Szerdán folytatódhatnak az orosz-ukrán tárgyalások

„A megbeszélések a megállapodásnak megfelelően holnap folytatódnak” – mondta egy orosz forrás kedden a TASZSZ-nak, anélkül, hogy pontosította volna, hol tartják a megbeszéléseket, közli az RTL belga oldala.

Az orosz és az ukrán delegáció újabb tárgyalási fordulóját március 2-ra tervezik – közölte kedden a Zerkalo Nedeli ukrán sajtóorgánum is.

A Glavkom ukrán hírportál szerint, amely az ukrán delegációban lévő forrásokra hivatkozik, Oroszország hétfőn,

a tárgyalások első napján azt követelte, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a NATO-hoz vagy az Európai Unióhoz, és hogy tartsanak népszavazást a kérdésről.

Az orosz delegáció arra is kérné Ukrajnát, hogy fogadja el a kelet-ukrajnai Luganszk és Donyeck szakadár köztársaságok orosz elismerését, és mondjon le az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím visszafoglalásáról.

Ukrajna a maga részéről

tűzszünetet követel és az orosz csapatok kivonását is területéről.

A két ország küldöttségei hétfőn találkoztak először, és többórás megbeszélést követően távoztak a fehérorosz határon. A diplomaták szerint az új tárgyalásokra a lengyel-fehérorosz határon kerülne sor.

Címlapfotó: Törmelékek egy megrongálódott katonai létesítmény előtt a Kijev szomszédságában lévő Brovariban március 1-jén, az éjszakai tüzérségi támadások után. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában.

Azonnal véget kell vetni a vérontásnak és a szenvedésnek Ukrajnában, az orosz katonai támadás immár hatodik napja követel áldozatokat és pusztít Európa szívében – jelentette ki Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa kedden.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa közleményében kijelentette: Oroszország az Ukrajna elleni háborúval lábbal tiporja a nemzetközi és az emberi jogokat, felszámolja a humanitárius jogot.

Emlékeztetett: néhány nap alatt a háború több száz civil, köztük sok gyermek halálához vagy sérüléséhez vezetett. Emberek milliói féltik az életüket a kórházakat, az iskolákat és az otthonaikat sújtó válogatás nélküli bombázások miatt. Ezrek nem jutnak vízhez, gyógyszerekhez, élelemhez, áramhoz, higiéniai szükségletekhez és menedékhez.

A kórházi dolgozók az ellátás biztosításával küzdenek, a gyakori bombázások arra kényszerítik őket, hogy betegeiket menedékhelyekre vagy pincékbe helyezzék át. A menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek özöne kétségbeesetten keresi a biztonságot – mondta Mijatovic.

A vérontásnak azonnal véget kell vetni, mielőtt még több ártatlan élet vész el, és még több kár keletkezik. Az orosz hatóságok ezt megtehetik a rémálom azonnali megállításával – tette hozzá az Európa Tanács emberi jogi biztosa.

Az ukrajnai háborúban nemcsak két ország csap össze, hanem két érték és világrend, a demokrácia és az autokrácia, valamint a jogállamiság és a fegyverek uralma – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az uniós parlament keddi rendkívüli ülésén.

Az elnök elmondta: az Európai Uniónak és szövetségeseinek az orosz agresszióra adott válaszlépései, reagálása szabja meg majd a nemzetközi rendszerek jövőjét.

„Ukrajna sorsa a tét, de a mi sorsunk is kockán forog. Meg kell mutatnunk, hogy milyen erő rejlik demokráciáinkban, hogy milyen erejük van az olyan embereknek, akik szabadon és demokratikusan választják meg saját sorsukat” – húzta alá beszédében a bizottsági elnök.

Von der Leyen több tagállamnak mondott köszönetet, köztük Magyarországnak, az Ukrajnából érkező menekültek befogadásához. Mint mondta, az EU aktiválja az ideiglenes védelmi mechanizmust, hogy a menekültek biztos státuszt kapjanak.

Véleménye szerint az Oroszország elleni uniós szankciók súlyos csapást mérnek Moszkvára,

azonban – tette hozzá – a büntetőintézkedések az európai gazdaság számára is költségekkel járnak. „Úgy vélem, az európai emberek megértik: fel kell lépnünk ezzel a kegyetlen agresszióval szemben. Szabadságunk védelmének ára van, és ezt az árat hajlandóak vagyunk megfizetni” – hangsúlyozta.

