Diplomáciai erőfeszítések az ukrajnai békéért

„A kilencvenperces beszélgetés központjában a kormányfő Putyin elnökkel szombaton folytatott moszkvai egyeztetésének eredményei álltak” - közölte vasárnapra virradóra Steffen Hebestreit német kormányszóvivő.

Elmondta: Bennett és Scholz tartani fogják a kapcsolatot az ügyben. A közlés szerint a két politikus „minden erővel azon lesz”, hogy „a lehető leghamarabb véget érjen az ukrajnai háború”.

Bennett a Putyinnal folytatott háromórás tárgyalása után azonnal Berlinbe repült. Szerdán Scholz Jeruzsálemben járt kancellári beiktatása utáni első hivatalos izraeli látogatásán.

Bennett és Putyin Moszkvában megbeszélte az Ukrajnában zajló háború kérdéseit, benne az izraeliek és a zsidó közösségek nehézségeit az izraeli sajtó szerint.

Bennett a tárgyalások tartalmáról telefonon értesítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki korábban többször is személyes közvetítésre kérte fel őt Oroszországgal.

Blinken amerikai támogatásról biztosította az ukrán külügyminisztert

 Antony Blinken amerikai és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szombaton a lengyel-ukrán határon találkozott, hogy Ukrajna nyugati támogatásáról és Oroszország nemzetközi elszigeteléséről tárgyaljanak az orosz-ukrán háború tizedik napján.

A szigorú biztonsági intézkedések mellett szervezett találkozóra egy határmenti sátorban került sor, amely mellett folyamatosan érkeztek Lengyelországba az ukrajnai menekültek, főleg nők és gyerekek, gurulós bőröndökkel és hátizsákokkal.

Az amerikai és ukrán diplomácia vezetője a felfestett lengyel-ukrán határvonal mindkét oldalát meglátogatta.

„Az egész világ Ukrajnával szolidáris, ahogy magam is itt állok Ukrajnában barátommal és kollégámmal” - jelentette ki Blinken.

„Remélem, Ukrajna népe világosan látni fogja: vannak barátaink, akik a szó szoros értelmében mellettünk állnak” - tette hozzá Kuleba.

A két külügyminiszter tárgyalt Ukrajna fegyverekkel való ellátásáról, Oroszország nemzetközi elszigeteléséről, és az orosz gazdaság büntetőintézkedésekkel történő meggyengítéséről - hangsúlyozta az ukrán diplomácia vezetője.

Ukrajna végül meg fogja nyerni Oroszországgal vívott háborúját, de az ország nemzetközi támogatóinak több segítséget kell nyújtani, hogy hamarabb véget érjen a konfliktus - hangoztatta Kuleba.

Kijevnek különösen vadászrepülőgépekre és légvédelmi rendszerekre lenne szüksége, hozzátéve, hogy a nyugati országok által küldött Stinger légvédelmi rakéták sokat segítettek. Az ukrán katonai erők három orosz vadászrepülőgépet is lelőttek szombaton - tette hozzá az ukrán külügyminiszter.

„Ha továbbra is megkapjuk a szükséges fegyvereket, a fizetendő ár alacsonyabb lesz. Ez sok életet megmenthet” - mondta.

Kuleba hangsúlyozta, hogy nem lát előrelépést a fehérorosz-ukrán határon zajló orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalásokban, de „folytatni kell a párbeszédet”.

Blinken lengyel tisztségviselőkkel egyeztetett

Antony Blinken szombaton találkozott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel és Zbigniew Rau lengyel külügyminiszterrel is, valamint meglátogatott egy lengyelországi menekültközpontot is.

Az ENSZ menekültügyi főbiztossága (UNHCR) arról számolt be szombaton, hogy az Ukrajnát elhagyó menekültek száma a hét végére akár 1,5 millióra is nőhet a jelenlegi mintegy 1,3 millióról.

Blinken Brüsszelből érkezett Lengyelországba, ahol NATO-tagországok, a G7 csoporthoz tartozó országok, és az Európai Unió tagországainak külügyminisztereivel találkozott pénteken, hogy az Oroszország elrettentését célzó nyugati büntetőintézkedésekről tárgyaljon.

Az amerikai külügyminiszter szerint a nemzetközi szankciók már eddig is „konkrét eredményeket” értek el az elmúlt napokban az orosz gazdaság meggyengítése területén.

„Ez a (nemzetközi) nyomás nem csak folytatódni fog, hanem erősödni is, mindaddig, amíg ez az önkényes háború véget nem ér” - tette hozzá Antony Blinken.

Már több mint 1,2 millióan menekültek el Ukrajnából, de számuk tovább fog növekedni - mondta az Európai Bizottság elnöke szombaton a spanyol miniszterelnökkel folytatott madridi megbeszélését követően.

„Ártatlan nőkről, gyerekekről, férfiakról beszélünk, akiknek el kell menekülniük Putyin borzalmas háborúja elől, és azonnali segítségünkre van szükségük” - jelentette ki Ursula Von der Leyen Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.

Az uniós vezető hangsúlyozta a tagállamok által tanúsított szolidaritást, kiemelve az Ukrajnával határos országokat, köztük Magyarországot, és felhívta a figyelmet, hogy ezeknek az országoknak is szükségük van támogatásra.

„Büszkeség kijelentenem, hogy az EU megmutatta egységét, elszántságát és szolidaritását” - fogalmazott.

Az Európai Bizottság elnöke kiemelte: „Putyin háborúja” hatással lesz az európai gazdaságra és az európaiakra is. Az Európai Uniónak „meg kell szabadulnia” az orosz gáz- és szénfüggőségtől, diverzifikálnia kell az energiaellátási forrásokat és növelnie kell a stratégiai beruházásokat a megújuló energiákba - hangsúlyozta.

