Putyin: Az oroszok meg tudják különböztetni a hazafiakat az árulóktól

A Nyugat megpróbálja meggyengíteni Oroszországot, és ebben "nemzetárulók" segítik, akik "mentálisan" az országukon kívül vannak, az oroszok azonban meg tudják különböztetni a hazafiakat az árulóktól, és a nép "megtisztulása" tőlük segít az állam megerősödésében - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy szerdai gazdasági videókonferencián.

Putyin a Rosszija 24 televízióban sugárzott beszédében azt hangoztatta, hogy az úgynevezett kollektív Nyugat "képmutató beszédei és jelenlegi cselekedetei" mögött "ellenséges geopolitikai célok" húzódnak meg, mert a Nyugatnak nincs szüksége erős Oroszországra. Emlékeztetett arra, hogy a nyugati országok "támogatták a szeparatizmust, a terrorizmust, bátorították a terroristákat és banditákat az Észak-Kaukázusban".

Ez szerinte kísérlet volt Oroszország szétmorzsolására, területi integritásának megsértésére. "Akkor sem sikerült, most sem fog sikerülni" - szögezte le az államfő.

"Igen, persze, ismét megpróbálnak majd fogadni az úgynevezett ötödik hadoszlopra, a nemzetárulókra, azokra, akik itt, nálunk keresik meg a pénzt, de ott élnek. És nem is a szó földrajzi értelmében élnek ott, hanem a gondolataik, a rabszolgatudatuk szerint" - mondta Putyin.

De szerinte az orosz nép "mindig meg fogja tudni különböztetni az igazi hazafiakat a gazemberektől és az árulóktól, és egyszerűen kiköpi őket, mint a véletlenül bekapott muslincát". Az elnök szerint a társadalom ilyen "természetes és szükséges öntisztulása" csak erősíti az országot.

Putyin azt mondta, hogy nem ítéli el azokat, "akiknek villájuk van Miamiban vagy a francia Riviérán, akik nem tudnak lemondani a libamájról, az osztrigáról vagy az úgynevezett nemi szabadságjogokról". De sokan közülük "eredendően, mentálisan ott vannak", és nem Oroszország oldalán, és ez szerintük egy "magasabb kasztba" tartozás jele.

"Az ilyen emberek az anyjukat is eladnák, csak hogy ennek a nagyon felső kasztnak az előszobájában ülhessenek" - mondta az elnök. De szerinte ennek a "felső kasztnak" ezekre az emberekre jobb esetben "fogyóeszközként" van szüksége ahhoz, hogy maximális kárt okozzon az orosz népnek. Hozzátette, hogy az "úgynevezett kollektív Nyugat" és annak "ötödik hadoszlopa" megszokta, hogy mindenkit magából kiindulva ítél meg, és úgy gondolja, hogy mindent el lehet adni és meg lehet venni - ezért gondolják, hogy Oroszország "meginog és visszavonul".

"De Oroszország soha nem lesz ilyen szánalmas és megalázott állapotban" - ígérte az elnök.
Putyin a náci Németországban elkövetett antiszemita pogromokhoz hasonlította az oroszokkal szembeni külföldi fellépést.

"A politikai korrektségről, a magántulajdon sérthetetlenségéről és a szólásszabadságról szóló tirádák egy csapásra lehullottak, még az olimpiai elveket is eltiporták, és nem restelltek az (orosz) paralimpikonokkal leszámolni (hazájuk vezetése helyett)" - mondta.

Nehezményezte, hogy sok nyugati országban embereket csak azért, mert Oroszországból származnak, zaklatnak, megtagadják tőlük az orvosi ellátást, kitiltják gyerekeiket az iskolából, a szüleiket megfosztják a munkától, betiltják az orosz zenét, kultúrát, irodalmat. Álláspontja szerint a Nyugat azzal, hogy megpróbálta "eltörölni" Oroszországot, "az illendőség minden álarcát letépte magáról, arcátlan módon kezdett viselkedni, és megmutatta valódi természetét".

