ipar legfontosabb exportpiaca.

A védelempolitikáról szólva aláhúzta: közös meggyőződés, hogy a NATO-nak ki kell maradnia az ukrajnai háborúból. A NATO védelmi szövetség, amely nem szállíthat halált okozó fegyvert Ukrajnának, ezt továbbra is kétoldalú, bilaterális alapon kell megoldaniuk a tagállamoknak - fejtette ki a honvédelmi miniszter, aláhúzva, hogy az áprilisi országgyűlési választás eredménye is megerősítette, hogy Magyarország a béke pártján áll.

A szövetség kedden kezdődő madridi csúcstalálkozóján elfogadandó új stratégiával kapcsolatban kiemelte: nemcsak az „orosz fenyegetésre” kell összpontosítani, hanem a „360 fokos” megközelítésre, a körkörös védelemre, így a terrorizmus veszélyére és az illegális migrációra is, amely ismét erősödik a magyar határon.

Az „ukrán-orosz válság” hatására kialakuló gazdasági válság, „háborús infláció” és élelmiszerhiány miatt megnövekedő, és „nagyrészt illegális formát öltő migráció” komoly kihívás - fejtette ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf, hozzátéve, hogy Németország is egyetért ennek fontosságában.

A déli határt fenyegető illegális migrációval kapcsolatban arról is szólt, hogy a Nyugat-Balkán biztonsága Magyarország és Németország számára egyaránt „stratégiai érdek”.

A védelmi költségvetés növeléséről elmondta, hogy Magyarország a tervezettnél egy évvel hamarabb, már 2023-ban eléri a NATO-tagoktól elvárt, a hazai össztermék (GDP) arányában számított 2 százalékos szintet.

Mint mondta, „Magyarország messziről indult”, de eléri és fenn is tartja a védelmi kiadások elvárt szintjét. Ennek „nem kis részben” a Magyarországra települt német védelmi ipari cégek a kedvezményezettjei, amelyek hozzájárulnak az egész ország gazdasági fejlődéséhez és a munkahely-teremtéshez - tette hozzá a miniszter.

A magyar katonadiplomáciai hálózat "nemzeti kincsünk" - jelentette ki a honvédelmi miniszter az utazás előtt.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál (KNBSZ) tartott rendezvényen kiemelte: az elmúlt időszakban a világ nem lett biztonságosabb, és ebben a megváltozott világban még fontosabbá vált a katonadiplomácia. Azt mondta: a következő időszakban ő maga is aktív katonadiplomáciai tevékenységet fog folytatni. Kedden például Berlinbe utazik, ahol kétoldalú tárgyalást folytat a német-magyar védelmi együttműködésről, majd Madridba megy a NATO-csúcsra.

A miniszter megjegyezte, hogy a szomszédos Ukrajnában háború tört ki, s ennek következményeképpen nemcsak a katonai, hanem a gazdasági, kulturális, diplomáciai viszonyok is lényegesen átalakultak. Ismét leszögezte, hogy Magyarország - ahogy a legnagyobb védelmi szövetség: a NATO is - „a béke pártján áll”.

Kijelentette: mindent megtesznek azért, hogy Magyarország ebből a háborúból kimaradjon, továbbá hogy a háború közvetett következményeit is kezelni tudják, mint az energiaválság és a háborús infláció. Ezért is döntött a kormány egy extraprofitadó bevezetéséről, amelyből a honvédelmi alap is részesül. Ez a KNBSZ-t is érinti - közölte.

Úgy vélekedett, hogy az Ukrajnában kialakult háborús helyzet várhatóan hosszú távon megmarad, de ezzel együtt más kihívásokra is figyelni kell, mint például az illegális migráció vagy a terrorizmus. Szalay-Bobrovniczky Kristóf szól arról is, hogy a hétvégén látogatást tett a déli határszakaszon, s ott azt a tájékoztatást kapta: folyamatos és növekvő a migrációs nyomás, s a határt védőket egyre gyakrabban éri erőszak. A migrációs nyomással a következő időszakban kiemelt kockázatként számolnak - mondta.

Az olyan kihívásokat, mint az illegális bevándorlás vagy a terrorizmus, ott kell kezelni, ahonnan ered, ezért a honvédelmi tárca azt tervezi, hogy további missziókban vállal részvételt Magyarország - közölte a miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf fontosnak nevezte, hogy Magyarország elkötelezett és elismert tagja a NATO-nak. Ennek kapcsán példaként említette Magyarország néhány fontos szövetségesi hozzájárulását, mint például az a harccsoport, amely az ukrajnai háború kitörése után állt fel Magyarországon. Azt mondta: amerikai katonák már állomásoznak Magyarországon, továbbá Olaszország, Törökország és Montenegró is ajánlott katonákat. Aktiválták továbbá a székesfehérvári többnemzeti hadosztály parancsnokságot is. Augusztustól pedig harmadik alkalommal a magyar légierő védi majd a balti légteret.

Azt is kiemelte: Magyarország elkötelezte magát, hogy honvédelmi büdzséje eléri a GDP 2 százalékát. Ez már 2023-ban megvalósul - mondta.

A honvédelmi miniszter szerint Magyarország szuverenitásának egyik legfontosabb garanciája egy jól felszerelt, kiképzett, önkéntes alapon szerveződő, tekintélyes létszámú, ütőképes haderő. Ennek érdekében, folytatva az évekkel ezelőtt megindult stratégiai beszerzéseket, folyamatosan lecserélik a régi szovjet haditechnikát fejlett, NATO-kompatibilis eszközökre. Ezzel együtt a védelmi ipar fejlesztése is stratégiai fontosságú - tette hozzá.

Jelezte, a haditechnikát olyan magyar katonák üzemeltetik, akik életük hivatásaként választják a haza védelmét. A következő időszakban a munkaerőpiacion is versenyképesnek számító ajánlattal szólítják meg az embereket a katonai szolgálatra.

A honvédelmi miniszter a kormány nevében is köszönetet mondott az attasék munkájáért. Korábbi londoni nagyköveti megbízatása kapcsán személyes tapasztalatát is említette, ismeri, milyen nagy a nyomás az emberen egy tartós külszolgálaton, de a katonai attaséknak azt mondta: ne bizonytalanodjanak el, mert Magyarország „a helyes úton jár”.

Béres János, a KNBSZ főigazgatója elmondta: a több évtizedes múltra visszatekintő rendezvény célja, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség felsővezetői, valamint a kormányzat más érintett képviselői találkozhassanak a külszolgálatot töltő, illetve a kiutazás előtt álló véderő-, katonai és légügyi attasékkal.

A főigazgató kiemelte: a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán háború okozta hátráltató tényezők ellenére a magyar katonadiplomácia továbbra is felkészülten, elkötelezetten és kitartóan képviseli a magyar kormány, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség érdekeit.

Az éves értekezleten részt vett mások mellett Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka; Kun Szabó István, a köztársasági elnök főhadsegédje; Vidoven Árpád, a HM közigazgatási államtitkára; Maróth Gáspár, a HM védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára és Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára.