2023: A rezsivédelem és a honvédelem költségvetése

A jövő évi költségvetés „világos célja” a rezsicsökkentés és a honvédelem megerősítése; a kormány olyan törvénytervezetet készített, amely megvédi az eddigi eredményeket, gondoskodik a magyar családok biztonságáról és növekedési pályán tartja a gazdaságot - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatón Budapesten kedden. A pénzügyminiszter a parlamentben ezt követően átadta a 2023. évi költségvetési törvényjavaslatot Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.

Varga Mihály kiemelte: a törvényjavaslatban 4,1 százalékos gazdasági növekedés, 3,5 százalékos hiánycél, a jövő év végére 73,8 százalékig csökkenő államadósság ráta és 5,2 százalékos infláció szerepel.  

A kormány számolt a háború, a szankciók hatásával, a magas energiaárakkal, az inflációval, az európai gazdaság lassulásával, a világgazdasági környezet bizonytalanságával - jegyezte meg, utalva arra, hogy soha nem volt még olyan kiszámíthatatlan a környezet a költségvetés készítésekor, mint most.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénytervezet szerkezetében két új alap jelent meg: a rezsivédelmi alap 670 milliárd forintos, a honvédelmi alap 842 milliárd forintos kerettel.

Az első alap lehetővé teszi, hogy ne az emberek fizessék meg a háború költségeit az új világgazdasági környezetben - mondta. A honvédelmi alap biztosítja, hogy hamarabb, már 2023 végére elérje a kormány a NATO felé tett vállalását a honvédelmi kiadások növelésére - tette hozzá.

A két új alap finanszírozására az elmúlt időszakban extraprofitot elért ágazatokból beszedett adók szolgálnak - így fogalmazott.

Szinte minden terület több forrásból gazdagodhat 2023-ban az idei évhez képest: nyugellátásra 730 milliárd forinttal, oktatásra 200 milliárddal, egészségügyre 100 milliárddal többet fordít a kormány - ismertette. A családok támogatására arányaiban a legtöbbet költ az Európai Unión belül az ország; a terület kerete jövőre meghaladja a 3200 milliárd forintot, ami az ideinél 450 milliárd forinttal magasabb - fűzte hozzá.

A családok támogatására arányaiban a legtöbbet költ az Európai Unión belül az ország; a terület kerete jövőre meghaladja a 3200 milliárd forintot, ami az ideinél 450 milliárd forinttal magasabb - fűzte hozzá.

Varga Mihály végül megköszönte a Költségvetési Tanács munkáját; a törvényjavaslat a testület szerint - idézte a KT kiadott véleményét - megalapozott és megfelel az alaptörvény előírásainak.

Kövér László tájékoztatott arról, hogy a költségvetési törvényjavaslat  zárószavazását a tervek szerint július 15-18-án tartják; az általános vita június 21-től indul.

Kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter elmondta, hogy a rezsivédelmet azért korlátozzák a családokra, mert „ez egy családbarát kormány”. Az intézkedéseik eredményei már látszanak, a termelékenységi arányszám elmozdult 1,5-1,6 százalék körüli szintre a korábbi 1,3-ról - hangsúlyozta utalva arra, hogy ezzel a szinttel még nem elégedettek.

Az önkormányzatoktól a kormány elvárja, hogy felelős gazdálkodással járuljanak hozzá a terhek arányos elosztásához - húzta alá.

Varga Mihály szerint az extraprofit miatt kiszabott adót nem fogja tudni mindenki áthárítani, hiszen „Magyarországon verseny van”. Példaként elmondta, hogy  az a több mint 50 bank, amely az országban tevékenykedik, megpróbálhatja gazdálkodását feszesebbé tenni; a jegybanki ajánlások is ösztönzik erre a pénzintézeteket.

Arra is kitért, hogy idén 400 milliárd forinttal magasabb lesz a kamatszolgálat költsége, jövőre pedig dupla ekkora tehernövekedéssel kell számolnia az országnak ezen a téren.

A pénzügyminiszter bízik abban, hogy az Európai Unióval hamarosan lezárulnak a tárgyalások és sikerül megállapodni a helyreállítási alap forrásainak ügyében.

A kata témájában egyeztetnek ezen a héten, a cél az, hogy bezárják a visszaélésekre lehetőséget szolgáltató kiskapukat, ami „a költségvetés és a vállalkozások érdeke is” - mondta végül szintén kérdésre válaszolva Varga Mihály.

A dokumentum elemzése után a Költségvetési Tanácsnak (KT) a hitelességére és a végrehajthatóságára nézve nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák az egyet nem értést, tudatta a Világgazdaság. A tervezet 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol a rekordmagas foglalkoztatás további emelkedése, a keresetek gyors ütemű bővülése, a háztartások fogyasztása, valamint a termelékenység javítása révén. A KT megítélése szerint a várt növekedés megvalósulhat, ha a járvány nem tér vissza, a háborús konfliktus hatásai a tervezés készítésekor megismert sávban maradnak, illetve ha elkerülhető a külkereskedelmi mérleg további romlása.

A KT azt is helyes lépésnek tekinti, hogy 2023-ban a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya 3,5 százalékra, míg az államháztartás pénzforgalmi hiánya 3,3 százalékra mérséklődik.

Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán jelentette be, hogy benyújtották a rezsivédelem és a honvédelem költségvetését.

Fidesz: A baloldal most sem áll az emberek és a rezsicsökkentés mellé

A 2023-as költségvetéssel megvédjük az eddig elért eredményeket, gondoskodunk a rezsicsökkentés védelméről, az ország és a magyar családok biztonságáról és növekedési pályán tartjuk a magyar gazdaságot. A rezsivédelmi és honvédelmi alap lehetővé teszi, hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát, hanem a háborún extraprofitot szedők - írja a Fidesz közleménye.

A baloldal mindig csak megsarcolta a magyar embereket, mindig csak elvettek tőlük, most sem áll az emberek és a rezsicsökkentés mellé, hanem a bankokat és a multikat védi. A baloldal szerint el kell zárni az orosz olajat és gázt, és inkább a magyar embereknek kevesebb gázt, áramot és benzint kell használni. A Fidesz-KDNP az elhibázott brüsszeli szankciós politika, a magas energiaárak és az infláció ellenére sem hagyja, hogy a háború költségeit a magyar emberekre terheljék. Ha a baloldal lenne hatalmon, az eddigi megnyilvánulásaikból tudjuk, hogy gátlástalanul a magyar emberekre terhelnék a háború árát - áll a Fidesz közleményében.