"Egyszerűen kikívánkozik az analógia azokkal az antiszemita pogromokkal, amelyeket a nácik követtek el Németországban az 1930-as években, majd később azzal, hogy Hitler számos európai országbeli csatlósával agressziót követett el hazánk ellen a második világháborúban" - mondta Putyin. Értékelése szerint a Nyugat Moszkvával szembeni szankciós politikája az agresszió minden jegyét magán viseli.

"Az ilyen lépések, amelyeknek a célja gyakorlatilag embermilliók életének megkeserítése, magukon hordozzák a gazdasági, a politikai és az információs eszközökkel történő agresszió minden totális és leplezetlen jelét. A nyugati politikai elit még csak nem is rest erről nyíltan beszélni" - hangoztatta.

A NATO nem telepít csapatokat, légi eszközöket Ukrajnába

A NATO-tagállamok egyetértettek abban, hogy a szervezet nem telepít csapatokat vagy légi eszközöket Ukrajnába, viszont katonai jelenlétének jelentős megerősítésére készül a szövetség keleti szárnyán - jelentette ki szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek rendkívüli tanácskozását követő sajtótájékoztatón.

Mint hangsúlyozta, a NATO-nak felelőssége, hogy az ukrajnai háború ne terjedjen tovább, az ország határain túlra.

"Pusztulást és szenvedést látunk Ukrajnában, de ez még súlyosbodhat, ha a NATO úgy avatkozik be, hogy a két ország közötti konfliktus kiterjedt háborúvá válik Oroszország és a szövetségesek között - jelentette ki. Hozzátette: "a NATO nem tűr semmilyen támadást szövetségesei ellen, Moszkvának efelől nem lehet kétsége, több százezer katona áll készenlétben a szövetség határainak védelmére".

Stoltenberg felhívta a figyelmet arra, hogy a katonai jelenlét megerősítése a szövetség keleti szárnyán nagy felkészültséget és jelentős beruházásokat igényel, amelyhez az is szükséges, hogy a tagországok GDP-jük legalább 2 százalékát védelmi célokra fordítsák. A védelmi miniszterek egyetértettek abban, hogy továbbra is jelentős pénzügyi támogatást, katonai és humanitárius segítségnyújtást kell biztosítani Ukrajna számára - hangsúlyozta.

"Mindannyian tisztelgünk az ukrán nép és az ukrán fegyveres erők bátorsága előtt. A NATO-szövetségesek és -partnerek évek óta támogatják Ukrajnát felszereléssel és kiképzéssel. Fontos katonai felszerelésekkel segítjük őket a szabadsághoz, önvédelemhez és demokráciához fűződő alapvető jogaik megvédésében"- hangoztatta. A főtitkár ismételten felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy állítsa le a háborút, vonja ki csapatait a térségből, és kezdjen "jóhiszemű" diplomáciai tárgyalásokat. Azt is hozzátette, hogy Putyin elnök alábecsülte Ukrajna és a NATO erejét is, azonban a szövetségeseknek nem szabad ugyanebbe a hibába esniük Oroszországgal kapcsolatban.

Stoltenberg tájékoztatott, hogy a szövetséges államok vezetői a jövő héten rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, illetve azt is elmondta, hogy a szervezet júniusban másik csúcstalálkozót tervez a keleti szárny védelmi megerősítésével kapcsolatos tervekről.

Kijev tűzszünetsértéssel vádolja az orosz felet

Nem lehet a humanitárius folyosókon keresztül kimenekíteni az embereket szerdán - állította Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes, az „ideiglenesen megszállt területek” reintegrációjáért felelős miniszter, aki tűzszünetsértéssel vádolta az orosz erőket. Hangsúlyozta, hogy egyelőre humanitárius segélyszállítmányok eljuttatását tervezik a hadműveleti területeken lévő vagy az orosz erők által ellenőrzött településekre.

