Az Európai Bizottság az orosz kőolajimport fokozatos betiltását javasolja

Az Európai Bizottság szerdán bemutatja a Oroszország elleni hatodik szankciócsomagot, amelyben az Oroszországból származó kőolaj importjának fokozatos tilalmára tesz javaslatot - közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Ursula von der Leyen, az Európai Parlament plenáris ülésén, az Ukrajnában zajló háború társadalmi és gazdasági következményeiről szóló vitán elmondta, az EU hat hónapon belül szeretné fokozatosan megszüntetni az oroszországi kőolajbehozatalt, az év végére pedig a finomított olajtermékek importját is.

Az Európai Unió hatodik szankciós csomagja mások mellett olyan magas rangú katonatiszteket von az uniós megszorító intézkedések hatálya alá, akik háborús bűnöket követtek el Bucsában, vagy felelősek Mariupol ostromáért.

A megszorító intézkedések újabb csomagja továbbá a Sberbankot és két másik nagy bankot is kizárna a SWIFT-ből.

Hazánk a nyers kőolaj csaknem hatvan százalékát Oroszországból, a Barátság kőolaj vezetéken keresztül importálja. Mint kiderült, a Molnak két finomítója érintett: a százhalombattai és a pozsonyi. Mindkét finomító Ural típusú nyersolajat tud feldolgozni. Az alternatív kőolajokra való átállás azonban meglehetősen költséges és időigényes. A Mol számításai szerint oroszországi Ural típusú (nehéz) olajról más, Brent (könnyű) olajtípusra való átállása jelentős költségekkel (400–500 millió dollárral) járna, és hozzávetőlegesen 2–4 évbe telne. Európán kívülről még az Adria jöhet szóba, amelynek vezetékein csupán csak fél év múlva tudnánk pótolni a teljes kieső mennyiséget. Világossá válik, hogy egy azonnali embargó az ellátás-biztonsági kockázatot jelentene, áruhiány veszélye fenyegetne.

Magyarország éves dízelfogyasztása 4,6 milliárd liter, benzinfogyasztása pedig kétmilliárd liter. Ennek több mint harminc százalékát az ország nem tudná gyorsan pótolni, ennek beláthatatlan következményei lennének. Egy ilyen azonnali olajembargóra a gazdaság kényszerből a fogyasztás jelentős csökkenésével reagálna, ami már idén azonnali gazdasági recesszióhoz vezetne.

Egy orosz olajembargó esetén a 480 forintos üzemanyag-ársapka fenntarthatósága jelentősen megnehezülne. Az importfüggőség jelentősen megnövekedne, az ellátásbiztonság romlana. Továbbá 480 forintos ársapka helyett itthon csaknem 700 forint lenne a benzin, és 800 forint lenne a gázolaj literenkénti ára.   

A gazdasági hatások feltárásánál arra kell figyelemmel lenni, hogy a hazai fogyasztók mekkora ársokkal szembesülnének, és ebből fakadóan mekkora fogyasztás csökkenéssel és emiatt növekedési áldozattal járna egy ilyen forgatókönyv. Mindez a teljes, éves fogyasztói inflációt 3,5-4 százalékponttal növelné, miközben a gazdasági növekedést mintegy 3-3,5 százalékponttal fékezné. Magyarország GDP-jében mindez ötmilliárd eurónyi veszteséget okozna. Ezt a „gazdasági veszteséget” tovább növelheti a Mol finomítóinak, szállítási útvonalak átállási költségei, ami elérheti az egymilliárd eurót, így a teljes veszteség akár hatmilliárd euróra is rúghat.éven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből. Emellett három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltatónak tiltja meg az uniós műsorszórást minden platformon, kábelen, műholdon, interneten és okostelefonos alkalmazásokon keresztül egyaránt - közölte az uniós bizottság elnöke.

Az Oroszországgal szembeni kőolajembargónak érdemi negatív gazdasági hatása lehet egyes uniós tagállamokban, köztük Magyarországon is.

