Létrehozva: 2022.02.20.

Varga Mihály: A magas inflációhoz magas gazdasági növekedés társul

Ami meglepetés volt az elmúlt időszakban, az a rendkívül magas infláció, ugyanakkor egy kedvező meglepetés is társul hozzá: a vártnál gyorsabb gazdasági növekedés, a válságból való gyors kilábalás – jelentette ki Varga Mihály a Magyar Gazdasági és Iparkamara (MKIK) 2022-es gazdasági évnyitóján.

Szerző Ripost

Varga Mihály szerint a válságkezelés hatékonyságát bizonyítja, hogy a magyar gazdaság várakozáson felül teljesített 2021-ben.

A tárcavezető az elmúlt napok egyik meglepetéseként említette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint a belföldi GDP 7,1 százalékkal nőtt, ami a lengyel növekedéssel együtt, kiemelkedőnek számít uniós szinten.

Hozzátette, hogy 2 éve, a járvány kirobbanásakor gyorsan kellett cselekedni, mert már az elején lehetett tudni, hogy hosszú időn át fennmarad a váratlan helyzet. A válság összességében jóval súlyosabb volt a 2008-asnál, de az akkori kormányok elvonásokat jelentettek be, míg a mostani a családok és a vállalkozások támogatása, a beruházások ösztönzése, és az adócsökkentés mellett döntött.

A magyar gazdaság teljesítménye ma már meghaladja a válság előtti szintet, miközben az EU sok tagállama még nem érte azt el - tette hozzá.

A miniszter a következő évek legjelentősebb kihívásának a globális ellátási láncok átalakulását, a változó kamatkörnyezetet, belföldön pedig a pénzügyi egyensúly és a tartós növekedés egyidejű fenntartását nevezte.

Az infláció mérséklését szintén sürgető feladatként említette, hiszen a januári adatok alapján a balti államokban már meghaladta a 10 százalékot, és Lengyelországban is ahhoz közelít. A visegrádi államok csoportján belül viszont Magyarországon a legalacsonyabb, amit Varga Mihály a rezsicsökkentés, az üzemanyagárak korlátozása, a kamatstop, valamint az élelmiszerek árának szabályozásával magyarázott. A kormány számításai szerint ezek az intézkedések 3 százalékponttal csökkentették a belföldi inflációt - tette hozzá.

Parragh László, az MKIK elnöke úgy vélte, hogy kormányzati segítség nélkül kiterjedt csődhullám sújtotta volna a vállalkozásokat.

Az elnök szerint, a világ sok államával ellentétben, Magyarországot nem felkészületlenül érte a világjárvány, a válságkezelésben pedig a kamarának is jelentős szerepe volt.

Elmondta, az MKIK folyamatosan tájékoztatta a döntéshozókat a vállalkozói igényekről, és naprakész javaslatokat készített számukra. Ezek túlnyomó része helyet is kapott a szabályozásokban, támogatásokban. A legfontosabb intézkedések közül kiemelte a munkahelyteremtő bértámogatás, valamint az otthoni- és távmunka feletételeinek egyszerűsítését, a béremeléseket, az adócsökkentéseket, a vállalkozói támogatásokat.

Parragh László átmenetileg helyes megoldásnak tartja a piackorlátozó intézkedéseket, az árak és kamatok állami rögzítést. El kell fogadni azt is, hogy a válság egyik legfontosabb következményként az infláció világszerte magas lesz, ezt kivédeni belföldön nem lehet, de enyhíteni igen - tette hozzá.

Javasolta minél több magyar vállalkozás bekapcsolását a külkereskedelembe, hangsúlyozva, hogy a belföldi termelés ösztönzése ellensúlyozhatja a nemzetközi ellátási láncok akadozását.

A világszintű változásokat pedig folyamatosan, a korábbinál is jobban figyelni kell, mert ezen múlik, ki lesz nyertes vagy vesztes az új gazdasági korszakban - mondta az MKIK elnöke.

Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján beszédében kiemelte: 2010 után a gazdaságban is fundamentális változásokat indítottak el, és az a gazdaság, amelyről ma beszélünk, nem ugyanaz, mint amelyben 2010-ig éltünk. A választás tétje, hogy „az újban maradunk, vagy visszamegyünk a régibe”, mert „a kihívóink” fundamentálisan tagadják mindazt, ami 2010 után történt - magyarázta.

Közölte: tagadják a munka és a támogatás közötti összefüggést, pedig 2010 után az egyik legnagyobb innováció az volt, hogy minden társadalmi transzfert, „tehát minden pénzt, amit segítségül a gazdaságból az emberek rendelkezésére bocsátottunk, azt mind összekötöttük a munkával”.

Kijelentette: semmilyen engedményt nem akar tenni „semmilyen szocialisztikus gazdaságpolitika érdekében”. Nemcsak arról van szó, hogy „politikailag antikommunisták vagyunk”, hanem „kifejezetten ellenzünk minden kommunisztikus, szocialisztikus megközelítést a gazdaságpolitikában” - mutatott rá. Hozzátette: ez filozófiai meggyőződés.

Emlékeztetett: az előző rendszerben tönkretették a gazdaságot, és nem egyszerűen teljesítményoldalról tették tönkre, „hanem miután megölték a magántulajdont, ezzel megölték a magántulajdon kultúrateremtő erejét is, és abban hiszek, hogy a magántulajdonnak kultúrateremtő ereje van”. Méghozzá jó kultúrát teremt, olyat, amelyre jó életet lehet építeni, és amelyre egy nemzet is építheti a saját jövőjét - fogalmazott.

Azt mondta: ezért maradnak a magántulajdon alapján, azt akarják, hogy az embereknek saját otthonuk, saját megtakarításuk, saját földjük legyen. Ez nemcsak a gazdaságnak jó, hanem „azt a kultúrát is erősíti, hogy a dolgokkal és a saját életünkkel törődni kell” - vélekedett.

Úgy látja, akinek van valamije, azzal törődni kell, és ez egy másfajta kultúrát és viselkedést eredményez, „nem lehet egyszerűen csak máról holnapra élni”, és csak a magántulajdon fékezi meg azt az emberi ösztönt, hogy „nyakló nélkül vegyen föl hitelt, mert tudja, hogyha túl sok hitelt vesz föl, akkor elúszik a vagyona”. Ezért „a kormány, amennyiben marad, akkor kifejezetten és erőteljesen, filozófiai meggyőződésből, a magántulajdont fogja támogatni” - jelentette ki.

Kitért rá: Magyarországnak erősödnie a tőkén keresztül kell, és azért kötnek a kamarával stratégiai megállapodást, mert a kamarának van olyan gondolkodása, amely a tőkefelhalmozást értéknek tekinti. Olyan szövetségesek kellenek, akik abban tudnak segíteni, hogy annak a politikának, amely Magyarország megerősödését eredményezi, legyen társadalmi hátországa - mutatott rá.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a gazdasági növekedés 7,1 százalék volt tavaly, hasonló 1977-ben volt, akkor 7,6 százalék, „érthetően egészen más körülmények között”. A beruházási ráta az Európai Unióban a második legmagasabb volt az elmúlt évben - tette hozzá.

Hangsúlyozta: az új gazdaságnak igen jelentős stressztesztjét, terheléspróbáját jelentette a válság, az volt a kérdés, hogy „kibírja-e az a gazdasági rendszer, amit 2010 után építünk föl, azt a nyomást és terhelést, azt a sokkot, amit az egész világ számára egy két évig tartó pandémia okozott”, és kibírta. A válságkezelés Magyarországon sikeres volt, a kilábalás gyors, erőteljes, és V-alakú kilábalás, és V másik szára, a második szakasz hosszabb, mint az első - fejtette ki.

Megjegyezte: a válságkezelés sikerességének legfontosabb oka, hogy „jó állapotban ért el bennünket a válság”.

Úgy értékelt: a magyar gazdaság azért bizonyult ütésállónak a pandémia idején, mert rendelkezik egy belső gazdasági komplexitással, és e mutató szempontjából Magyarország a világ 10. legversenyképesebb országa.

