Putyin szerint az orosz gazdaság ütésálló

Oroszország gazdasága nagyon tisztességesen állja a szankciós csapást, minden nehézség ellenére - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn Szocsiban fogadta fehérorosz hivatali partnerét, Alekszandr Lukasenkát.

Putyin szerint az összes főbb makrogazdasági mutató ezt bizonyítja, és ebben nagy szerepük van az orosz kormány erőfeszítéseinek is. Az elnök azokra a nyugati országokban megfogalmazott vádakra reagálva, melyek szerint ő felelős a gazdasági bajaikért, az irónia szándékával megjegyezte, hogy „komolyan el fog beszélgetni” saját magával.

Egyebek között rámutatott, hogy a közel 38,5 milliárd dolláros tavalyi orosz-fehérorosz kereskedelmi forgalom rekordszintet ért el. Hozzátette, hogy a külkereskedelemben az áttérés a nemzeti valutákban történő elszámolásra Fehéroroszországgal és más országokkal megerősítette a rubelt.

Lukasenka „köszönetet mondott” a Nyugatnak, amiért lökést adott Oroszország és Fehéroroszország gazdasági fejlődésének és integrációjának. A fehérorosz vezető arra figyelmeztetett, hogy Lengyelország békefenntartás ürügyével kész lenne Nyugat-Ukrajna elcsatolására. Úgy vélekedett, hogy fogja még Kijev Moszkva és Minszk segítségét kérni annak megakadályozásában, hogy területrészeket ragadjanak el Ukrajnától.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn a sajtónak kijelentette, hogy Oroszország nem akadályozza az ukrán gabona kivitelét Lengyelországon keresztül, mert, mint mondta, senki sem akadályozza, hogy a vasúti szerelvények, amelyek fegyvert hoztak, visszafelé gabonát szállítsanak.

„Nem mi vagyunk a forrásai azoknak a problémáknak, amelyek az éhínség veszélyéhez vezetnek” - hangoztatta, és az Oroszország ellen egyebek között a tengeri szállításban bevezetett szankciókat okolta a kialakult helyzetért.

Mint mondta: nem Oroszország vonta blokád alá az ukrán kikötőket, és éppen az ukrán tengeri aknatelepítés veszélyezteti a vízi útvonalakat. Peszkov szerint a hajózás felújításához „különleges intézkedésekre” van szükség.

Vaszilij Nyebenyzja orosz ENSZ-nagykövet sajtójelentésekre hivatkozva kijelentette, hogy az ukrán gabonát mind vasúton, mind dunai uszályokon szállítják. Hozzátette, hogy Moszkva gyanúja szerint a termény az éhező Dél helyett végül európai magtárakban fog kikötni.
 Beutazási tilalmat rendelt el szombaton Oroszország 963 amerikai állampolgár, köztük Joe Biden elnök és Antony Blinken külügyminiszter ellen, és bővítette a kanadai tilalmi listát is - közölte szombaton az orosz külügyminisztérium, hozzátéve, hogy a jövőben is viszonozza az „ellenséges amerikai lépéseket”.

„Az Egyesült Államok által folyamatosan bevezetett szankciókra válaszul hozzunk nyilvánosságra azoknak az amerikaiaknak a névsorát, akiknek állandó jelleggel tilos a beutazás az Oroszországi Föderáció területére” - olvasható a külügyminisztérium honlapján megjelent közleményben.

A most első ízben közzétett teljes névsorban az elnök és a külügyminiszter neve mellett szerepel William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) főnöke és Christopher Wray, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója, valamint több más amerikai vezető neve, akiknek a beutazási tilalmáról az orosz külügyminisztérium korábban döntött.

Korábban Antony Blinken, Lloyd Austin védelmi miniszter és William Burns nevét tették közzé.

„Hangsúlyozzuk, hogy a Washington által tett ellenséges lépések, amelyek bumerángként csapnak vissza az Egyesült Államokra, a jövőben is megfelelő viszonzásra találnak” - olvasható az orosz külügyi közleményben.

A külügyminisztérium egy másik közleményben tudatta, hogy a beutazási tilalommal sújtott kanadaiak listájára felvett huszonhat új nevet, közöttük védelmi minisztériumi és hadiipari vezetőkét, valamint Sophie Gregoire Trudeau, Justin Trudeau miniszterelnök feleségéét.

