11 546-an érkeztek Ukrajnából pénteken

Az ukrán-magyar határszakaszon 6055 ember lépett be pénteken Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5491-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szombaton az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 1419 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írta a rendőrség.

Vonattal 77 ember, köztük 31 gyermek érkezett az ukrajnai háború elől menekülve Budapestre pénteken.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte szombaton a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

A rendőrök folyamatosan tartják a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival – áll a közleményben.

A távozás feltételeiről próbálnak tárgyalni a Szeverodonyeckben körülzárt ukrán erők

A távozás feltételeiről próbálnak meg tárgyalni a szereverdonyecki Azot vegyi üzemben körülzárt ukrán erők, de értésükre adták, hogy feltétel nélkül kell letenniük a fegyvert – közölte Rogyion Mirosnyik, a csak Oroszország által függetlennek elismert „Luhanszki Népköztársaság” moszkvai nagykövete péntek délutáni Telegram-bejegyzésében.

Mirosnyik szerint az ukrán katonák gondolkodási időt kértek. Az állította, hogy a visszavonulási útvonalaikat elvágták. A diplomata bejegyzése szerint a vegyi üzemben polgári lakosok is vannak, de számuk egyelőre nem ismert. Néhányuknak közülük sikerült kapcsolatba lépni a hozzátartozóikkal, akiknek elmondták, hogy óvóhelyen tartózkodnak.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője csütörtökön azt hangoztatta, hogy az ukrán fegyveres erők erőszakkal tartanak vissza több száz szeverodonyecki lakost az Azot föld alatti létesítményeiben, és mérgező vegyi anyagok felrobbantására készülnek.

A TASZSZ hírügynökség orosz katonai forrásra hivatkozva pénteken azt írta, hogy az orosz fegyveres erők megnyitották a vízi utat Ocsakov kikötőváros felé, miután Mikolajiv megyében „felszabadították” a Dnyeper-Bug-torkolatot a Fekete-tengertől elválasztó, stratégiai fontosságú Kinburn-félszigetet.

A hírügynökség informátora szerint Kijev eltitkolta nyugati partnerei elől, hogy már nem tudja tartani a földnyelvet és ezzel a torkolatvidéket sem.

Vlagyimir Szaldo, az orosz ellenőrzés alá került Herszon megye katonai és polgári közigazgatásának vezetője korábban elmondta, hogy a hajózás a tartomány kikötőiben akkor fog teljes mértékben helyreállni, amikor Mikolajiv megye és főleg a Dnyeper-Bug-torkolat kijáratát ellenőrző Ocsakov „felszabadul”.

A donyecki hatóságok közölték, hogy az ukrán erők pénteken kazettás töltetű lövedékkel támadták a “köztársaság” vezetőjének hivatalát, és francia CAESAR 155 milliméteres önjáró tüzérségi lövegekkel lőttek lakónegyedeket a szakadár régió székvárosában. A két délkelet-ukrajnai szakadár entitás területét a nap folyamán több tucat nehéztüzérségi lövedék érte, a támadásoknak voltak halálos civil áldozatai.

Artyom Olhin, a „Donyecki Népköztársaság” tájékoztatási miniszterhelyettese a Rosszija 1 csatornán közölte, hogy a megerősített Szlovjanszk körül agglomerációban 60-70 ezer ukrán katona állomásozik. Korábban a donyecki területvédelem bejelentette, hogy megkezdődött az előrenyomulás a békeidőben 100 ezres ipari város felé.

2014 áprilisában, amikor Kijev hadműveletet indított a februári „államcsínnyel” hatalomra jutott ukrán vezetéssel szembeni Donyec-medencei ellenállás elfojtására, Szlovjanszkban kezdődtek el az első összecsapások a települést akkor ellenőrző szakadár csapatok és az ukrán kormányerők között. A város 2014 július elején került az ukrán kormány ellenőrzése alá.

Szlovjanszkot és a szomszédos Kramatorszkot tartják orosz elemzők a Donyec-medence legjobban megerősített védelmű, ukrán kézen lévő településének. Az ukrán fegyveres erők az itt kialakított, csaknem 170 négyzetkilométernyi védelmi rendszerben jelentős fegyver-, üzemanyag- és élelmiszerkészleteket halmoztak fel.

A TASZSZ szerint péntek este az orosz Fekete-tengeri Flotta bázisául szolgáló Szevasztopolban működésbe lépett a légvédelem és a város déli része fölött megsemmisített egy célpontot.

Az ügyben hivatalos közleményt egyelőre nem adtak ki.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) bejelentette, hogy Oleh Tkacsenko hadnagyban, az ukrán fegyveres erők A-2802 katonai egységének századparancsnokában azonosította azt az embert, aki Mariupolban több mint 25 civil meggyilkolására adott parancsot.

A VCIOM állami közvélemény-kutató intézet pénteken felmérést tett közzé, amely szerint az oroszok 78,3 százaléka elégedett Vlagyimir Putyin orosz államfő munkájával, és 80,8 százalékuk megbízik az elnökben. Az ugyancsak állami finanszírozású Közvélemény Alapítvány (FOM) arra a megállapításra jutott, hogy 78 százalék bízik az államfőben, és 81 százalék tartja úgy, hogy jól teljesít a posztján.