Hortay Olivér: Fenyegetőzés helyett átgondolt energiapolitikára van szükség

Fenyegetőzés helyett átgondolt energiapolitikára van szükség - írta kedden a Facebookon Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energiapolitika üzletágának vezetője. Hortay felidézte: az európai politikusok egy része a médián keresztül próbál nyomást gyakorolni más tagállamokra, hogy támogassák az energiaszállítást érintő szankciókat.

Hortay szerint az olajembargó úgy növelné Európa terheit, hogy azzal Oroszország árbevételei is emelkednének.  A gázszállításokat érintő korlátozások pedig ugyan költséget okoznának Oroszországnak, de az EU terhei ezt messze meghaladnák.

A fenyegetőzésre épülő energiapolitika megbukott - húzta alá a Századvég Gazdaságkutató energiapolitika üzletágának vezetője.

A szankciók lebegtetése okozta áremelkedés miatt Oroszország a legóvatosabb becslések szerint is lassan eléri a tavalyi, egész éves árbevételét az európai energiapiacról, pedig még csak május eleje van. Ráadásul, a médiában történő nyomásgyakorlás ellehetetleníti az átgondolt, egységes európai fellépést, amire a jelenlegi helyzetben nagyobb szükség van, mint korábban bármikor - mutatott rá Hortay Olivér.

A kormány nem szavaz meg olyan szankciókat, amelyek ellehetetlenítenék az orosz kőolaj és földgáz magyarországi szállítását, ugyanis az infrastruktúra helyzetéből fakadóan ez veszélybe sodorná hazánk energiabiztonságát - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Kazahsztánban.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető kazah kollégájával, Muhtar Tileuberdivel tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy bár Magyarország minden szankciós csomagot megszavazott eddig az Európai Unióban, ennek ellenére folyamatosan „igazságtalan és igaztalan” támadásokkal kell szembenéznie.

„Ennek persze egyik oka lehet az, hogy mi őszintén beszélünk arról, hogy hazánk energiaellátásának biztonságát nem vagyunk hajlandók feladni” - húzta alá.

„Mi ezt a kérdést kizárólag a magyar nemzeti érdek szempontjából nézzük. Nem érdekel minket, hogy keleten vagy nyugaton erről mit gondolnak, jót vagy rosszat (...). Ez egy valós ellátásbiztonsági kérdés számunkra, hiszen jelenleg fizikailag lehetetlen az Oroszországból származó kőolaj nélkül működtetni a magyar gazdaságot” - mondta.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy jelenleg a magyar kőolajfelhasználás mintegy 65 százaléka érkezik Oroszországból a Barátság nevű vezetéken keresztül, ez napi 20 ezer tonna vásárlását jelenti, és nem állnak rendelkezésre alternatív szállítási útvonalak ezen mennyiség pótlására.

Kiemelte: az adriai vezeték horvátországi szakaszán jelentős kapacitásszűkület van, és jelentős beruházást igényelne az infrastruktúra fejlesztése, márpedig azt sem tudni, hogy Zágráb ezt akarja-e, s ha igen, akkor mennyi idő alatt tudná megvalósítani.

„Ennélfogva aztán, hogy van ez a külső, rajtunk kívül álló körülmény, még csak el sem jutottunk addig, hogy arról beszéljünk, hogy a magyarországi finomító technikai átállítása egy más típusú kőolajra milyen hosszú időt venne igénybe, és hány százmillió dollár beruházást kellene ennek érdekében végrehajtani” - fogalmazott.

A miniszter leszögezte, hogy Magyarország támogatja az európai energiaellátás diverzifikációját, sokat is tett ezért, például jelentősen megnövelte kazahsztáni kőolajimportját, mára a teljes felhasználása 16 százalékát fedezi ebből a forrásból. Viszont látni kell, hogy ezt is csak Oroszországon keresztül lehet Magyarországra szállítani, amit az esetleges szankciók ugyancsak ellehetetlenítenének - mutatott rá.

Kitért arra is, hogy a Mol Nyrt. a technikai vezetője egy kazah-kínai-magyar konzorciumnak, amely egy nagy kazahsztáni földgázmező kitermelésével foglalkozik. Amennyiben megkapják a nur-szultani kormány jóváhagyását, akkor jövőre meg is kezdik a kitermelést. Emellett az MVM egyik leányvállalata két itteni erőmű építésénél is lehetőséget kapott a hűtési rendszer szállítására - közölte.