Arra is kitért, hogy az EU most először használja az európai költségvetést – 500 millió eurót – arra, hogy fegyvereket vásároljon és szállítson egy megtámadott országnak. További 500 milliót az EU a humanitárius segélyek fedezésére szán. Az elnök még hozzátette, hogy meg kell szüntetni az Oroszországtól való energiafüggőséget, egyebek között a zöld átállás felgyorsítása által.

Charles Michel, a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke felszólalásában „geopolitikai terrorizmusnak” nevezte az Ukrajna elleni orosz inváziót. Mint fogalmazott, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyetlen oka a „brutális megszállásra” az, hogy Ukrajna a szabadság útjára akart lépni.

Felhívta a figyelmet, hogy

az Oroszország elleni szankciók súlyos következménnyel járnak majd Moszkva számára, ezek azonban az európaiak számára is fájdalmasak lesznek.

„Ezt az árat meg kell fizetnünk, hiszen szabadságunk forog kockán” – hangsúlyozta. Ukrajna EU-csatlakozási kérelmével kapcsolatban Michel azt mondta: bonyolult kérdés, a tagállamok véleménye erről eltérő, de mihamarabb meg kell fontolni.

Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő beszédében kijelentette: „a geopolitikai Európa megszületésének vagyunk tanúi, a második világháború óta először éljük át, hogy egy ország megszáll egy másikat, és atomfegyverekkel fenyeget”.

Borrell hangsúlyozta: az EU-nak újra kell gondolnia védelmi politikáját, az elrettentő kapacitásokat jelentősen növelni kell. Azt is kiemelte, hogy csak azért, mert az EU valamilyen mértékben függ az orosz gázszállítástól, nem fog lemondani az emberi jogokról.

Ukrajna az európai utat választja, Ukrajna egyenlő tagja szeretne lenni Európának – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videóhíváson keresztül kapcsolódott az EP-vitához.

„Meg vagyok győződve arról, hogy megnyílhat az európai út Ukrajna előtt” – fogalmazott. Hangsúlyozta, Kijev azt szeretné hallani, hogy valóban van európai perspektíva az ukránok számára. Ukrajna megmutatja, hogy Európához tartozik, belépésével az Európai Unió erősebbé válik, nélküle viszont magányos és szegényebb lesz – tette hozzá.

Zelenszkij hangoztatta:

az EU tagállamai egységének és szolidaritásának Ukrajnával magas ára van, több ezer ember életébe kerül.

Az ukránok a hazájukat, a szabadságukat védik, a túlélésért küzdenek. Emberek halála a szabadság ára – hangoztatta, majd kijelentette: senki sem fogja megtörni Ukrajnát, mely azt szeretné, hogy gyermekeinek jobb jövője legyen.

„Megmutattuk, hogy legalább olyanok vagyunk, mint Európa. Bizonyítsák be, hogy velünk vannak. Bizonyítsák be, hogy nem fognak bennünket magunkra hagyni. Bizonyítsák be, hogy valóban európaiak, ami által az élet győzedelmeskedhet a halál felett” – tette hozzá az ukrán elnök.

Ruszlan Stefancsuk, a kijevi törvényhozás, a Verhovna Rada elnöke bejelentkezésében azt mondta, Ukrajna önvédelmével a civilizált világ határait védi. Ha Ukrajna elesik, nem lehet tudni, hogy hol fog megállni az orosz agresszió – mondta. „Nem lehet Európában békében élni, ha nincs béke Ukrajnában” – fogalmazott.

Stefancsuk arra kérte az EP-képviselőket, emeljék Ukrajnát az EU stratégiai partnerévé,

illetve támogassák, hogy Ukrajna az Európai Unió tagjelölt országává válhasson. Ukrajna bizonyítja, hogy európai elkötelezettségű, hogy demokratikusan működő országot szeretne, és saját maga szeretne dönteni sora felett – tette hozzá.

Roberta Metsola EP-elnök köszöntőjében kijelentette: az Európai Parlament elismeri és támogatja Ukrajna európai perspektíváját. Az EP üdvözli Ukrajna jelentkezését az uniós tagjelölti státuszra, és dolgozni fog e cél megvalósítása érdekében. „Együtt kell szembenéznünk a jövővel” – fogalmazott.

Közölte: az EP el kívánja érni, hogy megtiltsa a Kreml képviselőinek, hogy belépjenek az EP épületeibe, ugyanis – mint fogalmazott – „agresszoroknak és a háborús uszítóknak nincs helyük a demokrácia házában”.