Szijjártó: Mostantól még keményebben kell fellépnünk biztonságunk érdekében

Új dimenzióba léptünk a háborús kockázatok tekintetében, ezért mostantól még keményebben, még egyértelműbben kell fellépnünk nemzeti érdekeink, vagyis a béke és a biztonság magyarországi szavatolása érdekében - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben, az uniós tagországok külügyminisztereinek ülésének szünetében hétfőn.

Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta: a NATO múlt héten elfogadott pozíciója egybeesik Magyarország nemzeti biztonsági érdekeivel, amelyek szerint mindent meg kell tenni azért, hogy a katonai szövetség ne keveredjen bele a háborúba és hogy a konfliktus ne terjedjen Ukrajna határain túlra.

Figyelmeztetett, hogy a néhányak által javasolt repüléstilalmi övezet létesítése és fenntartása háborús kockázatot jelent, ugyanis légi háborúhoz vezet. A szintén javasolt békefenntartó misszió felállítása Ukrajnában pedig magában hordozza a szárazföldi háború kockázatát - szögezte le.

„Világosan kell beszélni ezekről a kérdésekről. Ez egy új háborús kockázat” - fogalmazott a miniszer, és hozzátette: a magyar kormány álláspontja egyértelmű, Magyarország ki akar maradni a háborúból. Ragaszkodik a NATO álláspontjához és ellenezni fogja azokat a javaslatokat, amelyek például repüléstilalmi övezet létesítése és fenntartása révén légi, békefenntartó misszió felállításával Ukrajnában pedig szárazföldi háború kockázatát hordozzák magukban - húzta alá.

A miniszter kijelentette: Magyarország nem blokkolja, hogy az uniós tagállamok még több fegyvert szállítsanak Ukrajnába, rögzítette ugyanakkor: Magyarország nem szállít fegyvert, és nem engedélyezi halált okozó fegyverek átszállítását az ország területén. Hozzátette: mivel az ilyen szállítmányok megsemmisítendő katonai célpontoknak minősülnek, a magyar kormány sem Magyarországot, sem az Ukrajnában, köztük a Kárpátalján élő embereket nem akarja kitenni ilyen kockázatnak.

Veszélyes javaslatok vannak az asztalon - jelentette ki a miniszterelnök hétfőn a Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével tartott tanácskozása után.

Orbán Viktor úgy fogalmazott: „az előző hét sem volt könnyű, ez a hét azonban még annál is nehezebb lesz: NATO- és európai uniós csúcs Brüsszelben”.

Azt mondta: „veszélyes javaslatok vannak a NATO asztalán”. Vannak tagállamok, amelyek ismét felvetették, hogy légtérzárat hozzanak létre Ukrajna felett. „A NATO azonban egy védelmi szövetség” - szögezte le a kormányfő, hozzátéve: „arra képesek és alkalmasak vagyunk, sőt az kötelességünk is, hogy egymást megvédjük, de a NATO területén kívül katonai akciókban bonyolódni nem dolga a NATO-nak”.

A menekültek befogadásával és megsegítésével kapcsolatban a külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, noha mások mellett Magyarország és Lengyelország érdemeit elismerik, ettől a két országtól mégis visszafogják az uniós forrásokat.

„Amíg az Európai Unió nevében és részben helyett viseljük ezeket a terheket, mi vagyunk az a két ország, melynek nem adják oda az uniós forrásokat” - fogalmazott Szijjártó Péter, majd hozzátette: Magyarország jelezte a helyzet hitelességének hiányosságait.

Az oroszországi energiaszállítás korlátozását, vagy leállítását eredményező, esetleges uniós szankciók tekintetében a miniszter elmondta, erről „európai egység egész biztosan nem tud majd kialakulni”. Magyarország egyértelműen vörös vonalként kezeli az energiaszállításokkal szembeni szankciókat - hangsúlyozta.

„Nem fogunk támogatni olyan szankciós intézkedéseket, melyek Magyarország energia-ellátásának biztonságát kockáztatják” - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter.

Hozzátette: a legutóbb tárgyalt, újabb szankciós csomag, noha nem vet ki megszorító intézkedéseket az Oroszországól érkező gázszállításokra, megnehezíti az uniós tagjelölt Szerbia energiaellátása biztonságának szavatolását. Ha az Unió gyorsabb lett volna a bővítési politika terén, ha a nyugat-balkáni országok, köztük Szerbia már az Európai Unió tagja lenne, mindez már nem lenne probléma - emelte ki.

Szijjártó Péter végezetül leszögezte, hogy Kárpátalja megyei kormányzója kérésének eleget téve Magyarország készen áll a háború elől Ukrajna belső területéről a régióba érkezők megsegítésére, és minden, Magyarországra érkező menekültnek biztosítja az ellátást.

„Magyarország álláspontja világos, sem katonát, sem fegyvert nem akarunk küldeni a NATO területén túlra” - jelentette ki.

A másik javaslat, amellyel meg kell majd birkózni, az orosz gáz- és olajellátás kérdése - mondta Orbán Viktor, megjegyezve: ezt tíz nappal ezelőtt már sikerült rendezni tíz nap erejéig, akkor világossá tették, hogy a szankciókat nem lehet kiterjeszteni az orosz gáz- és olajbehozatalra, mert az Magyarország és néhány más európai uniós ország esetében „aránytalanul, szinte elviselhetetlenül nagy terheket jelent”.

„Jobban fájna nekünk, mint Oroszországnak, akit a szankciók egyébként céloznak” - jegyezte meg a kormányfő, hozzátéve: „közösen néhány országgal fellépünk és ismét meg fogjuk védeni Magyarország energiaellátását és az ország működésének biztonságát”.