Három embert lőttek meg Svédországban, súlyos zavargások

Három ember megsérült, amikor a rendőrség figyelmeztető lövéseket adott le a rendbontókra a keleti Norrkoping városában – jelentette a helyi média. A zavargás azután kezdődött, hogy egy szélsőjobboldali politikus a Korán egy példányának elégetésével fenyegetőzött.

A rendőrség figyelmeztető lövéseit követően három ember sérült meg a Kelet-Svédországi Norrkoping városában tartott szélsőjobboldali tüntetésen – számolt be róla a Deutsche Welle.

A helyi rendőrség a honlapján közzétett közleményében azt írta, hogy a rendőrök figyelmeztető lövéseket adtak le, miután megtámadták őket.

„Úgy tűnik, a gellert kapott lövedék három embert eltalált. Jelenleg kórházban ápolják őket” – olvasható a közleményben.

A tüntetők több járművet felgyújtottak, a rendőrség legalább 11 embert őrizetbe vett – írja az Aftonbladet.

Svédország több mint 160 000 zömében közel-keleti származású érkezőt fogadott be a 2015-2016-os migrációs krízis során, azonban mostanra az ország polgárai kimerültek, kudarcnak és veszélyforrásnak látják a túlságosan engedékeny migrációs politikát - írta a Danube Institue a Foreign Policy-re hivatkozva.

2019-BEN SVÉDORSZÁG A GDP 5%-ÁT KÖLTÖTTE A SZÍR MENEKÜLTHULLÁM CSÚCSÁN ÉRKEZŐ 163 000 FŐT SZÁMLÁLÓ TÖMEG INTEGRÁCIÓJÁRA, 

azonban a skandináv állam tűréshatárai az elmúlt években hamar megmutatkoztak. A menekülttömegek a beilleszkedésben lassan haladva sok esetben a társadalom peremére sodródtak. JELEN ADATOK SZERINT A BÖRTÖNLAKOSSÁG ÉS A TÁRSADALMI ELLÁTÓ RENDSZERT TERHELŐK TÖBB MINT 50%-A A LAKOSSÁG 20%-ÁT KITEVŐ KÜLFÖLDI SZÜLETÉSŰEK KÖZÜL KERÜLT KI. Miközben pedig más európai országokat is komolyan sújt a bevándorló közösségekre alapuló szervezett bűnözés – erről korábban itt írtunk – Svédország a második az egy főre jutó fegyveres bűncselekmények számát illetően, amelyek többnyire a nagyvárosok bandaháborúihoz köthetők, és ezek száma évről évre meredeken nő. A lakosság elégedetlensége emiatt egyre nagyobb és sokan érzik úgy, hogy a kormány ignorálja ezeket a problémákat. A jelek szerint már nem sokáig.

MÉG A KORMÁNYZÓ, HAGYOMÁNYOSAN MENEKÜLTBARÁT SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT ÚJ ELNÖKE IS KÖVETELÉSEKET FOGALMAZOTT MEG AZ ORSZÁGBAN TARTÓZKODÓ BEVÁNDORLÓKKAL SZEMBEN A KÖZELMÚLTBAN. 

Kijelentette, hogy a fiatal bevándorlóknak tanulniuk kell, legalább a középiskolai érettségiig, és minél előbb munkát kell találniuk, miközben svédül is tanulnak. Ezenkívül figyelmeztetett, hogy a nemi egyenlőség Svédországban mindenkire vonatkozik, akármilyen is az egyes közösségek belső felfogása és szokásai.

Mindezek egyébként egy normális működésű, saját belső integritására figyelmes állam követelményei – sajátos, hogy ezek új és kissé radikális kijelentéseknek tűnhetnek Svédországban. EZ PERSZE NEM JELENTI AZT, HOGY A SKANDINÁV ÁLLAM NE FOGADNÁ NAGY SZÁMBAN A KÜLFÖLDIEKET; ÉVENTE ÍGY IS 100 000 EMBER ÉRKEZIK LEGALÁBB KÖZÉPTÁVÚ TARTÓZKODÁSI CÉLLAL, AMI ARÁNYAIBAN NEM MARAD SOKKAL EL A NAGY MENEKÜLTHULLÁM SZÁMAITÓL. Ezek az emberek azonban mind legális bevándorlás keretein belül érkeznek, nem pedig teljesen integrálatlan harmadik világbeli földönfutóként. A svédek lényegében azt igénylik, hogy ne kelljen a bevándorlásnak a hátrányaival együtt élniük, miközben az előnyeit, az olcsó munkaerőt és az új, kreatív szellemi tartalékokat szívesen kihasználják. Kis számban fogadnak be menekülteket is, legutóbb 13 000-et, ami eddig a legalacsonyabb szám az elmúlt 30 évben. 

