Karácsonyék 33 százalékkal megemelték a taxis tarifákat

A taxis tarifák jelentős, 33 százalékos emeléséről döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülése: május 9-től emelkednek a fővárosban a taxis tarfiák: az alapdíj 700-ról 1000 forintra, a kilométerdíj 300-ról 400-ra, a percdíj pedig 75 forintról 100 forintra nő.

Az intézkedést korábban Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes jelentette be.

Mint ismert, a főpolgármester azt is bejelentette, hogy a jövőben kitiltja az autókat a pesti alsó rakpartról.

A taxirendelet módosítását egyhangúlag fogadta el a testület. Az elfogadott javaslatban azt írták, hogy a 33 százalékos emelést a legutóbbi díjmegállapítások óta bekövetkezett, eddig is jelentős üzemanyagár-emelkedés, valamint a megnövekedett infláció és a minimálbér emelkedése együttesen indokolja.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes közölte: a tarifaemelés a taxis szervezetek által kezdeményezett egyeztetéseken elért kompromisszumos megoldást tükrözi. A rendeletmódosításban szerepel a kártyás fizetés megkönnyítése, a taxisok ellenőrzésének szigorítása, valamint az utasfelvételi lehetőségek jogszabályi bővítése.

Soproni Tamás, a Momemtum fővárosi frakciójának vezetője, VI. kerületi polgármester a vitában elmondta: szerintük szükség van a taxiszolgáltatás strukturális átalakítására, ennek része lenne a hatósági ár helyett az ársapka bevezetése, amely megteremti az árverseny lehetőségét.

Mivel a hatósági ár nem tudta „letörni” a taxishiénákat, indokolt lenne a független szolgáltatók „beterelése” az ellenőrizhetőbb, számonkérhetőbb taxisszövetkezetekbe.

Azt is javasolta, hogy a taxikat tegyék elérhetővé a BudapestGO applikációban, megkönnyítve ezzel a szolgáltatófüggetlen taxirendelést. A képviselők az ülésen döntöttek arról, hogy mintegy 70 épületet, épületegyüttest helyeznek fővárosi helyi védelem alá.

Határozat született arról is, hogy a XI. kerületben a Villányi út, Tas vezér utca, Edömér utca, Kosztolányi Dezső tér, Frankfurt sétány és Placid atya park által határolt terület a jövőben Törőcsik Mari park lesz.

A közgyűlés úgy döntött, hogy Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára a Színházi Dramaturgok Céhe közreműködésével a Budapesti Művelődési Központ nyílt, jeligés drámapályázatot ír ki. Pályázni június 1-jéig olyan művekkel lehet, amelyek összefüggést mutatnak Budapesttel, akár mint helyszínnel, akár mint kulturális, történeti vagy identitásbeli kötődések és hagyományok hordozójával.

Az első helyezett ötmillió forintos pénzdíjban részesül. Budapest 2025-ig szóló köztéri művészeti koncepcióját a testület 17 igennel, 9 nem szavazat ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el. Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta, hogy a javaslat a koordinációt szolgálja és azt, hogy gátat lehessen szabni a „vizuális környezetszennyezésnek”.

Több kormánypárti polgármester az előterjesztés visszavonását kezdeményezte, mert szerintük az ellentétes a szubszidiaritás elvével, önkormányzati jogokat vonna el a kerületektől.

A közgyűlés egyhangúlag döntött arról, hogy pályázatot ír ki a hajléktalanok és szenvedélybetegek lakhatásának támogatására a közösségi költségvetésben nyertes ötlet, a „Budapest Peremén” – Rehabilitációs otthon megvalósítására. A projektre 250 millió forint áll rendelkezésre.

A képviselők 27 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadták az új – „Ne állj meg, sportolj!” elnevezésű fővárosi sportkoncepciót, amely egyik fő célként a rendszeres testmozgást és a mozgásgazdag életmód kialakítását jelöli meg.

A közgyűlés úgy döntött, emeli az idősotthonokban és a hajléktalan-ellátásban az önköltségi árat: férőhelyre vetítve az előző évhez képest az idősotthonok esetében a tervezett önköltség 15,5 százalékkal, a hajléktalanellátás férőhelyeinél 8,5 százalékkal emelkedik átlagosan az előző év tervadataihoz képest.

Az önköltségi ár emelése az intézményi térítési díjakat nem érinti, azokat a koronavírus-világjárvány miatt nem lehet emelni, mindössze azt rögzíti az önkormányzat, hogy mennyivel többet költhetnek az intézmények a gondozottakra.

Az ülés kezdetén egyperces néma felállással emlékeztek a február végén elhunyt Szolnoki Andreára, aki 1994 és 2006 között egészségügyért és szociálpolitikáért felelős főpolgármester-helyettes volt. Az ukrajnai menekülteket megsegítő intézkedésekről döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülésén a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) és a költségvetési rendelet módosításával.