Az ostromlott ukrán kikötővárosról, Mariupolról szólva a miniszter egyelőre „nyitott kérdésnek” nevezte, hogy ott szerdán megnyithatják-e a humanitárius folyosót. Megerősítette azt a korábbi ukrán bejelentést, hogy az orosz erők Mariupolban ellenőrzésük alatt tartanak egy kórházat, amelyet kedden foglaltak el. 
„A humanitárius folyosók megszervezésének kérdése ma Izjum és Mariupol számára továbbra is nyitott. Jelen körülmények között nem vagyunk képesek biztonságosan kimenekíteni az embereket” - mondta a miniszter.

Csernyihivben kenyérért sorban álló civileket ölt meg orosz oldalról kilőtt lövedék az ukrán hatóságok szerint

Az ukrán hatóságok szerdán nem ürítik ki a Kijev környéki városokat a megerősített kijárási tilalom elrendelése miatt, amely ukrajnai idő szerint március 15-én 20 órakor kezdődött, és március 17-én reggel 7 óráig tart.

Ukrajna fegyveres erői ellentámadásokat indítanak az orosz erők ellen „több hadműveleti területen” - közölte szerdán Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal tanácsadója.
„Ez gyökeresen megváltoztatja a szemben álló felek helyzetét” - tette hozzá, anélkül, hogy részleteket közölt volna.

Az ukrán fél újabb orosz tábornok haláláról beszél

A tengerparti Mariupol ostroma közben meghalt az orosz támadók egyik tábornoka, Oleg Mitjajev - közölte Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója kedd éjszaka a Telegram közösségi oldalon.

Herascsenko egy fényképet is közölt, amelyen állítása szerint az elhunyt vezérőrnagy látható. Mitjajev a negyedik orosz tábornok, akinek a halálát ukrán részről bejelentették. Orosz oldalról nem erősítették meg a hírt.

Egy orosz tábornok eleséséről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is említést tett éjszakai üzenetében. Ő azonban nevet nem említett.

 Irina Venediktova ukrán főállamügyész szerdán azt közölte, hogy az ukrajnai háború következtében eddig 103 gyerek veszítette életét. Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy az orosz erők több mint 400 oktatási intézmény ellen intéztek támadást, és közülük 59-et leromboltak. Az adatokat független forrásból nem lehetett ellenőrizni - jelezte a Reuters.

Harkiv régió vezetője, Oleh Szinehubov arról számolt be, hogy a kelet-ukrajnai városnál kedden visszaszorították a támadókat, az orosz erők előző álláspontjuknál is távolabbra kényszerültek visszahúzódni. Az ukrán hatóságok szerint Harkivban már legalább 500-an meghaltak a háború következtében.

Az ukrán vezérkar szerdára virradóra arról adott hírt, hogy az Ukrajnába behatolt orosz egységek 40 százaléka már jelentős veszteségeket szenvedett vagy teljesen megsemmisült. Független forrásból erre vonatkozóan sem érkezett megerősítés.

Kijevet szerdára virradóra, illetve szerdán reggel is támadták az orosz csapatok; a reggeli órákban többek között egy 12 emeletes épületet ért találat, a BBC szerint. Tűz ütött ki, a mentők túlélők után kutatnak.

Mariupolban az orosz egységek 400 embert tartanak egy kórházban fogva, orvosok és betegek is vannak köztük. A város alpolgármestere szerint ezeket az embereket „túszként” tartják az oroszok. A Reuters brit hírügynökség szerint ezt az értesülést nem lehetett független forrásból ellenőrizni.

Mintegy 20 ezer civilnek sikerült eddig személygépkocsikkal elhagynia az ostromlott Mariupol kikötővárost - közölte szerdán Vadim Deniszenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója.

