Ezt kérte a Nyugattól Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra kérte Joe Biden amerikai elnököt, hogy helyezze Oroszországot a terrorizmust támogató országok listájára – közölte pénteken a Washington Post című amerikai lap. A Washington Post a két államfő telefonbeszélgetéséről tudomással bíró forrásokra hivatkozva megjegyezte, hogy Biden ugyanakkor nem kötelezte el magát semmiféle intézkedés mellett. Az említett amerikai lajstromra olyan országok kerülhetnek fel, amelyek ismételten támogatást nyújtottak nemzetközi terrorizmusnak minősülő cselekményekhez.

Jelenleg négy ország szerepel a listán: Irán, Észak-Korea, Szíria és Kuba.

Andrij Nebitov kijevi rendőrfőnök pénteki sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy a legfrissebb adatok szerint több mint 900 civil holttestét találták meg a fővárosi régióból visszavonuló orosz csapatok nyomán. Rendőrségi adatokra hivatkozva elmondta, hogy az emberek 95 százalékával lövések végeztek. „Ebből arra következtetünk, hogy az orosz megszállás alatt az embereket egyszerűen agyonlőtték az utcákon” – hangoztatta Nebitov, hozzátéve, hogy naponta találnak újabb halottakat a törmelék alatt vagy tömegsírokban. „A legtöbb áldozatot Bucsában találtuk, ahol több mint 350 holttestet számoltunk össze” – tette hozzá a kijevi rendőrfőnök. Vitalij Kim, a Mikolajiv megyei katonai-polgári adminisztráció vezetője szerint az azonos nevű megyeszékhely elleni orosz tüzérségi támadásban öten vesztették életüket. Mint azt Telegram-oldalán írta, az orosz csapatok repeszlövedékeket használtak.

A keleti Harkiv városa elleni tüzérségi támadás hét ember életét követelte és harmincnégyen megsebesültek

– ismertette a helyi katonai-polgári adminisztráció vezetője.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes beszámolója szerint a nap folyamán 2864 civilt sikerült kimenekíteni humanitárius folyosókon az ostromlott térségekből. Mint mondta, a déli Mariupol városát 363 polgári személy volt képes elhagyni saját járművén. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök pénteken este közölte, hogy Ukrajna 13 milliárd jen támogatást kap Japántól, illetve további 500 millió kanadai dollárt az ottawai vezetéstől. „Ezek a források elsődleges szükségleteink fedezésére szolgálnak. Mindenkivel, aki segíteni tud, tárgyalunk” – húzta alá. Anne Hidalgo, Párizs polgármestere pénteken az ukrán fővárosba látogatott, ahol Vitalij Klicsko kijevi polgármesterrel találkozott. Hidalgo Párizs díszpolgára címet adományozta az egykori nehézsúlyú ökölvívó-világbajnoknak.

Az orosz külügyminisztérium szombaton közölte, hogy megtiltotta a belépést az országba Boris Johnson brit miniszterelnök, Liz Truss külügyminiszter, valamint Ben Wallace védelmi miniszter és tíz másik brit kormánytag és politikus számára. A listán szerepel Dominc Raab miniszterelnök-helyettes és igazságügyi miniszter, Priti Patel belügyminiszter, Theresa May, az Egyesült Királyság előző miniszterelnöke, Rishi Sunak pénzügyminiszter, Grant Shapps közlekedési miniszter, Kwasi Kwarteng üzleti, energiaügyi és ipari stratégiáért felelős miniszter, Nadine Dorries digitális, kulturális, média- és sportminiszter, James Heappey védelmi miniszterhelyettes, Nicola Sturgeon, Skócia első minisztere, valamint Suella Braverman, Anglia és Wales főügyésze. A külügyi tárca közleményében azt írta:

tekintettel az Egyesült Királyság kormányának példátlanul ellenséges fellépésére, amely különösen az Oroszországi Föderáció magas rangú tisztviselői elleni szankciók bevezetésében nyilvánult meg, (az orosz hatóságok) úgy döntöttek, hogy a brit kormány kulcsfontosságú tagjait és számos politikai személyiséget felveszik az orosz beutazási tiltólistára.