Ukrajnának a jelenleginél jóval több, nagy kaliberű tüzérségi fegyverre van szüksége ahhoz, hogy győzhessen az orosz hadsereggel szemben – jelentette ki Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője a The Guardian című brit lapnak, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett pénteken.

„Jelenleg elsősorban tüzérségi háború zajlik, és mi vesztésre állunk a tüzérség terén. Ukrajnában egy saját tüzérségi fegyverre 10-15 orosz tüzérségi rendszer jut. Nyugati partnereink pedig eddig körülbelül a tíz százalékát adták nekünk annak, amijük van” – emelte ki a hírszerzési vezető.

Szavai szerint az ukrán hadsereg napi öt-hatezer tüzérségi lövedéket lő ki, és majdnem elhasználta az összes tüzérségi lőszerét. Hozzátette, hogy ma már NATO-szabvány szerinti, 155-ös kaliberű lőszereket használnak az ukrán fegyveres erők.

A tisztségviselő hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak nagy hatótávolságú rakétarendszerekkel kell ellátnia Ukrajnát az orosz tüzérségi fegyverek messziről történő megsemmisítése érdekében.

Úgy vélekedett, hogy a közeljövőben a háború túlnyomórészt tüzérségi marad, és az orosz rakétatámadások száma nem fogja meghaladni a jelenlegi szintet, azaz a napi 10-14 kilövést.

Megjegyezte, hogy az orosz hadsereg az utóbbi időben sokkal kevesebb rakétacsapást hajt végre, és régi, 1970-es évekbeli, szovjet H-22-es rakétákat használ. Ez szerinte azt jelzi, hogy Oroszországban kezdenek fogyni a tartalékok. Számításai szerint a megszállók rakétakészletük mintegy 60 százalékát már elhasználták. Oroszország pedig a szankciók miatt nem tud gyorsan újakat gyártani – tette hozzá.

Szkibitszkij azt is elmondta, hogy Oroszország jelenleg nagy hatótávolságú bombázókat használ ukrajnai célpontok elleni támadásokra, amelyek az ország bármely pontját elérhetik anélkül, hogy elhagynák az orosz légteret.

Ami a három frontvonalat illeti, az orosz erők többsége jelenleg a Donyec-medencében tartózkodik, és a donyecki és a luhanszki régiók teljes elfoglalására törekszik egészen azok közigazgatási határáig. Északkelet-Ukrajnában és Harkiv térségében az orosz erők Szkibickij szerint a védekezésre összpontosították erőfeszítéseiket az ukrán védők sikeres ellentámadása után.

Ugyanakkor Zaporizzsja és Herszon megyékben, amelyeket Oroszország szinte teljesen megszállt, az orosz csapatok tovább nyomulnak előre, és kettős, esetenként háromszoros védelmi vonalakat építenek ki. Szerinte most már nehezebb visszaszerezni ezeket a területeket, ezért is van szüksége Ukrajnának nyugati fegyverekre.

Hangsúlyozta:

ha az oroszok sikerrel járnak a Donyec-medencében, akkor ezeket a területeket új offenzívára használhatják fel Odessza, Zapororizzsja és a Dnyipro ellen, mert Putyin célja „egész Ukrajna és még annál is több”.

Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról számolt be, hogy az orosz erők továbbra is rakéta-sorozatvetőkkel és más tüzérségi fegyverekkel lőtték a megyeszékhelyt és más településeket a régióban.

Az elmúlt napban két polgári lakos vesztette életét és 15-en sebesültek meg. Az ágyúzások következtében házak, raktárak, infrastrukturális létesítmények károsodtak, és erdők gyulladtak ki.

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó arra kérte Szlovjanszk és Bahmut városok lakóit, hogy mielőbb távozzanak, és ne várják meg, amíg a harcok elérik otthonukat. Egyúttal cáfolta azt a közösségi oldalakon terjedő információt, amely szerint a harci cselekmények fokozódása esetén betiltanák az evakuációt Szlovjanszkból és Bahmutból.

„Ez hazugság. Mindenkit kimenekítünk, még az ellenséges tűz alatt is” – szögezte le a Telegramon. A kijevi vezérkar arról számolt be, hogy az ukrán fegyveres erőkkel Harkiv megyében vívott harcok során elszenvedett veszteségek miatt az orosz 1-es hadtest gépesített alakulatának minden tagja megtagadta a harcot.

Az Ukrajinszka Pravda szemlézte a főként oknyomozással foglalkozó, Lettországban bejegyzett Vazsnije Isztorii orosz internetes kiadványt, amely azt írta, hogy

az év első négy hónapjában Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalához 1,2 millió panasz érkezett a védelmi minisztérium ellen, ebből csaknem 42 ezer az Ukrajna elleni háborúban eltűnt hozzátartozók miatt.

„2022-ben minden negyedik panasz, amelyet az elnöki hivatalhoz intéztek, a háborúhoz kapcsolódott: több panasz érkezett a védelmi minisztériumra, mint az elmúlt 6 évben összesen” – idézett az ukrán hírportál az orosz kiadványból, amely hozzáfűzte: az elnökhöz intézett panasz lett az egyetlen módja annak, hogy megtudjanak valamit az eltűnt katonákról, és kifejezzék elégedetlenségüket a háborúval kapcsolatban, az orosz törvények szerint ugyanis tilos az államfőhöz panasszal forduló állampolgárok üldöztetése.