Tömegsír Mariopul közelében? Mit bizonyítanak a műholdfelvételek?

A műholdfelvételek kiértékelésével foglalkozó Maxar Technologies amerikai cég egy mariupoli tömegsír jelentős kibővítéséről számolt be. 

A Maxar Technologies a márciusban és április közepén készült felvételek összehasonlítása alapján azt állítja, hogy a temetkezési helyszínt a múlt héten kiszélesítették, s már több mint kétszáz új sírt foglal magában. A tömegsír egy meglévő temető határában található Manhus településen, 20 kilométerre nyugatra Mariupoltól.

A tömegsír egy meglévő temető határában található, Manhus mellett, ami 20 kilométerre nyugatra fekszik Mariupoltól

Fotó: Maxar Technologies

A most közzétett felvételek tanúsága szerint több mint 200 sír helyezkedik el 4 sorban, 85 méter hosszan.

Ukrajna azzal vádolta Oroszországot, hogy 9000 ukránt temettek el tömegsírokba Mariupol ostroma során.

Kijev megismételte, hogy civilek rekedtek az Azovsztal épületei alatt

Az ukrán hatóságok beszámolója szerint az orosz csapatok a mariupoli acélerőmű, az Azovsztal elleni támadásaikban bunkerromboló bombákat használnak, noha az ipartelep épületei alatt civilek százai rekedtek.

Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij tanácsadója tweetjében számol erről be:

A BBC az az ukrán Azov-ezred parancsnokhelyettesével készített interjút, aki arról számolt be a csatornának, hogy az orosz egységek hadihajókról lőtték az acélgyárat. Elmondta azt is, hogy az Azovsztal területén szinte minden épület romba dőlt, hogy a föld alatti járatokban sebesültek és halottak vannak, sok civil rekedt az összeomlott épületek alatt.

A szakadár donyecki „köztársaság” népi milíciájának tagjai Mariupolban

Fotó: Sputnik.A Reuters szerint a Mariupolba érkező újságírók holttestekkel teleszórt utcákat találtak, szinte minden épületet leromboltak, a lakosok pedig pincékben kuporogtak, és csak azért merészkedtek ki, hogy ételt főzzenek vagy eltemessék a halottakat.
Mariupol polgármestere, Vadim Bojcsenko a Reutersnek azt mondta, hogy egyedül Vlagyimir Putyin orosz elnök dönthet a városban rekedt 100 000 civil sorsáról.
„Egyetlen dologra van szükség. A civil lakosság azonnali és teljes evakuálására. Még mintegy 100 ezer ember van Mariupolban” - mondta Bojcsenko a hírügynökségnek.

Oroszország azt állítja, hogy humanitárius evakuálás keretében 140 ezer civilt szállítottak el Mariupolból. Ukrajna szerint egyeseket erőszakkal deportáltak, ami háborús bűncselekménynek minősül.

Pénteken nem lesz evakuálás

Ukrajnában pénteken nem lehet civil evakuációs folyosókat szervezni - közölte Irina Verescscsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, aki túl „veszélyesnek” ítélte a helyzetet az utakon, s a kimenekítésre várókat arra kérte, tartsanak ki és legyenek türelemmel.

Több ezer helyett csak néhány tucat embert sikerült kimenteni csütörtökön

Csütörtökön három, az ostromlott Mariupol kikötőjéből evakuáltakat szállító busz érkezett a délkeleti nagyvárosba, Zaporizzsjába - jelentette az AFP francia hírügynökség.
A buszokon nők és gyerekek voltak, akiket az orosz ellenőrzés alatt álló területen keresztül szállítottak, miután megnyitották a humanitárius folyosót az evakuáláshoz, miután több napig nem lehetett használni a harcok miatt.

Verescsuk, aki jelen volt a buszok érkezésénél, elmondta, hogy a logisztikai nehézségek miatt a vártnál kevesebb embert evakuáltak.
„Csak 79 ember tudott kijutni” - mondta, hozzátéve, hogy sok embert kiraboltak az oroszok.

Csütörtök reggel négy civil evakuációs busznak sikerült elhagynia Mariupolt, de nem világos, hogy a délután érkezett buszok részei voltak-e ennek a konvojnak - az ostromlott kikötőből Zaporizzsja felé vezető 200 kilométeres út a számos ellenőrzőpont miatt néha több napig is eltarthat.

Kijev és Moszkva az orosz offenzíva február 24-i kezdete óta rendszeresen vádolja egymást az evakuálások meghiúsításával.

Az orosz hírtelevízió szerint befejeződött az Azovsztal bekerítése

A Rosszija 24 hírtelevízió pénteken az Azovsztal igazgatósági épületének bevételéről sugárzott felvételeket. Ezzel a harcálláspontnak használt épületnek a bevételével a tudósítás szerint befejeződött az 11 négyzetkilométernyi üzemi terület bekerítése, amelynek területén eltérő becslések szerint mintegy 1500-2000 ukrán és külföldi fegyveres található. A luhanszki „népköztársaság” vezetése közölte, hogy sikerült ellenőrzése alá vonni az entitás területének mintegy 90 százalékát.
A donyecki hatóságok beszámolója szerint a „népköztársaságban” kilenc civil sebesült meg és 17 lakóépület sérült meg ukrán belövések következtében. A tájékoztatásban 59 ukrán „nacionalista” is szerepelt.

Az orosz csapatok egyetlen nap alatt 42 falut foglaltak el

Az ukrán köztelevízióban Volodimir Zelenszkij elnök stábjának egyik tagja arról beszélt: az orosz egységek 42 falut foglaltak el csütörtökön Donyeck megyében.

