Putyin: Számunkra teljesen elfogadhatatlan fenyegetés jött létre közvetlenül a határainkon

Oroszország ukrajnai katonai fellépésével agressziót akadályozott meg – hangoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnök a náci Németország felett aratott győzelem 77. évfordulóján a Vörös téren megrendezett katonai díszszemlén elmondott beszédében.

„Nyílt előkészületek folytak egy újabb büntetőműveletre (a Donyec-medencében), a történelmi földjeinkre, köztük a Krímbe való behatolásra. Kijev bejelentette a nukleáris fegyverek beszerzésének lehetőségét, a NATO-blokk pedig aktív katonai fejlesztésbe kezdett a velünk szomszédos területeken” – mondta Putyin.

„Ily módon számunkra teljesen elfogadhatatlan fenyegetés jött létre közvetlenül a határainkon” – tette hozzá.

Putyin szerint „minden arról szólt, hogy elkerülhetetlen lesz az összecsapás a neonácikkal, a banderistákkal”, akiket az Egyesült Államok és társai támogattak.

„Megismétlem, láthattuk hogyan bontakozik ki a katonai infrastruktúra, hogy külföldi tanácsadók százai kezdték meg a munkát, és hogy a NATO-országok rendszeresen szállítják a legmodernebb fegyvereket. A veszély napról napra nőtt. Oroszország megelőző választ adott az agresszióra. Ez egy kényszerű, időszerű és az egyetlen helyes döntés volt, egy szuverén, erős, független ország döntése” – jelentette ki Putyin.

Az orosz elnök – aki beszédében a jelek szerint nem számolt már Ukrajna szuverenitásával – azt mondta, hogy a Donyec-medencei milícia és az orosz hadsereg katonái „a saját földjükön harcolnak, ahol őseik legyőzték az ellenséget”. Hozzátette, hogy „a haza jövőjéért”, harcolnak, hogy senki se feledje a második világháború tanulságait és hogy „a világon ne legyen helyük a hóhéroknak, büntetőosztagosoknak és a náciknak”.

Elmondta, hogy a felvonuláson olyan katonák is részt vesznek, akik közvetlenül a harci övezetből érkeztek, ahol ma Oroszország különböző nemzetiségű katonái „testvérként fedezik egymást” a harcban, azt védve, amiért apáik és dédapáik harcoltak.

„Életük legfőbb értelme mindig is hazánk jóléte és biztonsága volt. Számunkra, az ő örököseik számára pedig a hűség a hazához a legfőbb érték, Oroszország függetlenségének megbízható pillére” – hangoztatta az elnök, hozzátéve: Oroszország mindig fel fog nézni a „győztesek nemzedékére”, amely szétverte nácizmust.

Putyin egyperces csendet hirdetett azok emlékéért, akik életét a második világháború oltotta ki, de azokéért is, akik 2014 májusában élve égettettek el az odesszai Szakszervezetek Házában, valamint Donyec-medencében megölt civilekért és a harcban elesettekért.

Az idei, az ukrajnai háború árnyékában megtartott díszszemlére nem érkeztek külföldi vezetők, amit a Kreml szóvivője azzal indokolt, hogy az idei nem kerek évforduló. A Vörös téren hétfőn kisebb létszámú személyi állomány és kevesebb haditechnika vonult végig, mint tavaly. A 2021-ben felvonultatott 191 katonai járművel szemben idén 131 gördült végig az orosz főváros központi terén, és a 12 ezer emberrel szemben 11 ezer katona, gárdista, kozák, kadét és ifjúsereg-aktivista masírozott.

Időjárási okok miatt elmaradt a moszkvai parádé légi összetevője, amelyben 77 repülőgép és helikopter vett volna részt. A próbákon látni lehetett, hogy ennek egyik eleme az lett volna, hogy nyolc MiG-29-es vadászgép Z alakzatban húz el Moszkva felett. A Z az ukrajnai invázióban részt vevő orosz erők egyik megkülönböztető jelképe.

Az évfordulón 28 orosz városban rendeztek katonai felvonulást, több mint 65 ezer ember részvételével és mintegy 2400 fegyver és egyéb haditechnika bemutatásával.

A legtöbb orosz régióban a koronavírus-járvány miatti kétévi kényszerszünet után ismét megtartják a Halhatatlan Ezred felvonulást, amelyen a leszármazottak a világháborúban részt vett szovjet katonák és a frontra termelő hátországi dolgozók portréival vonulnak fel. Az idei menetekhez, amelyekben várhatóan több százezren fognak rész venni, az Ukrajna elleni intervencióban elesett orosz katonák arcképe is megjelenik majd.

Az Ukrajnával határos Kurszk, Belgorod és Voronyezs megyében idén biztonsági okokból nem tartanak emlékmenetet. Az évforduló alkalmából országszerte koncerteket és népünnepélyeket tartanak, amelyeket tűzijáték zár majd.

Heves bírálattal illette, „beteges, birodalmi ambícióval” vádolta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt hétfőn, a második világháborús győzelem napján Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója, a Moszkvával tárgyaló ukrán békeküldöttség tagja.