A Kreml szerint a brit politikai kampány célja, hogy Oroszországot elszigetelje a nemzetközi közösségtől, továbbá „megfojtsa” az orosz gazdaságot. „A brit vezetés szándékosan súlyosbítja az Ukrajna körüli helyzetet, halálos fegyverekkel segíti a kijevi vezetést, és koordinálja a NATO azonos célú erőfeszítéseit.” Moszkva továbbá elfogadhatatlannak tartja, „ahogy London uszítja nemcsak nyugati szövetségeseit, hanem más országokat is, erőteljesen arra ösztökélve őket, hogy nagyszabású oroszellenes szankciókat vezessenek be, amelyek azonban értelmetlenek és szándékával ellentétes hatást váltanak ki”. Az orosz külügyminisztérium szerint „a brit hatóságok oroszgyűlölő irányvonalának fő célja az Oroszországgal szembeni negatív hozzáállás fokozása és a kétoldalú kapcsolatok megkurtítása gyakorlatilag minden területen, ami káros a brit népnek, jólétének és érdekeinek”. Az orosz külügyminisztérium arra is figyelmeztetett, hogy hamarosan ismét bővíti az oroszellenes hangulathoz hozzájáruló brit politikusok és parlamenti képviselők tilalmi listáját. A névsort olyan brit politikusok és parlamenti képviselők nevével egészítik ki, akik

hozzájárulnak az oroszellenes hisztéria szításához, az egész Nyugatot fenyegető nyelvezet használatára kényszerítik a Moszkvával folytatott párbeszédben, és gátlástalanul uszítják a kijevi neonáci rezsimet.

A külügyminisztérium azt követően ismertette közleményét, hogy Boris Johnson egy héttel ezelőtt Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott Kijevben, ahol a brit miniszterelnök megingathatatlan támogatásáról biztosította az ukrán államfőt. London csatlakozott azon nemzetközi erőfeszítésekhez, amelyen vagyoni eszközök befagyasztásával, utazási tilalommal és gazdasági szankciókkal igyekeznek nyomást gyakorolni Oroszországra Ukrajna február végi megtámadása miatt.

A brit miniszterelnök továbbá azzal vádolta meg Moszkvát, hogy háborús bűncselekményeket követtek el Bucsában és Irpinyben.

Zelenszkij pedig úgy nyilatkozott Boris Johnsonról, mint a „háborúellenes koalíció” vezetőjéről, ami feltehetőleg szintén nem tetszett a Kremlnek.

Oroszország diplomáciai jegyzékben figyelmeztette Csehországot, hogy szovjet gyártmányú fegyvert a beleegyezése nélkül nem adhatnak át más országoknak – közölte újságírókkal szombaton Ján Lipavsky cseh külügyminiszter. Lipavsky közölte: nem reagálnak a jegyzékre, mert képtelenség, és nincs olyan rendelkezés, amely megtiltaná a fegyverek exportálását. „Oroszország fenyegetésekkel, zsarolással és dezinformációval próbálja meg elrettenteni a nyugati országokat az Ukrajnának való segítségnyújtástól” – mondta Jana Cernohová védelmi miniszter.

Ebben az esetben Moszkva azt állítja, hogy Oroszország beleegyezése nélkül a Cseh Köztársaság nem exportálthat szovjet felszerelést. Ez képtelenség, ez egy újabb arrogáns és kínos kísérlet

– tette hozzá Cernohová.

Oroszország a héten hivatalosan figyelmeztette az Egyesült Államokat és más nyugati országokat, hogy a fegyverszállítás Ukrajnába szítja a helyi konfliktust, és „beláthatatlan következményei” lehetnek. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője pénteken közölte, hogy Moszkva hasonló üzenetet küldött „valamennyi országnak” – feltehetően a NATO-tagállamokra utalva – az Ukrajnának történő fegyverszállítással kapcsolatban. Csehország 1999 óta a NATO tagja.

Lipavsky szerint az orosz diplomáciai jegyzék egy újabb mód, ahogyan Oroszország hazugsággal akarja megakadályozni az Ukrajnának nyújtott cseh támogatást.

Az Ukrajnának nyújtott katonai és egyéb segítség egyértelműen Csehország stratégiai érdeke – hangsúlyozta a külügyminiszter. „Március elején az orosz nagykövet közölte a cseh külügyminiszter-helyettessel, hogy Oroszország szerint terrortámadások várhatók az Ukrajnába küldött nyugati fegyverszállítmányok ellen. Értelmezésünk szerint világos, hogy Oroszország azzal fenyeget, saját maga készít elő szabotázst” – mondta Lipavsky. „Az orosz fél bejelentette, hogy nem fog tudni megakadályozni egy ilyen szabotázst, ami szerintünk egy újabb fenyegetéssorozat Oroszország részéről” – tette hozzá.