Finnország és Svédország májusban együtt kéri felvételét a NATO-ba

Finnország és Svédország májusban együtt nyújtja be NATO-csatlakozási kérelmét - jelentette az Iltalehti című finn és az Expressen című svéd tömeglap a témához közel álló forrásokra hivatkozva hétfőn.

Bár a Krím félsziget 2014-es orosz annektálása óta mindkét észak-európai ország egyre szorosabb együttműködésre törekedett a NATO-val, a két ország korábban kifejezetten ellenezte a csatlakozást, amelyet a közvélemény sem támogatott az Ukrajna elleni orosz offenzíva megindulása előtt.

Az Ukrajna elleni orosz támadás február 24-i megindulásával azonban határozott változás következett be a két ország NATO-politikájában. Finnország és Svédország politikai vezetői a május 16-i héten találkoznak, hogy ezt követően nyilvánosan is bejelentsék: kérik országaik felvételét az észak-atlanti szövetségbe - írja az Iltalehti.

Pekka Haavisto finn külügyminiszter nem kommentálta az értesülést, mindössze azon korábbi álláspontját ismételte meg, hogy annak örülne leginkább, ha Helsinki és Stockholm hasonló döntést hozna az ügyben.

Sanna Marin finn miniszterelnök két héttel korábban svéd hivatali partnerénél, Magdalena Anderssonnál tett látogatása alkalmával arról beszélt, hogy Finnország már a következő hetekben dönthet a NATO-csatlakozás kérdésében.

A svéd külügyminisztérium egyelőre nem reagált megkeresésekre.

Svédország jelenleg felülvizsgálja biztonságpolitikáját, amely magában foglalja a NATO-tagság megfontolását is. Ezen felül a kormányzó svéd szociáldemokraták szintén felülvizsgálják NATO-tagsággal szembeni eddigi elutasító álláspontjukat. Megfigyelők szerint ezen folyamatok eredménye május közepére várható.

Oroszország többször is figyelmeztette Finnországot és Svédországot, hogy következményei lesznek, és kénytelen lesz megfelelő ellenlépéseket tenni, ha a két ország csatlakozik a NATO-hoz.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője április közepén kijelentette: a NATO-tagság nem fogja erősíteni a nemzetbiztonságukat. „Ténylegesen ugyanis ezzel Finnország és Svédország a NATO első vonalába kerülne” - mondta a szóvivő.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese pedig arról beszélt, hogy Finnország és Svédország NATO-csatlakozása esetén Oroszország kénytelen lenne megerősíteni katonai, különösen nukleáris képességeit a Balti-tenger és Skandinávia térségében.

Oroszország figyelmeztette Svédországot és Finnországot esetleges NATO-csatlakozásuk következményeire - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán a Rosszija-24 tévécsatornának nyilatkozva.

„Brüsszel az Egyesült Államok égisze alatt fokozatosan vonja be Svédországot és Finnországot a struktúráiba, történtek különböző hibrid, gyakorlatoknak vagy kiképzésnek álcázott, a tényleges bevonásra irányuló intézkedések” - mondta Zaharova.

„Mi minden figyelmeztetést megtettünk - mind nyilvánosan, mind kétoldalú csatornákon keresztül. Tudnak erről, ezért nem lesz min csodálkozni. Mindenről tájékoztatták őket, arról, hogy hová vezet ez az egész” - tette hozzá.

A szóvivő az interjúban azt is elmondta, hogy Oroszország már nem bízik meg többé az ukrán tárgyalófélben, és Moszkva szerint Kijev továbbra is következetlenül fog viselkedni a diplomáciai egyeztetések során. Ezzel kapcsolatban megismételte az orosz álláspontot, amely szerint Ukrajnában egy kívülről irányított rendszer van hatalmon, amely figyelemelterelésre használja a tárgyalásokat.