Varga Judit: Erősödtek Magyarország aggodalmai

Az Európai Bizottság országspecifikus jogállamisági jelentéseinek megállapításait Magyarország és Lengyelország esetében a kettős mérce jellemzi - jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Luxembourgban, az EU-tagállamok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozását követően kedden.

Varga Judit magyar újságíróknak nyilatkozva emlékeztetett, hogy az illetékes miniszterek az úgynevezett éves jogállamisági párbeszéd keretében „országspecifikus megbeszélést” tartottak, és több tagország, köztük Magyarország, Hollandia, Ausztria, Luxemburg és Málta esetében tekintették át a jogállamisági elvek gyakorlati érvényesülését.

Közölte: a jelentések tekintetében megmutatkozó kettős mércére vonatkozó magyar aggodalomra nem érkezett jogi válasz, majd hozzátette: ez megerősítette Magyarország azon aggodalmát, hogy az Európai Bizottság jogállamisági jelentése nem előremutató, hiszen tovább mélyíti a tagállamok közötti árkokat.

„Azok az országok, ahol nemzeti konzervatív kormány van, soha nem lehetnek jó tanulók” - fogalmazott, majd hozzátette: Magyarország azt várja, hogy az Európai Bizottság elismerje, hogy a magyar jogszabályok az európai elvárásoknak megfelelnek.

A miniszter hangsúlyozta: Magyarországon április 3-án a választáson a 12 éve hatalmon lévő nemzeti konzervatív kormány történelmi méretű győzelemmel kapott ismét mandátumot. A választók 54 százaléka kinyilvánította, hogy nem osztja az Európai Bizottság Magyarországot érintő aggodalmait. A magyar választók továbbra is a megkezdett irányba szeretnének haladni, a nemzeti szuverenitást, az önazonosság védelmét, és minden olyan önrendelkezési lehetőség megtartását kívánják, amelyre az uniós szerződések felhatalmazták az országot - emelte ki az igazságügyi miniszter.

Varga Judit kijelentette: az ukrajnai háború okozta „kiélezett helyzetben” arra kellene koncentrálni, amely az EU tagállamait összeköti, nem pedig arra, amely az árkokat mélyíti közöttük. Az egység, a szolidaritás, a nyitottság jegyében kellene beszélgetni egymással, nem egymást megbélyegezve - húzta alá.

Azzal összefüggésben, hogy az Európai Bizottság a múlt héten bejelentette, elindítja az európai uniós források folyósítását blokkoló, a jogállamisághoz kötődő, úgynevezett feltételességi mechanizmus szerinti eljárást Magyarországgal szemben, Varga Judit azt mondta: a mechanizmus megindításáról az uniós bizottság szervezeti és működési szabályzata szerint még nem született döntés. A kommunikáció megelőzte a tettet, ugyanis vonatkozó döntés várhatóan csak április végén születik - mondta. Jogi és tartalmi nonszensz, hogy nincs elkövetési tárgy, amellyel kapcsolatban szabálytalan pénzköltés történhetett volna - jelentette ki.

Az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács 2020 decemberében erősítette meg a júliusi EU-csúcstalálkozón elfogadott megállapodást az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről és a koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapról. A rendelethez záradékot csatoltak, amely szerint az uniós pénzek felügyeletét szolgáló jogállamisági mechanizmus csak akkor lesz elindítható, ha egy tagállam intézkedései az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértik. Ez azt jelenti, hogy a mechanizmust nem lehet politikai célokra használni.

Az Európai Tanács decemberi határozata köti a tagállamokat és az Európai Bizottságot egyaránt - tette hozzá Varga Judit.

Az Európai Bizottság (EB) folytatja azt az intervenciós kísérletsorozatát, amelynek keretében különböző, jogi köntösbe bújtatott jelentések hasábjain marasztalja el a nyílt társadalmak eszmerendszerét magukénak nem valló országokat. A Sargentini-jelentés és az elmúlt két évben napvilágot látott jogállamisági országriportok tapasztalatai alapján az idei jelentéstől sem várható, hogy pozitív képet fessen a demokrácia állapotáról hazánkban, ehelyett vélelmezhetően a Soros György által finanszírozott NGO-k mecénásuk által tollba mondott véleményét fogja visszatükrözni, megfelelve a brüsszeli balliberális narratívának, mutat rá  elemzésében a Századvég Alapítvány.