Az új kanadai listát azután tették közzé, hogy Kanada törvénytervezetet terjesztett be, amely megtiltaná a beutazást Vlagyimir Putyin elnöknek, valamit a kormány és a hadsereg mintegy ezer tagjának.

Az újabb listán szerepel Jocelyn Paul, Eric Kenny és Angus Topshee, a kanadai hadsereg, a légierő és a haditengerészet nemrégiben kinevezett vezetőjének, valamint több cég, így a Lockheed Martin és a Raytheon kanadai leányvállalata igazgatóinak a neve.

 A korábbi szankciókra válaszul Oroszország már megtiltotta a belépést Justin Trudeau kormányfő, Chrystia Freeland pénzügyminiszter és több száz kanadai számára.

Folytatják a fegyverletételt a mariupoli Azovsztal acélműben harcoló ukrán katonák, Oroszország pedig a hadseregének erősítésével válaszol arra, hogy Svédország és Finnország csatlakozni akar a NATO-hoz.

Eddig 1908-an adták meg magukat a körülzárt mariupoli Azovsztal acélműből – jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter pénteken. Emlékeztetett arra is, hogy korábban 1387 ukrán tengerészgyalogos tette le a fegyvert a mariupoli Iljics fémműnél. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) pénteken Genfben közleményt adott ki, amely szerint „minden oldalról” alkalma nyílik a hadifoglyok felkeresésére és a hozzátartozók értesítésére.

A karitatív szervezet ugyanakkor megjegyezte, hogy „sokkal több család vár válaszra” ezért sürgette, hogy mind a fogva tartott katonákhoz, mind a civilekhez teljes hozzáférése lehessen. Sojgu azt is bejelentette, hogy tizenkét új katonai egységet és alegységet hoznak létre Nyugat-Oroszországban az év végéig.

Az orosz védelmi miniszter szerint a nyugati stratégiai irányban egyre nagyobb a katonai fenyegetés, egyebek között Finnország és Svédország lehetséges NATO-csatlakozása miatt. „Intézkedéseket hozunk ennek megfelelő ellensúlyozására. Ilyen körülmények között aktívan javítjuk a csapatok harci összetételét” – fogalmazott.

Az orosz tárcavezető azzal vádolta meg az ukrán fegyveres erőket, hogy az orosz csapatok előrenyomulását késleltetni próbálva nem engedik ki a helyi lakosokat a városokból és településekről, élő pajzsként használva őket. „Mivel a kijevi rezsim vereséget szenvedett a terepen, igyekszik legalább rövid távú sikereket elérni bizonyos területeken, és ezeket nagy sikereknek beállítani” – hangoztatta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök éjjeli üzenetében azt közölte, Oroszország még nagyobb nyomást próbál helyezni az országra, folyamatos csapások érik Odessza városát is, a Donbasz pedig teljesen megsemmisült – fogalmazott. Eközben az orosz csapatok az ország nyugati és középső területein fekvő infrastruktúrát is támadják.

Denisz Prokopenko, az Azov ezred parancsnoka videóüzenetében azt állította, hogy a súlyosan sebesült katonák, akiket a napokban evakuáltak az Azovsztal üzemből orosz megszállás alatti területre, már fogolycserével ukrán ellenőrzésű területre kerültek. Kijev egyelőre nem kommentálta Prokopenko állítását.

A mariupoli Azovsztal acélműnél 265 ukrán fegyveres adta meg magát, közölte tegnap az orosz katonai szóvivő. Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy a körülzárt Azovsztalban egy nap alatt az Azov alakulat fegyveresei és az ukrán katonák közül 265-en tették le a fegyvert és adták meg magukat. Közülük 51-en súlyos sebesült. Az orvosi ellátásra szorulókat a novoazovszki kórházba küldték ápolásra.

A kijevi vezérkar tájékoztatásában szintén megerősítette, hogy 260 ukrán harcos – sokan közülük sebesültek – hagyta el tegnapra virradóra a mariupoli acélmű területét, de azon fáradoznak, hogy azok is kijöhessenek a körbezárt gyárterületről, akik még ottmaradtak. „A mariupoli helyőrség teljesítette harci küldetését. A katonai főparancsnokság utasította az azovsztali egységek parancsnokait, hogy mentsék meg az emberek életét. Mariupol védői korunk hősei” – tudatta az ukrán vezérkar.