AZONBAN NEM HAJLANDÓAK NAGY KÖLTSÉGŰ INTEGRÁCIÓS PROGRAMOKRA NAGY MÉRETEKBEN KÖLTENI, MINT AZT A NÉMETEK TETTÉK A MENEKÜLTEKET A MUNKA VILÁGÁBA VEZETŐ PROGRAMOKKAL. SVÉDORSZÁGNAK EZ MEGHALADJA A KAPACITÁSAIT.

Lövöldözések, késes támadások, robbantások, gránátok, automata fegyverek, bandaháborúk – nem lehet ráismerni Svédországra, állítja egy svéd rendőr. Szerinte teljesen tehetetlenek a bandaháborúkkal szemben. Éppen ezért indított petíciót egy kollégája, amiben a kormánytól követelik munkakörülményeik javítását. Mint mondják, betelt a pohár, amikor nemrég a nyílt utcán lelőtték egy társukat - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség. 

Mint mondja, a bevándorlók hozták magukkal politikai meggyőződésüket, szokásaikat. Ha a származási országukban a patriarchális berendezkedés volt az általános, akkor a köreikben továbbra is ez jelenik meg. Ha korábban az iszlám becsületkultúra és a saría szerint éltek, akkor Svédországban is eszerint fognak. Kiemeli, mindez gazdagíthatja Svédországot, 

DE VANNAK OLYAN DOLGOK, MELYEK NEM KOMPATIBILISEK A SVÉD JOGGAL. 

Ulf Boström szerint a várost több szempontból is szétszakították, már nem is lehet ráismerni. Egyre több újfajta bűncselekménnyel kell megbirkózniuk, melyek korábban nem voltak jellemzőek, de a tömeges bevándorlással megjelentek a városban.

 Épp úgy, mint a bandaháborúk, melyeket szintén a bevándorlás számlájára ír Boström. 

"LÖVÖLDÖZÉSEK, KÉSES TÁMADÁSOK, ROBBANTÁSOK, GRÁNÁTOK, AUTOMATA FEGYVEREK, NEM ISMEREK RÁ SVÉDORSZÁGRA", FOGALMAZ A RENDŐR. 

Szerinte mindez azért történhetett meg, mert a svédek hagyták, hogy megtörténjen azzal, hogy bizalmat adtak azoknak a politikusoknak, akiknek nincs meg a megfelelő kompetenciája és tudása a helyzet kezelésére.

Boström már júniusban is arról beszélt a svéd állami televíziónak (SVT), hogy a rendőrség szinte tehetetlen a bűnbandákkal szemben. Az SVT riportjában arra mutatott rá, hogy egyre több erőszakos támadást követnek el migránsbandák vállalkozások ellen Svédország-szerte, zsarolják a bolttulajdonosokat, és akár halálosan is megfenyegetik őket.

„Vagy fizetsz, vagy ellenállsz, és az életed teljesen tönkremegy", fogalmazott Boström, aki szerint a probléma óriásira nőtt, és a rendőrség nem tudja megoldani. HA VALAKINEK NINCSEN NAGY CSALÁDJA, AMELY MEGVÉDHETI, AKKOR ESÉLYE SINCS, MONDTA A RENDŐR, AKI AZ INTERJÚ EGY PONTJÁN MÁR A KÖNNYEIVEL KÜSZKÖDVE BESZÉLT AZ ÁLDOZATOKRÓL. 

A göteborgi állapotokra egy tragédia is felhívta a figyelmet. Június végén egy 33 éves rendőrt szolgálat közben lőttek le a nyílt utcán. A gyanúsított egy 17 éves bandatag, Sakariye Ali Ahmed, akit két évvel ezelőtt már elítéltek gyilkossági kísérlet miatt. Akkor a villamoson késelt meg egy embert, mindössze 15 évesen, de éppen fiatal kora miatt csak másfél év börtönbüntetésre ítélték.

A történtek után most a rendőrség egy petícióban követeli a kormánytól, hogy határozottan lépjen fel, és haladéktalanul javítson a rendőrök munkakörülményein.

A petíciót Hannah Bergelin indította, aki 18 éve dolgozik rendőrként. 

A BŰNBANDÁK NEM TISZTELIK SEM AZ EMBERI ÉLETET, SEM A POLGÁROKAT, SEM MINKET RENDŐRÖKET, MONDTA EL AZ SVT-NEK. HOZZÁTETTE, AKÁR Ő IS LEHETETT VOLNA A MEGGYILKOLT TÁRSA HELYÉBEN. 

A petíció, amelyhez már több mint 1700 rendőr csatlakozott, 20 pontba szedve tartalmazza a rendőrség javaslatait, melyekkel helyreállítható lenne a szerv tekintélye. Ezek között szerepek a gyorsított bírósági eljárás bevezetése, a rendőrséggel szembeni ellenállás és az antiszociális viselkedés kriminalizálása. Bergelin elmondta, most ezzel szeretné felhívni a kormány figyelmét a rendőrség helyzetére, szeretne nyomást gyakorolni a politikusokra.