Az orosz erők megszilárdították helyzetüket a kelet-ukrajnai térségben

Az orosz erők megszilárdították helyzetüket a kelet-ukrajnai Szeverodonyeck központjában – közölte szerda reggel Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei területi kormányzó.

Hajdaj a Telegram alkalmazáson azt írta, hogy a támadók a stratégiai fontosságú város mintegy 70 százalékát tartják ellenőrzésük alatt. Hozzátette, hogy az ukrán csapatok egy része előnyösebb, előkészített állásokba vonult vissza.

Szeverodonyeck az ukrán hatóságok számára Luhanszk megye közigazgatási központja lett azóta, hogy a Moszkva által támogatott oroszbarát szakadárok 2014-ben elfoglalták Luhanszk városát.

A kormányzó szerint az orosz erők támadásokat hajtanak végre az északi, déli és keleti körzetekben is.

Kedd este a Hajdaj még azt írta, hogy az orosz erők a város nagy részét ellenőrzik. Kiemelte, hogy a támadók folytatják az infrastruktúra és az ipari létesítmények lerombolását.

Az ukránok azt is elismerték, hogy Szeverodonyeck nagy részét az orosz erők ellenőrzik. Az ukrán elnök azt mondta, hogy minden megszállt területet vissza fognak foglalni, de csak akkor indítanak ellentámadást, ha minden szükséges fegyvert megkaptak nyugatról – hangzott el az M1 Híradójában.

Az orosz erők megerősített katonai állásokat építenek ki az északkelet-ukrajnai Szumi megyében lévő államhatártól alig három kilométerre – közölte Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján.

„Hírszerzésünk szerint az orosz csapatok állásokat építenek ki Podivotye és Nyekiszlica települések térségében, ez az oroszországi Brjanszk régióban, Ukrajna államhatárától körülbelül 3 kilométerre található” – idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál a szóvivőt, aki elmondta azt is: két orosz SZU-35-ös repülőgép légicsapást mért a Szumi megyében lévő Bilopillja falura.

Motuzjanik szavai szerint az orosz csapatok védelmi állásokat építenek ki a második és a harmadik vonalon Ukrajna déli részében, Herszon és Zaporizzsja megyékben is, a keleti országrészben lévő Harkiv megyében pedig növelik egységeik tűzerejét.

Közben Andrij Kovaljov, az ukrán fegyveres erők 112-ik kijevi területvédelmi dandárjának sajtótisztje arra figyelmeztetett, hogy továbbra is fennáll az orosz hadsereg Kijev elleni rakétatámadásainak veszélye.

„A háborúnak még nincs vége. Még nem könnyebbülhetnek meg a főváros lakói. Kijevet elsősorban ballisztikus és cirkáló rakétákkal történő támadások fenyegetik” – hangoztatta Kovaljov.

Szerinte fennáll az a veszély is, hogy az orosz erők megpróbálnak „második frontot” nyitni Kijev irányában.

Több mint százezer lakos maradt a Donyeck megyei Mariupolban, aki április óta nem jut ivóvízhez és élelemhez – mondta szerdán egy tévéműsorban Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere, aki humanitárius folyosók megnyitását sürgette a város felé.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint a polgármester kiemelte, hogy a megszállt városban növekszik a temetkezések száma, és vannak spontán létrehozott sírhelyek is. Hangsúlyozta, hogy az emelkedő hőmérséklet és a heves esőzések fertőző betegségek veszélyét hordozzák magukban: a vérhas és a kolera kitörése több ezer mariupoli lakos megbetegedését okozhatja.

A polgármester elmondta azt is, hogy az orosz csapatok megbízták az önkényesen kikiáltott „Donyecki népköztársaság rendkívüli helyzetek minisztériumát”, hogy gondoskodjon az ivóvízszállításról Mariupolba. A városban lakók azonban arról számoltak be – így a polgármester –, hogy csak akkor adnak nekik ivóvizet, ha hajlandóak dolgozni: romokat eltakarítani, holttesteket összegyűjteni és eltemetni, vagyis eltüntetni az oroszok háborús bűntetteit – fűzte hozzá a polgármester.

„Eszerint a mariupoliak ivóvízért dolgoznak” – konstatálta.

„Az, ami az orosz propagandavideókon volt látható, hogy áprilisban élelmiszereket osztottak, ma már nem történik meg. Április óta a mariupoli lakosok nem juthatnak élelemhez, és mint látjuk, ivóvízhez sem” – hangsúlyozta Bojcsenko. Szavai szerint Mariupolban több mint százezer embert tartanak túszul, mert nem engedik őket, hogy ukrán ellenőrzés alatti terület felé hagyják el a várost.