A komplexitásról szólva arra is kitért, Magyarország erős a gépiparban, erősödik az élelmiszeriparban, a vegyiparban, az elektronikai készülékgyártásban, és most új ágazatokat is beemelt, mint a hadiipar, megpróbálkozva azzal is, hogy katonai célú repülőgépgyártással is foglalkozzon.

Kiemelte: tranzit ország vagyunk, azonban Magyarország az elmúlt 20-30 évben nem fordított elég figyelmet, illetve elég pénzt, hogy kiaknázza a földrajzi fekvéséből fakadó gazdasági előnyöket. Magyarországnak az az érdeke, hogy rajtunk menjen keresztül minden, leszámítva a háborút - jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve azt is, hogy a V4-eken belül, lakosságarányosan, a legtöbb autópálya Magyarországon működik.

Úgy látja, emellé kell most felzárkóztatni a vasúti képességeket is, valamint légi forgalomban is erősebbnek kellene lenni.

Kijelentette: akik támadják az olyan fejlesztéseket, mint például a Belgrád-Budapest vasútvonal, vagy a fényeslitkei-záhonyi beruházások, azok „a legrosszabbat kívánják Magyarországnak”, nemcsak azt, hogy ilyenek ne legyenek, hanem hogy valaki más éljen ezzel a lehetőséggel. Ez egy regionális versenyfutásban nem más, mint az ellenfél kezére való dolgozás, ami elfogadhatatlan - mondta.

Az államadósságról szólva kiemelte: az válság idején sem mehet 80 százalék fölé, mert ha ez bekövetkezik, akkor „nem ment meg bennünket semmi a fiskális alkoholizmustól”. Másfelől - folytatta - 2010-ben úgy vette át az ország kincstárát, hogy 80 százalék fölött volt az államadósság, ezért „becsületbeli kérdésnek” is tartja, hogy ezt a szintet ne lépjék át, ha nem muszáj.

Úgy értékelt: olyan válságkezelést, amely nem borította meg a költségvetési egyensúlyt, „lámpással kell keresni” a magyaron kívül az Európai Unió területén. Eközben - mutatott rá - a munkaerőpiac is stabil maradt, soha annyian - 4 millió 700 ezren - nem dolgoztak a magyar nemzetgazdaságban 1990 óta, mint most.

A kormányfő az inflációról szólva közölte: ha a mostani, 7 százalék feletti szintről az év végére 6 alá hozzák is a magyar inflációs rátát, a következő években akkor is egy magas inflációjú közegben fog létezni az ország. Szerinte ennek egyik oka az, hogy Brüsszel a klímapolitikát nem tudja összehangolni a gazdaságpolitikával, vagyis olyan döntéseket hoz, amely az energiaárat emeli.

Emellett - folytatta - itt van az orosz-ukrán, valamint az Északi Áramlat körüli konfliktus is. Hangsúlyozta: megdőlt az a korábbi nyugat-európai kalkuláció, hogy az oroszoknak legalább annyira szükségük van arra, hogy eladják nekünk a gázt, mint nekünk, hogy megvegyük, mert ez alacsony energiaárak mellett igaz, de magas energiaárak mellett már a képlet megváltozik, hiszen az oroszok kevesebb mennyiségű gázon is sokkal több pénzt tudnak keresni.

Úgy értékelt: „az idő nem a mi oldalunkon van, hanem az ő oldalukon”, és a következő hónapok nagy rejtélye, hogy ebből mi keveredik majd ki, és az hogyan hat majd az inflációra. Megjegyezte ugyanakkor: „miután jobban ismerjük az oroszokat”, Magyarország hosszútávú gázszállítási szerződéseket kötött Oroszoroszággal, és ennek mértékét meg is emelik.

Orbán Viktor a „négy stop” - rezsistop, üzemanyagárstop, kamatstop, élelmiszerárstop - politikáját úgy értékelte: válság idején nincs normatív gazdaságpolitika, ezért be kellett avatkozni, azonban reményét fejezte ki, hogy rezsicsökkentés politikáján kívül a másik három intézkedést, az inflációs helyzet javulásával, ki tudják vezetni a gazdaságszabályozó eszközök közül.

„Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy nem ment el a józan eszünk, és eszünk ágában sincs visszaállítani az árhivatalt.” - fogalmazott.