Mariupol lakói az elmúlt két hétben nagyrészt fűtés, áram és folyóvíz nélkül maradtak a városban az orosz ágyúzás miatt. A hét eleji hivatalos ukrán becslések szerint legalább kétszázezren szorulnak sürgős evakuálásra.

Lavrov: Van remény a kompromisszumra

Nem könnyű tárgyalások folynak Oroszország és Ukrajna között, de van remény a kompromisszumra - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán, hozzátéve: Moszkva a jövőben is kész lesz a kapcsolattartásra az ukrán féllel, de látnia kell, hogy ez milyen „hozzáadott értéket” képvisel. 

Denisz Smihal miniszterelnök kijelentette, hogy a háború már eddig több száz milliárd dolláros kárt okozott Ukrajnában. A gazdasági minisztérium számításai szerint csak az infrastruktúrában 119 milliárd dollárnyi kár keletkezett.

Denisz Monasztirszkij ukrán belügyminiszter azt mondta, hogy Ukrajnának a háború után még évekig dolgoznia kell az aknamentesítésen. Ehhez azonban - mint rámutatott - nincs elegendő számú ukrán szakember, Ukrajna külföldi segítségre van utalva. Ő maga, mint mondta, már európai uniós kollégáihoz fordult az ügyben. Ukrajna eddig több száz milliárd euróra becsüli háborús veszteségeit.

Ukrajna EU-tagjelölti státusa és békefenntartók odaküldése mellett foglaltak állást a lengyel kormány képviselői Kijevben

Az Európai Unió tagjelölti státusának megadását sürgette Ukrajna számára Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kedd éjjel Kijevben, Jaroslaw Kaczynski kormányfőhelyettes pedig nemzetközi békefenntartó misszió küldésére tett javaslatot.

Jaroslaw Kaczynski, Petr Fiala, Janez Jansa, Mateusz Morawiecki, Denisz Smihal és Volodimir Zelenszkij

Fotó: Ukrán elnöki hivatal

A lengyel kormány két vezető képviselője Petr Fiala cseh és Janez Jansa szlovén kormányfővel együtt, vonaton érkezett az ukrán fővárosba, első külföldi vezetőként február 24. óta, amikor Oroszország támadást indított Ukrajna ellen. A magas rangú látogatók már este találkoztak Volodimir Zelenszkijjel és Denisz Smihallal.

A megbeszélés után Morawiecki és Fiala arról biztosította az ukrán vezetést és népet, hogy az Európai Unió nem hagyja őket magukra. A lengyel kormányfő egyúttal felszólította az uniót, hogy ennek bizonyítékaként gyorsan adja meg Kijevnek a tagjelölti státust.

Jansa, Morawiecki, Kaczynski és Fiala Kijevben

Fotó: Facebook

Kaczynski egyebek között arról beszélt, hogy nemzetközi békefenntartó missziót kellene küldeni Ukrajnába, „akár a NATO részéről, akár szélesebb keretekben”. Olyan erőről lehet szó, amely meg is tudja védeni magát a veszélyes területen - tette hozzá.

Zelenszkij a közép-európai vezetőket fogadva beszámolt arról, hogy az orosz erők Kijevet és az ország nyugati részét is egyre hevesebben támadják. Smihal miniszterelnök méltatta Morawieckiék bátorságát, hogy a háborús körülmények között is vállalták a kockázatos látogatást.

Az ukrán hatóságok korábbi közlése szerint Kijevben kedden négy ember halt meg orosz légicsapások, illetve tüzérségi tűz következtében. A fővárosban kijárási tilalom van érvényben.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője kedd este közölte, hogy a nap folyamán 29 ezer embert menekítettek ki az ostromlott ukrán városokból humanitárius folyosókon keresztül. Ebből nagyjából 20 ezren a régóta támadott kikötővárost, Mariupolt tudták elhagyni.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága este azt jelentette be, hogy az Ukrajnából külföldre menekültek száma már meghaladta a 3 milliót.