Zelenszkij felszólította a német kancellárt, hogy látogasson Kijevbe

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította pénteken Olaf Scholz német kancellárt, hogy tegyen egy „erőteljes lépést”, látogasson el Kijevbe május 9-én, a második világháború győzelmének évfordulóján.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint az elnök ezt a Chatham House brit agytröszt képviselői előtt mondott beszédében jelentette ki. Mint fogalmazott, a német kancellár meghívása érvényben van, és nagyon erőteljes politikai lépésnek tekintené, ha május 9-én látogatna Ukrajnába.

A hírportál emlékeztetett arra, hogy Berlin és Kijev viszonyában az utóbbi időben zavart okozott, hogy nem kapott meghívást Ukrajnába Frank-Walter Steinmeier német államfő, mert Kijev szerint évek óta túlzottan jó kapcsolatokat ápol Moszkvával.

A hírportál hozzátette, hogy Barbel Bas, a német szövetségi parlament, a Bundestag elnöke várhatóan vasárnap érkezik Ukrajnába és hamarosan a német külügyminiszter is Kijevbe látogat.

Az orosz erők által körbezárt és csaknem teljesen megszállt Mariupollal kapcsolatosan Zelenszkij kijelentette, hogy semmiféle tárgyalás nem lehet Oroszországgal, ha hadserege megöli a kikötővárosban maradt ukrán katonákat és civileket, miközben szabadon is engedhetné őket.

„Az oroszok nem hiszik el, hogy a háborús bűnökért vádat emelhetnek ellenük, mert az országuk atomfegyverrel rendelkezik. Ez a 72. napja az Ukrajna elleni teljes körű háborúnak, és még mindig nem látjuk a végét, nem érzünk készséget az orosz oldalon arra, hogy véget vessenek neki” – fejtette ki Zelenszkij.

Hangsúlyozta, hogy a háború február 24-i kezdete óta „nem volt olyan nap”, hogy az ukrán fél ne vetette volna fel az oroszoknak a humanitárius folyosó létesítésének szükségességét az ostromlott Mariupolban rekedtek távozásának biztosítására.

Kifejtette, hogy Ukrajna a háború mielőbbi megnyerésére, területi integritásának és a megsemmisült vagyon helyreállítására törekszik, egyebek mellett az Oroszországtól elkobzott pénzeszközök segítségével.

Zelenszkij kiemelte, hogy az orosz-ukrán háborúnak sok területen globális következményei lesznek.

Mindenekelőtt az emberek százmillióinak élelmezésbiztonsága előtt álló kihívásokról beszélünk – jegyezte meg.

Hozzátette, hogy a világ vezetői kezdik felismerni a globális következményeket, bár a kezdeti időkben pesszimista várakozásaik voltak Ukrajna képességével kapcsolatban az orosz agresszió visszaverésére. Arra buzdította a világot, hogy határozottabban és gyorsabban lépjen fel, mert a háború minden napjával növekszik a károk mértéke nemcsak Ukrajnában, hanem az egész világon.

Példaként hozta fel az Oroszországgal szembeni olajembargó kérdését: úgy vélte, ennek bevezetésével a világ még mindig késlekedik, de kedvező, hogy most már szerepel az Európai Unió újabb szankciós tervezetében, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok pedig már meg is hozta a döntést az orosz olaj és olajtermékek importjának leállításáról.

Közben Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes arról számolt be a Telegram üzenetküldő alkalmazáson, hogy újabb fogolycserét hajtottak végre az orosz erőkkel. Szavai szerint 41 ukrán –- köztük 28 katona és 13 civil – térhetett haza.

Arról nem szólt, hogy cserébe értük hány orosz foglyot engedtek el. Az ukrán vezérkar délutáni helyzetjelentésében arról adott hírt, hogy a keleti országrészben lévő Harkiv megyében az ukrán csapatok visszavettek öt, orosz megszállás alá került települést.

Sevim Dagdelen, a német Baloldali Párt (Die Linke) frakcióvezető-helyettese ugyanakkor Andrij Melnyk berlini ukrán nagykövet azonnali kitoloncolására szólította fel a kormányt egy Twitter-oldalán közzétett bejegyezésben. A politikus azt követően fogalmazta meg a német közbeszéd stílusához mérten szokatlanul erős hangvételű követelését, hogy Melnyk "sértett májas hurkának" nevezte Olaf Scholz-ot, amiért a kancellár nem volt hajlandó ellátogatni Kijevbe.

Ha most nem utasítják ki a náci szimpatizáns Melnyket, akkor minden önbecsülésüket elvesztettük

- írta bejegyzésében Dagdelen, aki azt is megjegyezte, hogy "az olyanok, mint Melnik, aki náci kollaboráns Bandera-t "a mi hősünknek" nevezi, és elzarándokol a sírjához, vagy a jobboldali Azov zászlóaljat "bátrakként" védi, az valójában minden további nélkül nevezhető náci szimpatizánsnak." 

Olaf Scholz kancellár még kedden jelentette be egy interjúban, hogy egyelőre azért nem kíván Kijevbe utazni, mert sérelmezi, hogy áprilisban Frank-Walter Steinmeier német államfő meghívás hiányába nem látogathatott el az ukrán fővárosba. Erre reagálva Andrij Melnyk berlini ukrán nagykövetet "sértődött májas hurkának" nevezte a kancellát, majd azt mondta, hogy „a náci támadás óta ez a legszörnyűbb pusztítás, ami Ukrajnát éri, nem óvodáról van szó."

Melnyk kijelentései egyébkén hatalmas hullámokat vertek a német belpolitikában. A Bundestag alelnöke, Wolfgang Kubicki például úgy kommentálta a dolgot,  hogy "Olaf Scholz nem májas hurka, hanem a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja". Johann Wadephul kereszténydemokrata képviselő pedig felszólította az ukrán nagykövetet, hogy kezelje a rangjuknak megfelelően Németország megválasztott tisztségviselőit, mert a meggondolatlan kijelentésivel nem segít Ukrajnán.