A kormányfő előadásában arról is beszélt: öt gazdasági csapdahelyzet elkerülését tartja szükségesnek a következő tíz évben ahhoz, hogy a magyar gazdaság sikeres legyen.

Úgy fogalmazott: „a gépház működik, a kassza csörög”, „mindenkinek van munkája”, tehát nem szükséges pályát módosítani. Szerinte azonban a jövőben öt olyan csapdahelyzet állhat elő a magyar gazdaság számára, amelyekbe „beleszaladhatunk, ha időben nem hozunk meg döntéseket”.

Az első ilyennek a magas külföldi tulajdon csapdáját nevezte, a másodiknak pedig azt, hogy az exportáló nagyvállalatoknak domináns szerepe van és nincs megfelelő mennyiségű és minőségű kis- és középvállalkozó az exportáló cégek között.

A miniszterelnök úgy látja: a harmadik csapda a negatív profit egyenleg csapdája, a negyedik a dualitásé, az ötödik pedig a vidék lemaradása.

Kifejtette: 2010 és 2020 között látványos magyar tulajdoni arányjavulás történt az energetikában, a bankszektorban és a médiában, azonban a biztosító szektorban, a távközlési iparágban, az építőanyag iparban és az élelmiszer kiskereskedelemben „csehül állunk”. Hangsúlyozta: külföldi tőke nélkül nem vagyunk versenyképesek, nincs teljes foglalkoztatás és új technológiák, tehát nem lehet külföldi beruházásellenes politikát folytatni, ugyanakkor a magyar tulajdont erősíteni kell.

Kitért arra: míg 2010-ben kétezer, addig most 12 ezer exportképes hazai cég van, azonban az exportárbevétel 80 százalékát külföldi tulajdonú cégek produkálják, és csak 20 százalékát magyarok. Ezért az a cél, hogy a hazai cégek hozzájárulása az exporthoz 30 százalékra nőjön. Úgy látja, kellenek a nyugatinál nagyobb profittal kecsegtető piacok is: a Balkán és Kína, azért ezeket a területeket kell megcélozni.

A negatív profit egyenleg csapdájáról szólva kitért arra: számos hazai vállalat terjeszkedik, azonban régiós összehasonlításban nem állunk jól. „Kifektetés, kifektetés, kifektetés, tehát mozgósítani kell eszközeinket, a tudásunkat, a képességeinket”, hogy azokon a területeken, ahol vannak profitot termelni képes magyar cégek, amelyek meg tudják vetni a lábukat, az történjen meg - magyarázta.

A negyedik csapdaként említett dualitásról azt mondta: termelékenyebbek a külföldi cégek Magyarországon, mint a magyarok. Ugyanakkor a tendencia biztató, mert a hazai cégek termelékenysége gyorsabban növekszik, mint a külföldieké, tehát a dualitás csökken - mutatott rá.

Úgy vélte, digitalizációra és automatizálásra van szükség a hazai cégeknél, fejlett digitális megoldásokat kell alkalmazniuk a magyar cégeknek is, és „készen állunk arra, hogy segítséget nyújtsunk ehhez”. Hasonlóképpen meg kell emelni a K+F kiadásokat.

A kormányfő az ötödik csapdának nevezte a vidék lemaradását.

Az elmúlt években folyamatosan fejlesztették Budapestet, mert egy olyan ország, mint Magyarország, „nem tud ott lenni a térképen, ha nincs egy olyan települése, ami világszenzáció” - fogalmazott.

Közölte: az előttünk álló két évben háromszor több pénzt szeretnének elkölteni vidékfejlesztésre, mint korábban. A vidékfejlesztésnek fontos része a városok fejlesztése, 50 milliárd forintot fordítottak és fordítanak minden évben erre a célra - mondta.

Úgy látja, emellett a falu is érték, mert az, hogy a falun ugyanolyan színvonalú életet lehessen élni, mint egy városban, Magyarország identitásához tartozik, és nem érdeke Magyarországnak az, hogy föladjon egy olyan fantasztikus civilizációs örökséget, mint a falurendszer. 2021-ben 190 milliárd forintot fordítottak falufejlesztésre, idén 93 milliárdot fognak - fűzte hozzá.