Szijjártó Péter nagyrabecsülését fejezte ki Kazahsztánnak, hogy jelentős szerepet vállal a terrorellenes küzdelemben, az Afganisztánnal szomszédos térség stabilitásának megteremtésében, a szélsőséges ideológiák terjedésének megakadályozásában, valamint a migrációs folyamatokkal, csempészettel szembeni fellépésben.

Leszögezte: „ha valamire most egyáltalán nincs szükség, az egy újabb biztonsági kihívás a világnak ezen a részén, éppen elég nekünk szembesülnünk az Ukrajnában zajló háborúval, amelynek minden egyes pillanata biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára”.

A külgazdasági és külügyminiszter később Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnökkel is találkozott, majd délután tovább utazik Kirgizisztánba.

Megszülettek a magyar-kirgiz együttműködés továbbfejlesztéséhez szükséges döntések

Magyarország és Kirgizisztán a stratégiai partnerség szintjére emelte együttműködését az elmúlt időszakban, amiből mindkét fél sokat profitált, és már megszülettek a kapcsolat további fejlesztéséhez szükséges döntések - jelentette ki a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Biskekben.

A tárcavezető kirgiz kollégájával, Zseenbek Kulubajevvel közös sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy Közép-Ázsia a világ egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, így a továbbiakban is fontos helyet fog elfoglalni a magyar külgazdasági törekvésekben.

Arról számolt be, hogy néhány napja megkezdte operatív működését a Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alap, amelyhez a kormány ötmilliárd forint forrást biztosított a magyar cégek kirgizisztáni beruházásainak támogatására. Ennek nyomán pedig már zajlik az első projektek előkészítése: előrehaladott tárgyalások folynak vízerőművek építéséről, élőállatok szállításáról, bankautomaták exportjáról, komplett öntözési és csatornarendszerek létrehozásáról.
Hozzátette, hogy mindehhez megvannak a kellő alapok, miután tavaly 47 százalékkal bővült a kétoldalú kereskedelmi forgalom, amelynek értéke így meghaladta a 12 millió dollárt.

Szijjártó Péter ezután érintette az ukrajnai háború témáját, amelynek szavai szerint minden perce biztonsági kockázatot jelent Magyarország számára, de negatív hatásai még a magyar-kirgiz viszonyban is nyomon követhetők, mivel a válság miatt várat magára a közvetlen légi összeköttetés megteremtése Budapest és Biskek között.
„Magyarország minél előbb békét akar Ukrajnában, ez mindannyiunk érdeke” - fogalmazott.

A miniszter végül fontosnak nevezte, hogy ne jöjjenek létre újabb biztonsági fenyegetések a közép-ázsiai régióban, Afganisztán ne váljon ismét migrációs hullámok kiindulópontjává, eredményes legyen a terrorizmus elleni harc és sikerüljön gátat szabni a szélsőséges ideológiák terjedésének.

Ennek kapcsán szorgalmazta, hogy az Európai Unió fokozottabban támogassa Kirgizisztán ezen a téren végzett áldozatos munkáját, és mielőbb írják alá az új együttműködési megállapodást az országgal. Aláhúzta: a blokknak meg kellene dupláznia a közép-ázsiai országok határvédelmére szánt támogatásai összegét.

Zseenbek Kulubajev rámutatott, hogy idén ünneplik a Magyarország és Kirgizisztán közötti diplomáciai kapcsolatok fennállásának harmincadik évfordulóját. Leszögezte, hogy nagy utat tettek meg 1992 óta, de szerinte fontos lenne az együttműködés további erősítése számos területen.

A Magyar-Kirgiz Stratégiai Tanács második ülésén a felek kulturális együttműködési megállapodást írtak alá, illetve megegyeztek a kétoldalú együttműködés 2022 és 2025 közötti ütemtervéről.

Szadir Zsaparov kirgiz elnök a nap folyamán Barátság érdemrenddel tüntette ki Szijjártó Pétert a két ország közötti kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett munkájáért.