Oroszország a héten fokozta támadásait Kelet-Ukrajnában, és más célpontokra, köztük Kijevre és a nyugati Lvivre is csapást mért. Az ukrán vezérkar szerint az orosz erők a teljes keleti frontvonal mentén fokozták a támadásokat, és támadást próbálnak indítani az északkeleti Harkiv térségében is.

A brit katonai hírszerzés szintén heves harcokról számolt be keleten, ahol az orosz erők megpróbáltak előrenyomulni, de azt mondták, hogy a háború elején elszenvedett veszteségek miatt küszködnek, és meghibásodott eszközöket küldenek vissza Oroszországba javításra.

Moszkva: A második fázis célja a Donyec-medence és Dél-Ukrajna ellenőrzése

Az orosz hadseregnek a „különleges hadművelet” második fázisában teljes ellenőrzése alá kell vonnia a Donyec-medencét és Dél-Ukrajnát - jelentette ki Rusztam Minnyekajev vezérőrnagy, az orosz központi katonai körzet megbízott parancsnokhelyettese pénteken.

„A különleges művelet második szakaszának kezdete óta, amely most kezdődött, szó szerint két nappal ezelőtt, az orosz hadsereg egyik feladata, hogy megvalósítsa a teljes ellenőrzést a Donyec-medence és Dél-Ukrajna felett” - mondta.

A tábornok az első hivatalos személy orosz részről, aki nyilvánosan megnevezte az offenzíva második szakaszának céljait, elmondta, hogy Donyec-medence feletti ellenőrzés szárazföldi folyosót hoz létre a Krím felé, és érinti az ukrán hadsereg létfontosságú létesítményeit, a Dél-Ukrajna feletti ellenőrzés pedig kijáratot biztosítana az orosz fegyveres erők számára a moldovai Dnyeszter-mentéhez, ahol szerinte az oroszajkú lakosság elnyomására utaló jelek mutatkoznak.

„Úgy tűnik, most az egész világ ellen harcolunk, csakúgy mint a nagy honvédő háborúban, amikor egész Európa, az egész világ ellenünk volt. És ez most is így van, ők soha nem szerették Oroszországot” - hangoztatta a tábornok.
Minnyekajev szerint az orosz hadsereg technikai fölénye az ukrán fegyveres erők fölött a szárazföldön, a tengeren és a légtérben is nyilvánvaló.
„Az orosz fegyveres erők nem szenvednek veszteségeket a csapások végrehajtása során. Ez gyilkolja mindennél jobban az ukrán fegyveres erők harci morálját” - mondta a tábornok, aki szerint a „különleges hadműveletet” sikeresen el kell vinni „a logikus végkifejletig”. Ígéretet tett az összes kitűzött feladat elvégzésére.
„Nem mi kezdtük ezt a háborút, de mi fogjuk befejezni” - mondta Minnyekajev.

Provokációk miatt aggódik Moszkva

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős orosz tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője csütörtök esti tájékoztatója során arra figyelmeztetett, hogy az ukrán fegyveres erők megrendezett forgatással újabb lejáratásra szánt „provokációt” készítettek elő. Azt mondta, hogy az ukrán hadsereg információs és pszichológiai műveleti szakemberei a Mikolajiv megyei Voszkreszenszke faluban orosz egyenruhába öltöztették át az ukrán 123. területvédelmi dandár 191. zászlóaljának katonáit és járműveikre Z jelet festettek fel.

Mizincev szerint mobiltelefonos fénykép- és videofelvételeket készültek arról, hogy az átöltöztetett emberek demonstratívan magánházakat rabolnak ki. Ezeket, mint mondta, el akarják terjeszteni a nyugati médiában.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egy Ukrajnába küldött orosz humanitárius konvoj ellen készülő terrortámadás megakadályozásáról számolt be. Az FSZB szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) irányításával ukrán szabotázs- és terroristacsoport robbanóanyaggal megrakott járművet szándékozott felrobbantani. Tagjaitól két Igla típusú hordozható légvédelmi rakétát és egy indítószerkezetet, három aknavetőt, egy golyószórót, egy gépkarabélyt, egy pisztolyt, 127 kézigránátot, 18 gyalogsági és mágneses aknát, valamint 42 gyutacsot és detonátort foglaltak le. Az FSZB csütörtökön egy, a krími vasútvonalakon robbantásra készülő iszlamista merénylő elfogásáról számolt be.

Az orosz véderőminisztérium ismét ukrán veszteséglistát tett közzé

Az orosz védelmi minisztérium szóvivője által pénteken ismertetett hadijelentés szerint egy zászlóaljnyi ukrán katonát semmisített meg a fegyvereivel és hadfelszerelésével együtt Miliorativne vasútállomás közelében egy nagy hatótávolságú Kalibr manőverező robotrepülőgépekkel végrehajtott csapás.
Az éjszaka folyamán az orosz légierő precíziós rakétái három ukrán katonai létesítményt találtak el, Novoszelka közelében megsemmisítve egy Sz-300-as föld-levegő rakétarendszert, Alekszandrivkánál pedig egy parancsnoki állást, valamint egy élőerő- és felszerelés-összpontosítási területet. Mint mondta, mintegy 80 „nacionalista”, valamint 23 páncélozott és egyéb jármű megsemmisült, tudatta az orosz védelmi tárca.

A beszámoló értelmében nagypontosságú levegő-levegő rakétával lelőttek egy ukrán pilótanélküli légijárművet. Az orosz harcászati légierő gépei 58, a rakéta- és tüzérségi erők pedig 1285 célpontra mértek csapást, a légvédelem pedig hét ukrán drónt és egy Tocska-U rakétát lőtt le.
Az összesítés szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 140 repülőgépet, 106 helikoptert, 520 drónt, 257 föld-levegő rakétarendszert, 2448 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 271 rakéta-sorozatvetőt, 1062 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2289 speciális katonai járművet veszített.