Tegnap 53 sebesültet Novoazovszkba vittek, 211 embert pedig Olenivkába szállítottak. Mindkét terület orosz ellenőrzés alatt áll, a kimenekítettek pedig várhatóan fogolycsere keretében térhetnek majd vissza az ukrán ellenőrzés alatt álló területre. Mintegy 600 fegyveres lehetett a kiürítés megkezdése előtt a gyár területén. Az Azovsztal feladásával várhatóan véget ér az ukrajnai háború eddigi legvéresebb és leghosszabb csatája, ami azt jelenti, hogy Ukrajna vereséget szenvedett a városban, amely az orosz ostromot követően romokban hever. Ukrajna szerint civilek tízezrei haltak meg a városban.

Az azovsztali katonák evakuálása erős dilemma elé állította Vologyimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki számára nemcsak szimbolikus jelentőséggel bírt a mariupoli ellenállás, de kulcsfontosságú volt annak a 17 orosz zászlóaljnak a lekötése, amellyel Moszkva Mariupol ostromát folytatta. Az Azovsztal acélműben rekedt fegyveresek feleségei és hozzátartozói viszont egy nemzetközi kampányt indítottak az ott körbevett katonák kiszabadításáért, ami nagyban hozzájárulhatott az orosz–ukrán fogolycsere megállapodáshoz. Az ukrán elnök „nehéz napnak” nevezte az acélmű evakuálásának napját, és hősöknek nevezte az ott kitartó katonákat, de hozzátette, Ukrajnának élve van szüksége hőseire.

Közben Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója megerősítette, hogy jelenleg szünetelnek az orosz–ukrán béketárgyalások. Szavai szerint ennek egyik oka, hogy „Oroszország nem érti meg, a háború már semmilyen értelemben nem az ő szabályai, menetrendje vagy tervei szerint zajlik. Ukrajna ellenállása erősödik, ezért az Oroszországi Föderáció egyetlen célja sem fog megvalósulni”.

Ankara nem enged a NATO-nak

Törökország nem enged Finnország és Svédország NATO-csatlakozása kapcsán – közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn. Arra a bejelentésre reagálva, hogy rövidesen finn és svéd diplomáciai küldöttség utazik Törökországba a kérdés megoldása érdekében, Erdogan kijelentette: „Meg akarnak győzni bennünket? Ne fárasszák magukat!” Tegnap Ann Linde svéd külügyminiszter aláírta Svédország hivatalos NATO-csatlakozási kérelmét, a finn parlament pedig megszavazta az ország NATO-csatlakozását. Olaf Scholz német kancellár Berlinben arról beszélt, Németország mindent megtesz azért, hogy gyorsan megvalósuljon Finnország és Svédország csatlakozása a katonai szövetséghez.
 

Röviden

Németország Olaf Scholz kancellár és a jelenlegi kormány hatalomra jutásával elveszítette az önállóság utolsó jegyeit is – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Megjegyezte, hogy az EU összeolvad a NATO-val, amiből nem is csinál titkot. Szóvá tette, hogy Scholz kancellár eltűrte a berlini ukrán nagykövet vele szembeni modortalanságát.
Egyedül Vlagyimir Putyin felelős az energia-, és az élelmiszerárak emelkedéséért, az orosz elnök szándékosan idézi elő a drágulást, amellyel világszerte instabilitást akar elérni – jelentette ki a német külügyminiszter. Annalena Baerbock elmondta, hogy Putyin „fegyverként használja az éhezést”. Szerinte ezt mutatja, hogy az orosz hadsereg magtárakat rombol le, mezőgazdasági területeket bombáz.
Elfogadhatatlan Magyarország elutasító álláspontja az orosz energiaszankciók ügyében – írta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter, a radikális baloldali Kalózpárt politikusa. Az Európai Bizottság kompromisszumát, miszerint az olajembargóval Csehország, Szlovákia és hazánk is 2024-ig halasztást kapnának, Prága és Pozsony elfogadta, míg Magyarország új feltételeket szabott – írta a CTK cseh hírügynökség.