„A NATO-tagállamok nem akarták megtámadni Oroszországot. Ukrajna nem tervezte a Krím megtámadását. Orosz katonák halnak meg, nem saját országukat védve, hanem azért, mert egy másik országot próbálnak elfoglalni. Ennek a háborúnak nem voltak racionális okai, pusztán a Kreml beteges, birodalmi ambíciói” – írta hétfőn a Twitteren a tisztségviselő.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a győzelem napi videóüzenetében, szintén hétfőn, azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi orosz-ukrán háború „nem két hadsereg háborúja, hanem két világnézeté”.

Kiemelte: „azok a barbárok, akik lebombázták a Szkovoroda-múzeumot, azt képzelik, hogy rakétáik megsemmisíthetik filozófiánkat”. Hrihorij Szkovoroda ukrán költő és filozófus volt a 18. században.

A kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő múzeumát múlt szombaton találta el orosz rakéta.

„Gyermekeink szabadságáért harcolunk, ami azt jelenti, hogy győzni fogunk. Soha nem felejtjük el, mit tettek őseink a második világháborúban, amelyben több mint nyolcmillió ukrán vesztette életét. Hamarosan két győzelem napja lesz Ukrajnában, de valakinek egy sem. Akkor győztünk, most is győzni fogunk. Látni fog még a Hrescsatik (Kijev főutcája) győzelmi diszszemlét” – hangoztatta az államfő.

Zelenszkij leszögezte, hogy a második világháborúban elért győzelmet senki sem vitathatja el Ukrajnától, amely a Hitler-ellenes koalíció részeként a nácizmus ellen harcolt.

„Mi az előnyünk az ellenséggel szemben? Az, hogy egy könyvvel okosabbak vagyunk. Ez pedig egy tankönyv Ukrajna történelméről. Nem ismernénk a gyászt, ha minden ellenségünk olvasna és levonná a helyes következtetéseket. Február 24-én Oroszország offenzívát indított. Különféle háborúkat éltünk át, de mindegyiknek ugyanaz volt a vége. Földünk tele lett szórva golyókkal és lövedékekkel, de egyetlen ellenség sem tudott gyökeret verni e földön. Nincsenek bilincsek, amelyek megköthetik szabad lelkünket” – fogalmazott az ukrán elnök.

Később a Telegram üzenetküldő alkalmazáson

Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna kitöltötte az Európai Unió tagjelölti státusának megszerzésére vonatkozó kérdőív második részét.

Hozzátette, hogy a kitöltött részt megmutatta Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amikor hétfőn videókapcsolaton keresztül megbeszélést folytattak.

Közben hétfőn Ukrajnába látogatott Marija Pejcinovic Buric, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára, aki felkereste a Kijev melletti Irpiny és Borogyanka településeket, ahol nagy számú kivégzett civil holttestét találták meg az ukrán hatóságok, miután a területet visszavették az orosz erőktől.

„Megrendített engem az orosz agresszió által okozott értelmetlen pusztítás, az ukrán nép ellenálló képessége pedig csodálattal töltött el. Mi, az Európa Tanácsban, támogatjuk Ukrajnát” – írta a Twitteren Marija Pejcinovic Buric.

Az ukrán főügyészség közben közölte, hogy a Kijev megyei Makariv településnél újabb három holttestet találtak, az áldozatokat fejlövéssel végezték ki a területet megszálló orosz katonák.

Mindeközben Ukrajna több, újonnan elfoglalt településén a dél-ukrajnai Herszon, illetve a keleti országrészhez tartozó Zaporizzsja megyében az orosz fegyveres erők felvonulásokat szerveztek szovjet vörös zászlókkal – számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Sajtójelentések szerint a megyeszékhely Herszon városába az Oroszország által 2014-ben önkényesen bekebelezett Krím-félszigetről hoztak felvonulókat.

Hasonló rendezvényeket tartottak a Herszon megyei Szkadovszkban és a zaporizzsjai régióban lévő Enerhodar városában.

Az Ukrajinszka Pravda idézte Petro Andrjuscsenkót, a mariupoli polgármester tanácsadóját, aki azt állította, hogy a dél-donyecki városban orosz katonák vitettek végig a szerinte az elfoglalt Novoazovszk és Donyeck városokból odaszállított, javarészt orosz emberekkel és idős mariupoli lakosokkal egy 300 méter hosszú György-szalagot.

A barna-fekete csíkos szalag, amelyet II. Katalin orosz cárnő alapított érdemrendként a 18. században, Ukrajnában tiltott önkényuralmi jelképnek számít.

A Telegramon Andrjuscsenko azt írta, hogy a György-szalagot a város egyik központi, az orosz ágyúzásokkal csaknem teljesen rommá lőtt utcáján vitték végig, miközben az orosz hadsereg újraindította a településen még ukrán katonák által védett Azovsztal üzem elleni rohamot.

Andrjuscsenko hozzáfűzte, hogy

a központi téren tartott megemlékezésre ingyenkonyhával és élelmiszercsomagok ígéretével csábították az embereket.

Szerhij Hajdaj, a Donyec-medencében lévő Luhanszk megye kormányzója arról számolt be, hogy az orosz hadsereg a Liszicsanszk és Bahmut közti autópálya elfoglalásával próbálja „elvágni” a luhanszki régiót Ukrajnától, a haditechnikájukat már átszállították a Sziverszkij Donec folyón.

Hozzátette, hogy súlyos harcok folynak Rubizsne és Bilohorivka településeknél. Vadim Ljah, a Donyeck megyei Szlovjanszk polgármestere pedig a Facebookon arról adott hírt, hogy az orosz erők tűz alá vették a várost.