Több mint kilencszáz ukrán katonai célpontra mértek csapást az elmúlt nap folyamán az orosz tüzérségi erők – jelentette ki Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a szerdai hadijelentést ismertetve.

A tábornok szerint csapások ukrán 128 vezetési pontot, 169 lőállásban lévő tüzérségi és aknavetős üteget, valamint 623 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást értek. Az ukrán veszteségek között sorolt fel mintegy kétszáz embert, 24 haditechnikai eszközt, köztük egy amerikai M777-es taracküteget, egy 203 milliméteres 2SZ7-es Pion ágyút, egy Grad rakétasorozatvetővető rendszert és két lőszerraktárt.

Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának február 24-i kezdete óta rekordszámú, csaknem 3 millió ukrajnai menekült kért ideiglenes védelmi státuszt az Európai Unió valamelyik tagországában – közölte az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) szerdán.

A máltai központú uniós ügynökség jelentésében közölte: a február 24-én kezdődött ukrajnai orosz invázió kezdetét követően a megtámadott ország állampolgárai az elmúlt évek adataihoz képest márciusban nyújtották be a legtöbb, körülbelül 83 ezer menedékkérelmet. A nemzetközi védelem biztosítására benyújtott kérelmek száma meghaladta a 2015-2016-os menekültválság kiugró adatait is.

Megjegyezték: az Európai Unió tagországaiban februárban regisztrált összes, mintegy 22 ezer menekültstátusz iránti kérelem legtöbbjét szintén ukrajnai állampolgárok nyújtották be. Számuk február 24. után körülbelül harmincszorosára ugrott a háború kezdete előtti adatokhoz képest.

Moszkva negatívan értékeli az Ukrajnának szánt új amerikai katonai segélycsomagot, amely nagymozgékonyságú rakétatüzérségi rendszerek (HIMARS) szállítását is magában foglalja – jelentette ki szerdán Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a RIA Novosztyi hírügynökségnek nyilatkozva.

„Ezt egyértelműen negatívan értékeljük. Elfogadhatatlan az arra irányuló kísérlet, amely a döntést úgy próbálja beállítani, mintha az önkorlátozás elemét tartalmazná” – nyilatkozott Rjabkov.

„Az, hogy az Egyesült Államok egy államcsoport élén céltudatosan fegyvereket pumpál a kijevi rezsimbe, nyilvánvaló. És a zsonglőrködés, a történés egyes aspektusainak manipulálása számunkra nem változtatja meg az összképet” – mondta az orosz külügyminiszter-helyettes.

Az orosz erők légicsapást mértek kedden a Donyec-medencében lévő Luhanszk megyei Szeverodonyeck városra, és eltaláltak egy salétromsavas tartályt egy vegyi üzem területén – közölte Szerhij Hajdaj Luhanszk megyei kormányzó a Facebookon.

A tisztségviselő felhívta a térség lakosait, hogy ne hagyják el az óvóhelyeket, és készítsenek szódaoldattal átitatott védőmaszkokat. Emellett azt tanácsolta Szeverodonyeck lakóinak, hogy kövessék figyelemmel a szél irányát.

Emlékeztetett arra, hogy a salétromsav belélegezve, lenyelve, valamint a bőrrel és a nyálkahártyákkal érintkezve veszélyes. A sav gőze irritálja a légutakat, enyhe mérgezés esetén hörghurut, az alsó légutak enyhe gyulladása, szédülés, álmosság jelei mutatkoznak, míg súlyos mérgezés esetén tüdőödéma is felléphet.

A késő délutáni órákban Hajdaj arról adott hírt Facebook-bejegyzésében, hogy

az orosz csapatok Szeverodonyeck nagyobb részét ellenőrzésük alá vonták, de kiemelte, hogy a várost nem sikerült bekeríteniük.

Hétfő éjjel a Telegram üzenetküldő csatornán a kormányzó már beszámolt arról, hogy a 2014 óta megyeszékhelyként működő városba még beljebb nyomultak az orosz csapatok és már a belvárosi utcákon folynak a harcok.

„A regionális központban a pusztítás szintje a rubizsneihez és a popasznaihoz közelít. A város létfontosságú infrastruktúrája közel száz százalékban megsemmisült, a lakásállomány 90 százaléka károsodott, 60 százaléka már nem helyreállítható. Az ágyúzások miatt lehetetlen humanitárius segélyszállítmányokat eljuttatni a városba, illetve embereket evakuálni onnan” – írta legújabb bejegyzésében a kormányzó.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közben kijelentette, hogy

Ukrajna nem fog sietni területei visszafoglalásával, ha ez több tízezer áldozatot követel, hanem megvárja a szükséges fegyvereket.