Az ukrajnai háború miatt menekülők megsegítéséről szóló – a főpolgármester, Karácsony Gergely által jegyzett – előterjesztés elfogadásával a Fővárosi Közgyűlés elítélte az Ukrajnában zajló háborút kirobbantó orosz agressziót és támogatásáról biztosította Beregszászt, Budapest testvérvárosát. A javaslatot egyhangúlag fogadták el a képviselők.

A rendkívüli ülést az indokolta, hogy az országgyűlési választások előtti – a március 30-ára tervezett – rendes közgyűlési ülést nem hívták össze. A testület szerdán kiegészítette az önkormányzat önként vállalt feladatait a háború elől menekülők megsegítésével, és ehhez kapcsolódóan a főpolgármester döntési jogosultságát is.

Továbbá módosították a költségvetési rendeletet is a menekültek ellátásával, a testvérváros Beregszász segítésével kapcsolatos feladatok finanszírozására, valamint pontosították az adományok fogadására megnyitott önkormányzati alszámla szabályait. Határoztak arról is, hogy a menekülteket elszállásoló Menedékház Alapítvány támogatását megemelik tízmillió forinttal.

A közgyűlés döntött arról is, hogy a fővárosi önkormányzat az Ukrajnából érkezettek helyzetének további javítása érdekében együttműködik a Vodafone Magyarország Alapítvánnyal és a Magyarországi Terre des Hommes Alapítvánnyal. Az előbbi tíz hordozható wifi eszközt és tíz, korlátlan adatforgalommal feltöltött SIM kártya határozott időtartamú használatát biztosítja a menekülteknek.

Az utóbbi alapítvány pedig különböző szolgáltatásokat biztosít térítésmentesen az Ukrajnát elhagyni kényszerült embereknek. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes elmondta, eddig több ezer menekültet szállásoltak el, és több mint ötvenezer adag ételt osztottak szét.

Napirend előtt Karácsony Gergely főpolgármester közölte: az országgyűlési választáson egyértelmű választói akarat nyilvánult meg, és ez új kereteket szab annak, hogyan tud együttműködni a főváros a kormánnyal.

Felvetette, az, hogy a fővárosban 18-ból 17 választókerületben nyertek, van-e akkora győzelem, ami a Holdról is látszik, vagy legalább a Karmelita-kolostorból. Mint mondta, a budapesti választópolgárok és az ország más településein élők nem egyféleképpen ítélték meg, milyen kormányra van szüksége az országnak.

Leszögezte: Budapest a nemzet fővárosa, és bár azokat az értékeket képviseli, amelyek kevésbé kelendőek, nem városállam, nem akar elszakadni, a nemzet fővárosa akar lenni.

Az is világos, hogy Budapest nem lehet bűnös város, mert a budapestiek más értékek mellett tettek hitet – fogalmazott, hozzátéve: Budapest nem is fejőstehén, nem lehet a nemzet fővárosát magára hagyni, mert aki elveszi a forrásait, az a nemzet egészét támadja.

A főpolgármester arra kérte a megválasztott budapesti képviselőket – akiknek egy része meg is jelent az ülésen –, hogy ne feledkezzenek meg a nemzet fővárosáról, amikor parlamenti munkájukat végzik.

Elmondta: a megválasztott országgyűlési képviselőkkel törvényjavaslatot dolgoznak ki arról, hogyan biztosíthatók a 150. születésnapjára készülő Budapest működéshez szükséges források, és érintenek olyan aktuális ügyeket is, mint a Fudan-törvény hatályon kívül helyezése.

Karácsony Gergely szólt arról, hogy az önkormányzati ciklus felénél tartanak, és büszkék a fejlesztésekre, amelyeket az elmúlt 2,5 évben elértek, de pénz nélkül senki nem tud csodát tenni. Mint mondta, a költségvetési rendelet elfogadásakor a pisztoly ott volt a halántékuknál, most is ott van, de még nem húzták meg a ravaszt.

Jelezte: a költségvetésben szerepelnek olyan bevételek, amelyekre mindenképpen szükség van a működőképesség megőrzése érdekében, ilyennek nevezte az iparűzési adó kompenzációját, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány egyes önkormányzatoknak kompenzálja a kieső pénzt, a fővárosnak pedig nem.

Szükségesnek nevezte a BKV-nál az energiaár-robbanás miatti 17 milliárd forintos pluszkiadás kompenzációját is. Karácsony Gergely azt mondta, a fővárostól az elmúlt bő 2,5 évben csillagászati összegű, közel 200 milliárd forintos forrást vontak el. Közölte, a főváros elindítja a 30 milliárdos hitelfelvételi eljárást, ehhez kérte az állam engedélyét.

Megjegyezte, a világgazdaság recesszióba kerülhet, pokoli nehéz 2,5 év következik, akkor is, ha sikerül másfajta partnerséget kialakítani a kormánnyal. Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP) szerint a magas részvétel egyértelmű és erős felhatalmazást jelent, határozott üzenet a választópolgároktól.

Mint mondta, abban nincs semmi meglepő, hogy a fővárosi választókerületek szinte mindegyikében a Gyurcsány Ferenc által összeterelt, összedrótozott baloldal nyert, ez jellemző a fővárosokra, de – hívta fel a figyelmet – a fővárosban a Fidesz erősödése több mint szembetűnő, a két párt támogatottsága közötti olló már csak pár százalék.

