Kövér: az elmúlt száz év azt üzeni, hogy erősek és elpusztíthatatlanok vagyunk

Rámutatott: a húsz-harminc évvel ezelőtti állapotokhoz képest szervezettebbek, összetartóbbak vagyunk és jobb állapotban vagyunk.
Ez alapvetően az anyaországon múlik - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.
Szerinte amíg az anyaország gazdaságilag, politikailag - beleértve a nemzetközi politikában kivívott tekintélyt is - erős, addig erősek tudnak lenni a külhoni magyar közösségek is.
A házelnök fontosnak tartotta, hogy a következő négy évben mindent megtegyenek a kormánypártok, hogy Magyarország egy stabil, biztonságos, kiszámítható hely maradjon, és a segítséget is méltán remélhessék tőle a külhoni magyar közösségek.
Kövér László úgy fogalmazott: az a magyar, aki a saját nemzeti önazonosságát, kulturális gyökereit, a nyelvet, a történelemhez, az ősökhöz fűződő tiszteletteljes viszonyulását át tudja adni a gyermekeinek, unokáinak.

Az Országgyűlés elnöke felidézte, tavaly a cselekvő nemzet éveként hirdették meg a 2022-es esztendőt, de akkor még nem sejtették, hogy ez egészen más értelmet nyer a háború kitörésével.
Amikor cselekvő nemzetről beszélnek, látnak is egy cselekvő nemzetet, amely a koronavírus-járvány miatti problémákat maga után hagyva egy emberként mozdult, hogy a kárpátaljai magyarokon és ukrán embereken próbáljon segíteni. Az Országgyűlés elnöke megindítónak nevezte azt az összefogást, ami jellemzi a magyar közösségeket.
Több mint egymilliárd forint gyűlt össze - folytatta, jelezve, hogy ennek az adománynak inkább az erkölcsi értékét hangsúlyozza. Kiemelte: a nemzeti összefogásnak a kárpátaljai magyarság nem csupán segélyezettje, hanem közvetítője is a magyar nemzet segítségének az ukrán emberek felé.
Ugyanakkor a nemzeti összetartozásnak az ellenzék nem akar a része lenni - mutatott rá, hozzátéve: a magyar baloldal nem tud saját bőréből kibújni, nem tudja saját magát megtagadni, újra és újra előjönnek az internacionalista reflexek, amelyek nem engedik, hogy a cselekvő nemzet részesei legyenek.
Ennek azonban nagy jelentőséget nem tulajdonítana - mondta, megjegyezve, a segítségnyújtást érintő méltatlan kritikák a semmibe vesztek.

Arról, hogy a nemzeti kisebbségi jogok kérdését meddig lehet félretenni, azt mondta: lelkiekben nem lehet félretenni, politikailag igen. Nem most van itt az ideje, hogy ezen a témán kezdjenek vitatkozni a hivatalos ukrán politikával, hiába is akarnának, süket fülekre lelnének, és igazolást is nyújtana az ukrán félnek a háború - fejtette ki.
Kövér László megerősítette: Magyarország Ukrajna szuverenitásának, területi épségének az elvitatását elfogadhatatlannak tartja.
Magyarország egy erős, demokratikus jogállamban érdekelt Ukrajna területén, egy olyan jogállam és demokrácia felépítésében, amely gazdasági értelemben is képes garantálni a polgárainak - beleértve a nemzeti kisebbségeket is - nemcsak a biztonságát, hanem a szülőföldön való boldogulását is - fűzte hozzá.
Ehhez harminc éven keresztül Magyarország minden segítséget megadott Ukrajnának - emlékeztetett, jelezve: azért is szeretnék, ha béke lenne, hogy immár sok tanulsággal a hátuk mögött, újra elő tudják venni higgadtan ezt a kérdést, akár kétoldalú viszonylatban, akár a nemzetközi porondon.
Az ukrán elnök magatartását a világ ámulattal és értetlenséggel figyeli - jegyezte meg, hozzátéve: nem emlékszik, hogy egy segítségre szoruló ország vezetője olyan hangot mert volna megütni, mint amilyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megüt. Aki segítségre szorul, kérni szokott és nem követelőzni, és végképp nem fenyegetőzni - mondta.
A kárpátaljai magyarság jövője kapcsán úgy látta: van ok az aggodalomra, eddig is a legsanyarúbb körülmények között élő magyar közösségnek számított, most az a veszély fenyeget, hogy a háború és következményei fenekestől felforgatja az életüket. Példaként említette, hogy a menekültek nem biztos, hogy vissza tudnak térni a szülőföldjükre.