A kormány nem hagyja magára a családokat

A kabinet a soproni kihelyezett kormányülésen döntött a rezsi- és honvédelmi alap felállításáról, illetve az azt finanszírozó extraprofitadó kivetéséről, aminek összege 2022-ben meghaladja a 800 milliárd forintot, jövőre pedig eléri az 1000 milliárd forintot - mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorának nyilatkozva.

A miniszter elmondta, az adó részletszabályai a hétvégén jelennek meg a Magyar Közlönyben.
Megjegyezte, a többek között a bankokat, az energiaipari és kereskedőcégeket, valamint a légitársaságokat érintő extraprofitadók célzottak és átmenetiek.

„A háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika árát tehát nem az embereknek kell megfizetniük” - mondta. Hozzátette: az emelkedő kamatok és árak révén a bankok és a nagy multicégek olyan jelentős extrahaszonra tettek szert, amiért nem dolgoztak meg, ezt pedig be kell vonni a közteherviselésbe.

Nagy Márton megerősítette, a kabinet folyamatosan figyelni fogja, hogy az extraprofitadó által érintett cégek áthárítják-e terheiket a fogyasztókra, majd gyorsan és keményen fellép, ha ez esetleg megtörténne.

A miniszter szólt arról is, a kormány önmagán végzi a legnagyobb spórolást.

A kabinet 10 százalékkal csökkentette a minisztériumok költségvetését, ami 2022-ben 581 milliárd forint, jövőre pedig 500 milliárd forint megtakarítást jelent - mondta.

Kiemelte, a kormány emellett az állami beruházások átütemezésével és halasztásával 2022-2023-ban összesen 1150 milliárd forintot takarít meg.

Nagy Márton közölte, a kormány a következő hetekben, az infláció alakulását figyelembe véve dönt az élelmiszerek és üzemanyagok, július 1-jén lejáró árstopjának sorsáról. Ezzel összefüggésben megjegyezte, a kabinet tapasztalatai szerint egyelőre nem tetőzött ezeknek a termékeknek a drágulása.

A miniszter elmondta, a rezsivédelemből ki kell lépniük az önkormányzatoknak és a gazdálkodó szervezeteknek, így az a jövőben újra csak a családoknak marad elérhető.

Nagy Márton emlékeztetett, a rezsicsökkentési szabályok eredetileg is a családoknak szóltak, a kormány a koronavírus-válság miatt döntött úgy 2021 végén, 2022 elején, hogy abba az önkormányzatok, valamint a kis- és középvállalatok is beléphessenek.

A kis- és középvállalatok, valamint az önkormányzatok jelentős része ki tudja termelni a nagyobb energiaszámlákat - tette hozzá.

Kiemelte, az új kormányzati intézkedések évente több mint 2000 milliárd forintos megtakarítást jelentenek és elérhetővé teszik az idei 4,9 százalékos, és a jövő évi 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt.

A tárcavezető kijelentette, a kormány továbbra sem köt kompromisszumot abban, hogy a családok érdekében megvédi a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjak vásárlóerejét, a családtámogatásokat, valamint a rezsicsökkentést.

Az elhúzódó háborús helyzet miatt a kormány rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre, amelybe azoknak a szektoroknak kell különadót fizetni, amelyek extraprofitra tettek szert az elmúlt időszakban.

Az alapok célja, hogy a kormány a továbbiakban is megvédje a magyar lakosságot a drasztikusan emelkedő energiaáraktól, és az ország biztonságának megerősítéséhez folytassa a haderőfejlesztést - írták.

Hozzátették: a rezsivédelmi alap 700 milliárd forinttal, a honvédelmi alap 200 milliárd forinttal jön létre. Megjegyezték: az alapok bevétele nagyobb részt az extrapofit-különadók befizetése lesz - 800 milliárd forint -, valamint egyéb költségvetési bevételek.

Felhívták a figyelmet arra: a különadót a bankoknak, a biztosítóknak, a nagy kereskedelmi láncoknak, az energiaipari és kereskedőcégeknek, a telekommunikációs vállalatoknak, a légitársaságoknak, a gyógyszerkereskedőknek kell fizetni főszabály szerint idén és 2023-ban.

A legnagyobb extraprofit-különadót a háború gazdasági következményeiből nagy profithoz jutó bankoknak és az olajár emelkedéséből nagy profithoz jutott Mol-nak kell fizetni - írták.