Ezt azon a sajtótájékoztatón mondta, amelyet Kijevben Zuzana Caputová szlovák államfővel közösen tartott. Megjegyezte, hogy a mára már a 2014 óta tartó harcok miatt lakatlanná vált települések Kijev számára „nem jelentenek prioritást”.

Hangsúlyozta, hogy Kelet-Ukrajnában a „megfelelő fegyverek hiánya miatt nehéz az ukrán hadseregnek”, miközben Oroszország és a velük együttműködő szakadárok a térségben összpontosították a legtöbb fegyverzetet és a legnagyobb személyi állományt. Az ukrán elnök egyúttal biztosított afelől, hogy Ukrajna visszaszerzi az egész területet, amely történelmileg és minden nemzetközi jogszabály szerint hozzá tartozik.

Harkiv megyében eközben több, mint tíz órán keresztül lőtték az orosz erők Zolocsin települést, egy idős nő életét vesztette, egy másik nő pedig megsebesült – közölte Viktor Kovalenko, a kistérség vezetője.

Az ukrán katonai hírszerzés kedden a Telegramon videofelvételt tett közé arról, hogyan szállítottak helikopterekkel fegyvereket és lőszereket a mariupoli Azovsztalban lévő ukrán katonáknak. „Az égetően szükséges fegyverek és lőszerek Mariupol védőihez eljuttatása érdekében az ukrán fegyveres erők helikopter-pilótái és az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának különleges erői egyedülállóan összetett hadműveletet hajtottak végre” – kommentálta a videót a hírszerzés.

Oroszország ukrajnai háborúja nem fog hamar véget érni, az ukrán államnak pedig minden erőfeszítését össze kell szednie a győzelem érdekében – figyelmeztetett Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára az Ukrinform hírügynökségnek adott, kedden megjelent interjújában.

Danyilovot azzal kapcsolatban kérdezte meg a hírügynökség, hogy a február 24-én indított háború a századik napjához közeledik és az újságírók arról faggatták, szerinte milyen következtetéseket lehet levonni.

„Először is, még túl korai következtetéseket levonni. Másodszor, szerintem veszélyes dolgokat mondtak azok, akik azt állították, hogy a háború hamarosan véget ér, hogy már győztünk és áprilisban ünnepelni fogunk. Sajnos, a háború folytatódik, és még sok tennivalónk van a győzelemig. Nagyon nehéz dolgunk van a fronton, harcok dúlnak Luhanszk, Donyeck megyékben és országunk más régióiban is. Nem lehetünk elégedettek, amíg az utolsó orosz csizma is tapossa országunkat. Senki nem vonta vissza az Oroszországi Föderáció államunk elpusztítására irányuló utasítását. Ezzel együtt kell élnünk, és minden döntésünket ennek megértésével kell meghoznunk” – szögezte le a védelmi tanács vezetője.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) hivatalos Facebook-oldalán közölte, hogy az ukrán fegyveres erők tagjai megsemmisítették a Wagner orosz zsoldoshadsereg nagy létszámú alakulatát a Donyec-medencében. Erről azonban több részletet nem hoztak nyilvánosságra. Kommentárjában a biztonsági szolgálat emlékeztette az orosz katonákat: „a megszálló hadsereg elhagyásának egyik módja, hogy felhívják az SZBU forródrótját, megadják magukat és akkor életben maradnak”.

A kijevi városi katonai adminisztráció közben a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról tájékoztatott, hogy megerősítik az ukrán főváros védelmét arra az esetre, ha az orosz csapatok újfent megpróbálnának benyomulni. A közlemény szerint Kijev első védelmi vonala a várostól nagy távolságra épül.

„Ha lesz második támadás, nem kerülhetjük el a károkat, de ezek a lehető legkisebbre csökkentendők. Kijev első védelmi vonalát a várostól nagy távolságra építjük ki azért, hogy ellehetetlenítsük az ellenséges tüzérségi egységek bevetését” – hangsúlyozta a kijevi katonai adminisztráció.

Az ukrán vezérkar napi helyzetjelentésében egyebek mellett arról számolt be, hogy az orosz erők harci cselekményei elsősorban a Donyec-medencére összpontosulnak: rohamműveleteket hajtanak végre Szeverodoneck és Bahmut irányában, továbbá offenzívát készítenek elő Liman városnál.

A kijevi katonai vezetés legfrissebb, keddi összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 30,5 ezer orosz katona esett el. Az ukrán erők megsemmisítettek 208 orosz repülőgépet, 174 helikoptert, 13 hadihajót, 1358 harckocsit, 3302 páncélozott harcjárművet, 649 tüzérségi és 93 légvédelmi rendszert, valamint 208 rakéta-sorozatvetőt.