A jövő évi költségvetés a rezsi- és a honvédelem költségvetése lesz

A jövő évi költségvetés a rezsi- és a honvédelem költségvetése lesz: 670 milliárd forinttal rezsivédelmi alapot, 842 milliárd forinttal honvédelmi alapot állítanak fel - írta Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalára kikerült posztjában hétfőn.

Mint írta, erősödik a magyar gazdaság teljesítménye, csúcson a foglalkoztatás, kisebb az adóelkerülés, így a folyamatosan csökkenő adók ellenére is magasabb adóbevétellel lehet számolni a jövő évi költségvetésben.

Megjegyezte: a baloldali lapok ismét megszorításokkal riogatnak, látva a jövő évi költségvetésben tervezett növekvő bevételeket. „A valóság egyszerűbb” - így fogalmazott.

Példaként a májusi számokat idézte fel, amikor az adócsökkentések mellett is 23 százalékkal nőttek a költségvetés főbb adóbevételei. Míg tavaly májusban 1323 milliárd forint folyt be, addig idén 1630 milliárd forint. Társasági adóból 40 százalékkal, kisvállalati adóból 50 százalékkal, személyi jövedelemadóból 17 százalékkal több bevétel érkezett - részletezte.

„Ez a teljesítmény hozzájárul ahhoz, hogy a bizonytalan világgazdasági helyzetben is megőrizzük az ország biztonságát, az elmúlt évek eredményeit, a rezsicsökkentést, a családtámogatásokat, a nyugdíjak értékét, tovább csökkentsük a hiányt és az államadósságot” - vélekedett.

A költségvetési hiányt 3,5 százalékra, az államadósság szintjét 73,8 százalékra javítják, 4 százalék körüli gazdasági növekedéssel számolnak - írta.

A rezsivédelmi és a honvédelmi alapra azért van szükség, hogy a családok terhein könnyíteni tudjunk, meg tudjuk őrizni az elért eredményeket, a háborús helyzetre válaszolva pedig garantálni az ország békéjét és biztonságát - mondta ugyancsak pénzügyminiszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorának a jövő évi költségvetés tervezetéről.

Varga Mihály emlékeztetett: 2019-ben, a járvány kitörése előtt a költségvetés 1 százalékos hiánnyal számolt, a válság azonban felülírta a számokat. A magas energiaárak, az emelkedő infláció és az adósságszolgálat kamatterheinek növekedése jelentősen növelik a kiadásokat - jegyezte meg, utalva arra, hogy a kormány elkötelezettségén mindez nem változtat. A jövő évi költségvetés tervezete biztosítja, hogy a következő években az államháztartás visszaálljon a járvány előtti fegyelmezett pályára, éppen ezért a hiány és az államadósság is csökken 2023-ban, 3,5 százalékra, illetve 73,8 százalékra.
    A rezsivédelmi és a honvédelmi alappal kapcsolatban két évre - 2022-re és 2023-ra - terveznek.
    A jövő évi költségvetést úgy tervezték meg, hogy a rezsivédelmi alapba 670 milliárd forint, a honvédelmi alapba pedig 842 milliárd forint folyna be. Ez utóbbival Magyarország eléri azt, hogy a korábban tervezett célját - NATO-vállalásként 2024-ig a bruttó hazai termék (GDP) legalább 2 százalékát költi védelemre - már 2023-ban el fogja érni, hiszen a honvédelmi kiadások jóval 1300 milliárd forint fölé fognak emelkedni - jegyezte meg.
    Varga Mihály elmondta, hogy a rezsivédelmi alappal az a céljuk, hogy megvédjék a korábban elért eredményeket, könnyítsenek a családok terhein. A rezsivédelem fontosságát mutatja az, hogy Európa számos országában most keresik a megoldást a családi költségvetések megtámogatására az energiacégek extraprofitján keresztül; erről Nagy Britanniában, Németországban és Franciaországban is folynak viták - jelezte.
    A pénzügyminiszter a magyar rendszer előnyének nevezte, hogy Magyarország már 2013 óta olyan rezsivédelmi rendszerben tud gondolkodni, amely biztosítja ezt a védelmet, most azonban nagyon erős kihívás jelentkezett a magas energiárak és az infláció miatt a rendszer fenntarthatóságának tekintetében. A magyar kormány úgy döntött, hogy meg kívánja ezt a rendszert őrizni: a rezsivédelmi alap kifizetéseinek azt a célt kell szolgálniuk, hogy az energiaellátás - akár gázról, akár áramról van szó - az eddig megszokott keretekben történjen.
    Varga Mihály szerint fontos lenne, hogy a vállalkozások által megindított fejlesztések folytatódjanak, a tervezett külföldi beruházások megvalósuljanak. Azon vannak, hogy a munkahelyteremtéshez és a beruházásokhoz támogatást nyújtsanak, "ez tudja a következő 2-3 év lendületét megadni" - mondta. Hangsúlyozta: ha a bevételeink elmaradnak, ha a növekedés leáll, "jóval nehezebb esztendő vár ránk 2023-ban".
    Kitért arra is: a katáról tartanak még az egyeztetések, az a céljuk, hogy a kedvezményes adózás előnyeit megőrizzék a kis egzisztenciájúak számára, de "a katára rakódó visszaéléseket felszámolják".
    Elmondta, hogy a helyreállítási alapról még tárgyalnak az Európai Bizottsággal, de bízik a megállapodás létrejöttében. A másik uniós kérdésben, a hétéves költségvetésről a tárgyalások július végére zárulhatnak le, így a 2023-as költségvetésben azok forrásaival már számolhatnak - tette hozzá.
    Végül Varga Mihály arról is beszélt, hogy a monetáris és a fiskális politika is azon van, hogy amennyire lehet, az inflációt megfékezze; arra számítanak, hogy a fogyasztói áremelkedés trendje megáll, ezért a jövő évi költségvetést 5-6 százalék közötti inflációval tervezték.