Közölték azt is, a rezsivédelmi és honvédelmi alap bevételéhez hozzájárulnak egyéb költségvetései bevételek is, így emelkedik az alkohol és dohánytermékek jövedéki adója, a cégautóadó, emelkedik a bányajáradék, egyes, nem a lakosság által fizetett energiatermék jövedéki adója, emelkedik a népegészségügyi termékadó - például az energiaitalok és sós snackek esetében - és egyes alkalmi munkák utáni adók.

Amíg sok nyugati országban a háború költségeit az emberekre akarják hárítani, idehaza az a cél, hogy megőrizzük többek között a rezsicsökkentést és az üzemanyagárstopot. Az intézkedések fedezetéül az extraprofitadó szolgálhat. Számos nemzetközi példa van ennek hatékonyságára.

Az Orbán-kormány ahelyett, hogy a háború és az energiaválság árát az emberekkel fizettetné meg, egy külföldön is jól bevált eszközhöz folyamodott, az ext-raprofit-különadóhoz.

Mivel egyes piaci szektorokban a megnövekedett árak miatt több bevétel keletkezett, indokolt, hogy az érintett szereplők részt vegyenek a közös teherviselésben. Ez a megoldás nem példa nélküli – hívta fel a figyelmet pénteken közösségi oldalán közzétett bejegyzésében az Alapjogokért Központ.

Az Egyesült Államokban 1980-ban vetettek ki extraprofitadót a nyersolajra. Az adó célja az olaj világpiaci árának növekedéséből fakadó extraprofit megadóztatása volt az olajtermelő vállalatok esetében. Nyolc évig volt érvényben, és nyolcvanmilliárd dollár bevételt hozott ennyi idő alatt a költségvetésben.

Nagy-Britanniában Tony Blair munkáspárti kormánya 1997-ben vezetett be egy extraprofitadót a „privatizált közművek többletnyereségére”, összhangban a párt választási kampányígéretével. E tétel egyszeri, ötmilliárd font bevételt hozott, ami a magyar extraprofitadóból várt bevétel (a font pénteki, 461 forintos, a jegybank által közölt középárfolyamával számolva) a magyar intézkedéscsomag két és félszerese. A pénzt munkahelyteremtési programra és az iskolarendszer modernizációjára fordították.

Napjainkban is alkalmaznak hasonlót. Rishi Sunak brit pénzügyminiszter 2022 május végén jelentette be, hogy az energiavállalatokra kivetett extraprofitadóból mintegy ötmilliárd fontot kíván beszedni. A brit energiaipari cégek ennek értelmében a következő 12 hónapban 25 százalékos különadót fizetnek. Az ilyen adó kivetésére irányuló politikai és társadalmi nyomás akkor erősödött fel, amikor a BP és a Shell is nagy nyereségnövekedésről számolt be – írta az Alapjogokért Központ.

Számos uniós tagállamban és világszerte több országban is működik már a repülőtéri utasok után fizetendő adó, amelyet a központi költségvetésbe kell befizetni. Ennek elnevezése leggyakrabban „departure tax”, ami arra utal, hogy az adót az induló utasok után vetették ki, és a légitársaságokat terhelik – írta a Világgazdaság.

A koronavírus-járvány idején bevezetett lezárások feloldása miatt megugrott a repülés iránt kereslet. A kereslet felfutása kivételes jellegű, így extraprofitot jelenthet a légicégeknél. Az adó hazai bevezetése mellett szól az is, hogy a társaságokra Nyugat-Európa több államban már kivetettek hasonló terhet – írta a Magyar Nemzet.

Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy a kormány megadóztatja az extraprofitot, és az érintettek közé több légitársaság is bekerült. Bár a légi közlekedés 2020-ban és 2021-ben is jelentősen elmaradt a korábbi számoktól, a pandémia enyhülését követően az idei évre már sokan újabb fellendülésre számítanak.

A szektorra kivetett adó magyarországi bevezetése mellett szól az is, hogy hasonló közterhet Európa számos országában szednek, többek között Németország, Svédország, Hollandia, Franciaország és Norvégia is alkalmazza. A légi közlekedés megadóztatásának ráadásul számos verziója létezik, általában az induló utasok száma alapján vetik ki, és a légitársaságoknak kell megfizetniük. A hazánkban kiszabott teher mértéke várhatóan 10-15 euró körül lesz, amit induló utasok után kell majd megfizetniük a légicégeknek. Ez ebből származó állami adóbevétel éves szinten harmincmilliárd forint lehet a becslések szerint.