A júliusban megjelenő jogállamisági jelentés Magyarországgal foglalkozó részéhez gyűjt az EB információt február 28-án és március 1-jén, az érdekeltekkel folytatott virtuális megbeszélések keretében, tudatta a Századvég, hozzátéve: bár megkérdezik a kormány tagjait, illetve jobboldali szereplőket is, látható, hogy jóval nagyobb számban keresik fel a nyílt társadalom irányába elkötelezett érdekelteket, és az ő véleményüket adják vissza a jelentésekben. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) decemberi webináriumán elhangzott, hogy néhány tagállam kritikával illeti a jelentéseket a kettős mérce miatt, de az EB ezen észrevételeket nem veszi komolyan, hiszen – ahogy fogalmaztak – „a kritikák ellenére, mégis részt vesznek a jelentések megalkotásában„.

A Századvég emlékeztet: az EB által készített riportokban a globalista baloldal érvrendszerét közvetítő NGO-k évközben közzétett megállapításai köszönnek vissza. Már a 2021-es jelentésben is a Soros György és szervezetei által tollbamondott vádak jelentek meg. A Riporterek Határok Nélkül (RSF) civil szervezet a 2021-ben publikált sajtószabadság-ranglistáján a 92. helyre pozícionálta Magyarországot, Orbán Viktort a sajtószabadság ellenségeként aposztrofálta, és a szólásszabadság elleni támadásokra példaként a Klubrádió frekvenciájának politikai okokból történő megvonását, a koronavírus-járványról szóló információk megszerzésének az ellehetetlenítését, valamint álhírek kriminalizálását hozta.

”Ezen vádak mind felsorolásra kerültek az EB tavalyi jogállamisági jelentésében is, annak ellenére, hogy azok egytől egyig cáfolhatóak„ - hangsúlyozza a Századvég, amely emlékeztet: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának határozata értelmében a Klubrádió Zrt. pályázati ajánlata alakilag és tartalmilag is érvénytelen volt, valamint a rádió gazdasági működése nem felelt meg a törvényi és a pályázati előírásoknak. Ezt a döntést a Kúria megerősítette. A járvánnyal kapcsolatos információk megszerzése ellehetetlenítésének vádjára a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb cáfolatok az Operatív Törzs állandó, nyilvános tájékoztatása a televízióban és online, valamint a https://koronavirus.gov.hu weboldal mindenki számára elérhető, informatív felülete. A rémhírterjesztés bűntette pedig már jóval a pandémia előtt is szerepelt a Btk-ban, a változás annyi, hogy megemelték a büntetési tételt.

”Jól látható, hogy Brüsszel és a nyílt társadalmak eszmerendszerét propagáló NGO-k minden olyan ügyet, amivel kapcsolatban akár csak csekély mértékben is el lehet hitetni a publikummal, hogy politikai döntés született, igyekeznek fenntartani a közbeszédben, belefoglalják a riportjaikba, és egyértelmű kormányzati elnyomásként interpretálják. Ennek megfelelően a 2022-es jogállamisági jelentésben vélhetően helyet kap majd a Schadl-ügy, ami egyrészt egyedi eset, másrészt, amiben jogerős ítélet még nem született, de minden bizonnyal szisztematikus korrupcióra fognak következtetni belőle a riport megszövegezői„ - hangsúlyozza a Századvég, amely szerint szintén valószínűsíthető a júliusban elkészülő dokumentumban a Pegasus-ügy említése, ahol ugyan semmilyen jogszerűtlen lehallgatás nem bizonyosodott be, Ujhelyi István (MSZP) és európai parlamenti képviselőtársa, Robert Biedroń mégis kérték az EB-től a lengyel és magyar jogállamisági jelentés kiegészítését, elvárásként támasztva a Bizottsággal szemben, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak az úgynevezett Pegasus-ügyre és annak érdemi feltárására.