A helyreállítási alap forrásaival kapcsolatban kijelentette: Magyarország politikai okokból, a gyermekvédelmi törvény miatt nem kapta meg a pénzt, azonban az uniós álláspont erkölcsileg és jogilag is teljesen alaptalan.

Úgy értékelt: ebben a csatában, amiben bírósági ítélet is született, Magyarország nem vesztésben, hanem nyerésben van. Szerinte a bírói ítélet azt jelzi, hogy „nem mi vesztettünk, hanem az ellenfeleink”. Kifejtette: bár a bíróság kimondta, hogy a közös EU-s pénzt össze lehet kötni politikai szempontokkal, azonban indoklásában azt is kimondta, hogy semmilyen általános kapcsolat nem lehet jogállami dolgok és pénz között.

Itt vesztettek az ellenfeleink - mutatott rá a kormányfő, aki szerint konkrét ügyekről lehet csak szó, azaz „olyan nincs, hogy azt mondják, hogy nincs sajtószabadság Magyarországon, nem adunk pénzt”.

Ugyanakkor hangsúlyozta: „attól, hogy igazunk van, még pénzünk nincs”, ezért a nemzeti költségvetésből előlegezik meg ezeket a forrásokat, de úgy számolnak, hogy az év végéig ez a pénz egészben vagy részben mindenképpen meg fog érkezni, így a megelőlegezés miatt megnövekedett hiány vissza fog billenni.

Orbán Viktor az adócsökkentésről szólva kiemelte: a magyar a világ 13. legversenyképesebb adórendszere, a társasági adónál a világ hatodik legversenyképesebbje, személyi jövedelemadónál a kilencedik legversenyképesebbje. Úgy fogalmazott: „ez a zsanér”, amin forog a magyar gazdaság, és ha a zsanér kiesik, „leesik az ajtó”.

Szerinte ezért minden erővel arra kell törekedni, hogy ezt az adórendszert megvédjék, mert ha az adórendszert szétszedik, abban a pillanatban a gazdaság versenyképessége drámaian fog romlani.

 

 

 

Szerző Ripost

Ez is érdekelhet

origo.hu

Presser Gábor és Koncz Zsuzsa árulásai – megszólal Nagy Feró

origo.hu

Nőkre lőttek Kárpátalján a kényszersorozás miatt - videó

borsonline.hu

Most már publikus: közös fotóval derült ki, mi van a Házasság első látásra két szereplője között

vg.hu

Új magyar légitársaság a láthatáron? A semmiből megjelent a titokzatos Hungary Cargo Airlines

ripost.hu

Még el sem kezdődött, máris megbukott a nézőknél a Való Világ

hirtv.hu

Jogsértést követtek el Magyar Péterék

origo.hu

Újabb megrázó hír érkezett Károly királyról

astronet.hu

Napi horoszkóp 2024. május 7.: a Mérleg észrevesz valamit, amit más nem, a Skorpió megállíthatatlan

she.life.hu

Amikor beköszönt a jól ismert bakteriális „barát” (hirdetés)

videa.hu

Alu paratha, a burgonyával töltött boldogságlepény -receptvideó ( hirdetés)

ripost.hu

Ronaldo és Messi őrületes csatát vívtak, amíg te aludtál

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Szintet lépett a háborús őrület: Katonákat és dollárszázmilliárdokat küldenének Ukrajnába

POLITIK

Magyar Péter testőrei elfoglaltak egy teljes vasúti kocsit. Mitől fél?

POLITIK

Nadrágszíjas plakátokkal fogadta Debrecen Magyar Pétert

POLITIK

Magyar Péter üvöltve fenyegette a feladatukat végző rendőröket. Újabb részletek a hivatalos jegyzőkönyvből

POLITIK

Most a NATO-t fenyegeti Oroszország

POLITIK

Történelmi jelentőségű, hogy hozzánk látogat a kínai elnök

POLITIK

Gyurcsány így foglalta el a budapesti Városházát

POLITIK

Ukrajna korszerű légelhárító rendszereket kap