Példaként beszélt Spanyolországról, ahol jelentős a megújuló energiaforrások felhasználásának aránya, és prioritásnak nevezte az Ibériai-félsziget energetikai összeköttetésének kidolgozását az unió többi részével.

Mint mondta, az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek március 10-én és 11-én esedékes informális találkozóján emellett arról is szó lesz, hogy miként segítsék azokat a fogyasztókat, akiknek nehézséget jelent energiaszámláik fizetése.

 Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton kijelentette, hogy Oroszország hadviselő félként tekintene azokra az országokra, amelyek részt vennének az Ukrajna fölötti repüléstilalmi zóna kialakításában és fenntartásában.

 A február 24. óta orosz támadás alatt álló Ukrajna szeretné elérni, hogy a Nyugat létesítsen repüléstilalmi zónát, a NATO azonban - mint Jens Stoltenberg főtitkár pénteken is megerősítette - ezt a kérést egyelőre elutasítja.

Az Aeroflot orosz állami légitársaság alkalmazottaival televíziókamerák előtt beszélgetve Putyin azt mondta: ha bármely ország kísérletet tesz a repüléstilalmi zóna kialakítására, Oroszország olyan félként tekint rá, amely be kíván kapcsolódni a katonai konfliktusba.

Putyin kijelentette, hogy a nyugati országok által Oroszország ellen hozott szankciók is „nagyon közel állnak egy háborús deklarációhoz”.

Megismételte azt az álláspontját, hogy Moszkvának meg kell védenie az oroszokat Kelet-Ukrajnában, Ukrajnát meg kell fosztani fegyvereitől és „nácimentessé” kell tenni, továbbá el kell érni azt is, hogy státusza katonailag semleges legyen. „Nem mehetünk el azok mellett a kijelentések mellett, hogy Ukrajna atomhatalom lehet” - hangoztatta.

A Nyugat azt követően foganatosított kemény szankciókat Oroszországgal szemben, hogy Putyin elrendelte az Ukrajna elleni támadást, amelyet a NATO-tagországok - rendszeresen megismételt álláspontjuk szerint - jogtalannak és provokálatlannak tartanak. Az elnök ráadásul a támadás megindításakor azt mondta, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor az orosz erők Ukrajna számos térségében, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat.

Vlagyimir Putyin szombaton arról is beszélt, hogy nem tervezi hadiállapot kihirdetését Oroszországban.

Kijelentette, hogy sorkatonákat nem vontak be az ukrajnai hadműveletekbe, azokat hivatásos katonák hajtják végre. Úgy vélte, nem is lesz szükség sorozásra, mert „minden terv szerint halad”.

Az Ukrajnával az elmúlt napokban megkezdett tárgyalásokról az orosz elnök azt mondta, hogy Moszkva letette javaslatait az asztalra, most az ukrán félen a sor, hogy reagáljon.

Erdogan: Törökország a béke létrehozásán munkálkodik, beszélni fog Putyinnal

Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton megerősítette Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, hogy Ankara folytatja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy Ukrajna és Oroszország között mielőbb visszaálljon a béke - áll a török elnöki hivatal szombati közleményében. Szóvivője bejelentette azt is, hogy a török államfő vasárnap telefonon tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. 

Erdogan a nap folyamán telefonbeszélgetést folytatott az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfői közötti tanácskozó fórumot elnöklő Michellel az ukrajnai helyzetről. Megerősítette, hogy török részről továbbra is mindent megtesznek az Oroszország és Ukrajna közötti béke helyreállításáért. 

A NATO-tag Törökország Ukrajnával és Oroszországgal is határos a Fekete-tenger felségvizein, és mindkettőjükkel jó kapcsolatokat ápol. Ankara Ukrajna orosz katonai megszállását elfogadhatatlannak nevezte, ugyanakkor nem támogatja a Moszkva elleni nemzetközi büntetőintézkedéseket.

Recep Tayyip Erdogan szóvivője előzőleg bejelentette, hogy a török elnök vasárnap telefonbeszélgetést folytat Vlagyimir Putyinnal, arra kéri majd, hogy azonnal vessen véget a háborúnak, és fel fogja ajánlani, hogy házigazdaként magas szintű tárgyalásokat szervez Ukrajna és Oroszország között.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter pénteken annak a reményének adott hangot, hogy Törökország helyszínt biztosíthat egy orosz-ukrán külügyminiszteri szintű diplomáciai tárgyalásnak a déli Antalyában március 11-13. között.

Az izraeli kormányfő Putyinnal tárgyalt Moszkvában

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök szombaton Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - jelentette be Bennett szóvivője Jeruzsálemben.

Izrael az elmúlt napokban már ajánlkozott békeközvetítőként Oroszország Ukrajna ellen február 24. óta tartó háborújában. 

Imran Hán pakisztáni kormányfő már régebben tervezett február 24-i látogatását nem számítva Bennett az első külföldi vezető, aki a háború kirobbanása óta Moszkvában tárgyalt az orosz elnökkel.

Az izraeli kormányfő Putyintól Németországba utazott Scholzhoz

Naftali Bennett izraeli miniszterelnök szombaton Németországba utazott Olaf Scholz német kancellárral tárgyalni, miután Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszéléseket - jelentette a The Jerusalem Post című angol nyelvű izraeli lap szombaton.

Bennett Putyinnal három órán át folytatott tárgyalása után azonnal Berlinbe repült. Szerdán Scholz Jeruzsálemben járt kancellári beiktatása utáni első hivatalos izraeli látogatásán.