A Századvég felidézi: idén januárban publikálta a Human Rights Watch (HRW) nevű nemzetközi civil szervezet az éves országjelentését, amelyben leírták, hogy a magyar kormány 2021-ben tovább folytatta támadásait a jogállamiság és a demokratikus intézmények ellen. A HRW riportjában szereplő állítások szintén nagy eséllyel köszönnek majd vissza a 2022-es jogállamisági jelentésben. Az NGO szerint hátrányos megkülönböztetés éri a nemi kisebbségeket és a romákat, valamint visszaszorulnak a nők jogai. Ezzel szemben a Századvég megállapítja: az Alaptörvény kimondja, hogy a törvény előtt minden ember egyenlő, illetve  megfogalmazza a diszkrimináció tilalmát. Magyarországon több melegjogvédő szervezet (Háttér Társaság, Magyar LMBT Szövetség) működik, évente megrendezésre kerül a „Budapest Pride”, valamint közel tizenhárom éve hatályos a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvény, ami közel ugyanazokat a jogokat biztosítja az együtt élő homoszexuálisoknak, mint a házaspároknak, emlékeztet a Századvég, hozzátéve: számos pályázat és felzárkóztatási program segíti a romák élethelyzetének javulását és a minél sikeresebb integrációjukat. Nemzeti alapokmányunk értelmében a nők és a férfiak egyenjogúak, emellett Magyarország külön intézkedésekkel védi a nőket. A nők helyzetét illetően beszédes, hogy épp a kormánypártok jelölnek egy hölgyet, Novák Katalint, köztársasági elnöknek, mutat rá a Századvég.

Az EB 2021-es országriportja további kijelentéseket is tartalmaz, amelyek a Sargentini-jelentés és az első jogállamisági riport óta visszatérő elemként jelentkeznek a hazánkkal szembeni brüsszeli narratívában, és vélhetően benne lesznek az idén megjelenő dokumentumban, tudatta a Századvég, amely szerint ilyen az a vád, miszerint veszélyben van a bírák függetlensége, és az igazságszolgáltatást alá kívánják vetni a törvényhozó hatalmi ágnak.

Cáfolatában a Századvég megjegyzi: az Alaptörvény rögzíti, hogy a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.

„Hazánk elsőszámú jogforrása tehát több pontban is kimondja, hogy a iurisdictiós hatalmi ág elválik a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény is kimondja, hogy bírák függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók” - szögezi le a Századvég.

„A tavalyi jogállamisági jelentésben kijelentették, hogy a korrupció továbbra is probléma Magyarországon – mindezt a Transparency International 2020. évi korrupcióérzékelési indexe alapján. Az EB egy olyan NGO megállapításaira alapozza a vádjait, amit Soros György alapítványa rendszeresen, jelentős összeggel támogat. A valóság ezzel szemben az, hogy a 2010 utáni Fidesz-kormányok átfogó korrupcióellenes intézkedéseket és Nemzeti Korrupcióellenes Programot indítottak, jelenleg a 2020-2022 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtása zajlik. Az elmúlt tizenkét évben jóval átláthatóbb és fegyelmezettebb az állam működése, valamint a közpénzek és az uniós források felhasználása, illetve a közbeszerzési rendszer. A magyar ügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által kezdeményezett ügyek 45 százalékában emelt vádat 2012 és 2018 között (az uniós átlag ekkor 36 százalék volt), 2020-ban pedig a magyar hatóságok által kivizsgált ügyek kétharmadában történt vádemelés (a legfrissebb EU-s átlag 37 százalék)” - mutat rá egy újabb ellentmondásra a Századvég.

Az elemzés emlékeztet: a 2021-es jogállamisági jelentésben kritikákat fogalmaztak meg az Alkotmánybírósággal, illetve annak működésével szemben. Ez szemlélteti az EU-ban a nemzeti, polgári kormánnyal rendelkező országok hátrányára érvényesülő kettős mércét. „Míg hazánkban a taláros testület az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, addig a lengyel alkotmánybíróság kompetenciáit (illegitimnek minősítve azt) épp Brüsszel kívánja korlátozni, amiatt pedig semmilyen aggály nem vetődik fel uniós szinten, hogy Dániában, az Egyesült Királyságban (ami 2021 előtt még EU-tag volt), Svédországban, Hollandiában sincs elkülönült alkotmánybíróság” - szögezi le a Századvég, amely összegzésképpen megállapította: kijelenthető, hogy tényeken és a valóságon alapuló, politikai ideológiától és befolyástól mentes értékelést az idei jogállamisági jelentéstől sem várhatunk. Fontos kiemelni, továbbá, hogy az FRA tavaly év végi webináriumán elárulták, 2022-től konkrét ajánlásokat fognak megfogalmazni a tagállamoknak. A nyílt társadalom létrehozását tehát mind erősebb intervenció révén tervezik a közeljövőben ráerőltetni az unió országaira.