Csatlakozik-e Fehéroroszország az orosz invázióhoz?

Ukrajna péntek este közölte, attól tartanak, hogy Fehéroroszország órákon belül csatlakozik Oroszország inváziójához. 

Mint közölték, az orosz repülőgépek szándékosan egy fehérorosz falut vettek célba az ukrán légtérből, azért, hogy ürügyet adjanak arra, hogy a fehéroroszok is belépjenek a háborúba.

Viktor Gulevics, a fehérorosz fegyveres erők vezérkari főnöke azonban azt mondta, az ország nem tervez csatlakozni az orosz invázióhoz. Azonban öt zászlóalj taktikai csoportot a határhoz küldenek, de csak azért, hogy leváltsák az ott állomásozó erőket – írja a Sky News.

„Ki szeretném hangsúlyozni, hogy a csapatok áthelyezése semmilyen módon nem kapcsolódik semmiféle előkészülethez, különösen nem az Ukrajna területén folyó harcokban való részvételhez„ – mondta.

Civileknek otthont adó mecsetet bombáztak Mariupolban

A közlemény esetleges áldozatokról nem számolt be.

Ukrajna ankarai nagykövetsége korábban arról adott hírt, hogy a Mariupolban rekedt civilek között 86 török állampolgár, köztük 34 gyermek is van.

Az Orvosok határok nélkül (MSF) nevű nem kormányzati szervezet szerint a stratégiai fontosságú város pusztító ostrom alatt áll. A pincékben meghúzódó lakosok víz, gáz, áram és kommunikáció nélkül maradtak. A városban élelem után kutató kétségbeesett embereket lehet látni - közölte az MSF.

A szemben álló felek újabb kísérletet tesznek egy evakuálási folyosó létrehozására, hogy a civilek elhagyhassák a várost a mintegy 200 km-re északnyugatra fekvő Zaporizzsja irányába - közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

Az ukránok szerint az orosz hadsereg elzárja az evakuációs útvonalat, megakadályozva a kimenekítést.

Sok ukrán városban légiriadó volt szombat reggel

Számos ukrán városban megszólaltak a légvédelmi szirénák szombaton kora reggel, arra figyelmeztetve a lakosságot, hogy vonuljon biztonságos helyre az esetleges orosz támadás elől - jelentette a helyi média.

A beszámolók szerint légiriadó volt Kijevben, a nyugati Lvivben (Lemberg), Odesszában, Harkivban és Szumiban is.

Műholdfelvételek alapján az amerikai hírszerzés már előző nap arról számolt be, hogy a Kijev környékére vezényelt orosz erőket átcsoportosították, és szétszóródott a térségben veszteglő, 64 kilométer hosszú katonai konvoj, ami egy készülő támadásra utalhat.

Szumi körzeti irányításának egyik vezetője, Dmitro Sivickij a Telegram közösségi oldalon azt jelezte, hogy a városból szombaton civilek kimenekítését tervezik, több humanitárius folyosón. Az evakuálások az előző napokban felemás sikerrel zajlottak, az orosz és az ukrán fél egymást vádolta azzal, hogy egyes folyosókon akadályozzák a szabad mozgást.

Több mint egy tucatnyi humanitárius folyosót terveznek szombaton a civilek kimenekítésére a harcok sújtotta ukrajnai városokból - derült ki Kijevből származó információk szerint.

Kárpátalján is megszólaltak a szirénák szombat reggel

Közel két órán át – 4.40-től 6.30-ig – tartott a riadó. Nem történt támadás a megyében – írja a Kárpátalja.ma.

Az oldal azt írta, légiriadó esetén áramtalanítani kell a házat/lakást, el kell zárni a gázt, mindenki vegyen magához vizet, élelmet, gyógyszereket, illetve az iratait, és menjenek a legközelebbi óvóhelyre, lehetőség szerint segítsen másokat is annak elérésében.

Több mint egy tucatnyi humanitárius folyosót terveznek a civilek kimenekítésére

A délkelet-ukrajnai Zaporizzsjából ismét elindult egy konvoj segélyszállítmányokkal és autóbuszokkal az ostromlott Mariupol kikötővárosba - közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes.

Ez már az ötödik kísérlet az Azovi-tengeren fekvő város elérésére. Eddig a megbeszélt humanitárius folyosók kialakítása nem valósult meg, a kudarcért mindkét fél a másikat hibáztatja. Az oroszbarát szakadárok közölték, hogy péntek reggel óta 217 civilt hoztak biztonságos területre Mariupolból.

Verescsuk arról is beszámolt, hogy több, az ukrán fővárostól, Kijevtől északnyugatra fekvő helyen, köztük Hosztomel, Makariv és Borodjanka településeknél is léteznek folyosók a menekülők számára.

Emellett az ország északkeleti részén, többek között Szumi városából is történtek újabb evakuálási kísérletek.