Szerinte Karácsony Gergelynek el kellene gondolkodnia azon, 2,5 éves szereplése mennyiben járult hozzá a baloldal ilyen mértékű gyengüléséhez és a Fidesz jelentős erősödéséhez. Wintermantel Zsolt hozzátette: nem sokat segített a fővárosi önkormányzatnak, hogy Gyurcsány Ferenc és neje feltörölte a főpolgármesterrel a politikai színpadot. Szerinte Karácsony Gergely minden megmozdulásával lejáratta, nevetségessé tette magát és a főpolgármesteri posztot.

Szerinte a főpolgármester nem tiszteli a budapestieket, nem áll ki a sajtó elé, antidemokratikus a közgyűlés működése, és úgy vélte, Karácsony Gergelynek többet kellene foglalkoznia Budapesttel, ideje lenne dolgozni. Hozzátette: a baloldal nem érti a valóságot, nem akarja érteni a tényeket, embereket és az igazságot.

Újabb megszorítás várhat az autósokra Budapesten, ugyanis Karácsony Gergely arról beszélt egy internetes portálnak, hogy autómentessé tenné a pesti alsó rakpartot a Lánchídtól délre. A főpolgármester azt is elmondta, hogy a terv nem új, de azt a választási kampányban nem akarta bejelenteni, mert konfliktusokat szült volna – számolt be róla az M1 Híradó.

A főpolgármester a Telexnek vallotta be, hogy a rakpart Lánchídtól délre eső részét teljesen autómentessé teszi. Karácsony Gergely az internetes portálnak úgy fogalmazott: „Ennek bejelentésével várnom kellett eddig a hétig, felismerve azt, hogy lehet, nem a kampány a legjobb időpont rá”.

Az M1 Híradónak Karácsony Gergely arról beszélt: a rakpart autósmentesítése benne van a programjában, de arra már érdemben nem válaszolt, hogy miért nem lehetett erről a kampányban beszélni.

A főpolgármestertől azt is szerették volna megkérdezni, pontosan honnan tiltják majd ki az autósokat a rakparton, de erre már nem volt lehetőségük.

Karácsony Gergely eltitkolta az autómentesítési terveit, hogy ne rontsa tovább a baloldal esélyeit a kampányban – ezt már a Mandiner írta. A portál szerint, ha a főpolgármester elképzelései a választások előtt kiderültek volna, annak negatív következményei lettek volna a főváros választási eredményeire.

A rakpart autómentesítése egyébként azt jelenti, hogy a következő hónapokban, sőt években az eddigieknél is nagyobb dugók lesznek majd Budapesten.

Pedig már így is mindennaposak a torlódások. Karácsony Gergelynek ugyanis az egyik első intézkedése az volt, hogy a nagykörúti kerékpársávokat jelölt ki, amivel elvett egy forgalmi sávot az autósoktól.

Új buszsávokat is kijelöltek Karácsony Gergelyék. Szakértők szerint ezzel a buszok menetideje nem csökkent, viszont gyakoribbak lettek a balesetveszélyes helyzetek és állandósultak a dugók. Emlékezetes, hogy a főpolgármester sokáig a tömegközlekedést ajánlgatta a dugókban rostokló autósoknak, és azt is üzente: menjenek gyalog.

Ahogyan az az M1 szerda kora délutáni felvételein látszik is: a pesti alsó rakpart azon részén, ahonnan vélhetően kitiltják majd az autósokat, nincs megállás, szünet nélküli a forgalom. Miután Karácsony Gergelyék lezárják a rakpartnak ezt a szakaszát, ezek az autók is beszorulnak majd a belvárosba, ami vélhetően tovább nehezíti majd a Budapesti belváros közlekedését.

Szakértők szerint a beruházások ütemezése is átgondolatlan a fővárosban. Több korábban megtervezett, de sokáig halogatott felújítást is késve és egyszerre indított el Karácsony Gergely tavaly.

Hosszas halasztás után tavaly nyáron indult a Lánchíd felújítása, ami a Tarlós Istvánék által megtervezettnél drágábban, ráadásul csökkentett műszaki tartalommal készül majd el.

Várhatóan a Blaha Lujza tér felújításának befejezése is csúszni fog, ugyanis több lap arról írt korábban, hogy a téren sokáig nem dolgoztak a munkások.

Hónapokig a budapesti ingatlanügyektől és a Városháza tervezett eladása körüli botránytól volt hangos a sajtó. Karácsony Gergely sokáig magyarázkodott, áldozatként szerepelt és azt mondta, hogy szerinte nincs ilyen ügy. A nyilvánosságra hozott bizonyítékok ellenére is azt állította, nem akarták eladni a Városházát.

Ugyancsak nagy botrányt kavart amikor kiderült, hogy miközben Karácsony Gergelyék tömegével bocsátják el az embereket a fővárosi cégektől, addig a fővárosi közműholding vezetője, Mártha Imre luxuskörülmények között tölti az idejét, amiről provokatív posztokban is beszámol.