Tovább folytatódhat a civilek evakuálása az ostromlott ukrán városokból, ugyanakkor az ukrán és az orosz fél is egymást vádolja a művelet akadályozásával. Az orosz elnök szerint vannak előrelépések a béketárgyalásokon, részleteket viszont még nem árult el.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön ismét azzal vádolta az orosz erőket, hogy megsértik a humanitárius folyosók működését biztosító tűzszünetet Mariupolnál és Volnovahánál. Hozzátette, hogy más ukrán városokból viszont az elmúlt két napban körülbelül százezer lakost ki tudtak menekíteni.

Az orosz védelmi minisztérium tegnap bejelentette, hogy pénteken Kijevből, Csernyihivből, Harkivból, Mariupolból és Szumiból humanitárius folyosót nyit a civilek evakuálására. Hozzá­tették, hogy ezentúl meg fogja nyitni a humanitárius folyosókat Oroszország felé. Moszkva mindemellett folyamatos összeköttetést javasolt a helyi lakosok és külföldi állampolgárok kimenekítéséhez szükséges információcseréhez. I

gor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője ugyanakkor visszautasította Zelenszkij vádjait. „Semmilyen feladatot sem hajtott végre földi célpontok ellen az orosz légierő Mariupol közelében” – jelentette ki. Hozzátette, a korábbi hírek, amelyek a mariupoli 3. számú kórház elleni szerdai állítólagos „légi csapásról” szólnak, valójában megrendezett provokációk. A tábornok háborús bűncselekmények elkövetésével vádolta meg a városban körülzárt „nacionalistákat”, akiknek „provokációi” szerinte az ostromgyűrű szorosabbra húzásával szaporodni fognak.

Ami a harci cselekményeket illeti, Konasenkov beszámolt róla, hogy az orosz csapatok bevették a donyecki járásközpontot, Volnovahát. A tábornok szerint a szakadár hadsereg még három települést az ellenőrzése alá vont, és szorosabbra zárta Mariupol körül az ostromgyűrűt. Azt mondta, az orosz haderő nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel üzemképtelenné tette a lucki és az ivano-frankivszki katonai repülőteret.

Műholdfelvételek szerint az oroszok átcsoportosítják erőiket Kijev környékén. Eközben péntek reggel három légi csapás sújtotta Dnyiprót, a város amellett, hogy Ukrajna ipari központja, az utóbbi években az ukrán nacionalisták egyik jelképévé vált.

Az orosz elnök jóváhagyta, hogy külföldi önkénteseket szállítsanak a Donyec-medencébe. Az orosz biztonsági tanács pénteki ülésén Putyin rámutatott, hogy Ukrajna és nyugati támogatói nyíltan toboroznak zsoldosokat, semmibe véve a nemzetközi jog minden normáját. A tanácskozáson Putyin támogatásáról biztosította Szergej Sojgu védelmi miniszter azon javaslatát is, hogy adják át a donyecki és luhanszki erőknek az orosz hadsereg által zsákmányolt nyugati gyártmányú fegyvereket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint bizonyos pozitív elmozdulások történtek az orosz–ukrán tárgyalásokon – ezt azután jelentette ki, hogy Moszkvában fogadta a fehérorosz elnököt, Aljakszandr Lukasenkát. Az elnök nem árult el részleteket, ugyanakkor megjegyezte, hogy a felek között gyakorlatilag napi rendszerességgel folynak tárgyalások.

Röviden

Magyarország tízezer vérvételi zsákot küld Ukrajnába – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Facebook-oldalán. A háború rendkívüli mértékben megnövelte a véradási hajlandóságot Ukrajnában, de a levett vér tárolásához speciális vérzsákokra van szükség, amiből jelenleg komoly hiány van.
 

Rumen Radev bolgár elnök felajánlotta, hogy országa kész helyszínt biztosítani egy csúcstalálkozóra Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz államfőnek. „Úgy látjuk, hogy mindkét oldalon kezdik felismerni, a háború nem megoldás” – fogalmazott újságírók előtt Radev a bolgár–román határon tett látogatása alkalmával.
 

Az Egyesült Államok továbbra is diplomáciai megoldást sürget Ukrajnában, ugyanakkor szilárdan elkötelezett a NATO kollektív védelme mellett, és bármely tagállam elleni támadást a szövetség egésze elleni támadásként értelmezne – erősítette meg Kamala Harris amerikai alelnök pénteken Bukarestben, miután találkozott Klaus Iohannis román államfővel.
 

A NATO-nak biztosítania kell, hogy a konfliktus ne terjedjen el Ukrajnán túlra, a szövetség keleti szárnyán ezért az utóbbi hetekben megduplázta a katonai jelenlétet – mondta Jens Stoltenberg  NATO-főtitkár a lengyel parlamentben pénteken online közvetített beszédében. Korábban a főtitkár Törökországban kijelentette, a NATO felelőssége, hogy a konfliktus ne fajuljon a szövetség és Oroszország közötti nyílt háborúvá.
 

A regionális együttműködés különféle formái Közép-Európa biztonságát erősítik, emiatt a térség országainak hangja egyre jobban hallható a NATO-ban és az EU-ban – hangsúlyozta Andrzej Duda lengyel elnök pénteken a lengyel parlamentben.