Új politikai törésvonalak a koronavírus árnyékában

A XXI. Század Intézet legújabb elemzésében a koronavírus következtében létrejövő törésvonalakat vizsgálja meg, valamint azt, hogy bizonyos pártok hogyan próbálják azokat szavazatmaximalizálásra felhasználni.

Új törésvonalakat hozott a Covid

A történelem során a nagy világjárványok és természeti katasztrófák mindig is meghatározó eseménynek számítottak az emberek életében. Így van ez a koronavírus esetében is, amelynek egészségügyi, társadalmi és gazdasági hatásai már harmadik éve határozzák meg a mindennapjainkat.

A 2020 első hónapjaiban berobbant, majd szinte az összes kontinensen végigpusztító pandémia megfékezésének érdekében a világ országai egymás után hozták meg a különböző korlátozó intézkedéseket. A vírus folyományaképp újra előtérbe került az állami gondoskodás szerepe, miután világossá vált, hogy a nemzetállamok gyorsabb, hatékonyabb és a közösség számára eredményesebb döntéseket tudtak hozni, mint a lassú, bürokratikus, nemzetállami hatásköröket rendre megkérdőjelező szupranacionális szervezetek. A vírus azonban a pandémia előtti konfliktusokra is rávilágított, amivel a világot már hosszú ideje átszövő törésvonalakat is felnagyította, és újabb ellentétek kialakulását  eredményezte.

A járvány alatt bevezetett munkahelyvédelmi intézkedésekből fakadó ellentétek (például az otthoni munkavégzés lehetősége vagy éppenséggel ennek hiánya), az emberek bizonyos csoportját érintő szigorúbb utazási szabályok, a kormányok által meghozott korlátozó intézkedések (életkorhoz kötött vásárlási sáv, kötelező maszkhasználat, kijárási korlátozás) és a vírus által okozott egyéb társadalmi, gazdasági és politikai törésvonalak ennek következtében mára komoly feszültségforrássá váltak egyes országokban. Mindez azt eredményezte, hogy az utóbbi években a korábbiakhoz képest tovább erősödött az egyes társadalmi csoportok polarizációja, és az így felszínre került törésvonalak miatt több kormányzat stabilitása is veszélybe került.

Mindez számos országban kisebb-nagyobb politikai válság kialakulását eredményezte.

Felemelkedő pártok a Covid árnyékában

A legszembetűnőbb törésvonal kétségtelenül a koronavírus elleni védőoltással rendelkezők és az oltatlanok között alakult ki az elmúlt hónapokban, ami jelentős feszültségekhez vezetett bizonyos országokban. Az oltottak és oltatlanok közti megkülönböztetésből (védettségi igazolvány bevezetése, szigorúbb korlátozások az oltatlanok számára) fakadó elégedetlenség több európai országban is többtízezres tüntetéshullámot eredményezett, amik szervezésében rendre olyan pártok jeleskedtek, amelyek korábban már mélyrepülésbe kezdtek szavazóik bizalmának elvesztése miatt, vagy egyáltalán nem is léteztek. Azonban arra is adódik példa, hogy egyes politikai pártok a járványhelyzet kapcsán ruházták fel magukat új identitással, ami esetükben az egyéni szabadságjogok védelmére való hivatkozásban öltött testet.

Ennek oka, hogy a vírus terjedésének megfékezése érdekében több európai kormány is fontolgatni kezdte az oltás kötelezővé tételét, ami alapjaiban megy szembe a klasszikus liberalizmus értékeivel és fosztja meg az egyént a döntés szabadságától, amelyre korunk liberálisai más esetekben – például a konstruált identitások és egyéb identitáspolitikai mozgalmak (LMBTQ, BLM) – oly gyakran hivatkoznak.

Egyes pártok igyekeznek meglovagolni a koronavírus árnyékában létrejött új törésvonalat és az oltatlanok érdekképviselete által megszerezni szavazataikat.

Jó példa erre Ausztria, ahol már a parlament mindkét háza megszavazta az oltás kötelezővé tételét, aminek következtében az oltást elutasítókat évente akár 1,3 millió forint értékben bírságolhatják meg március közepétől, noha ezzel párhuzamosan a korlátozásokat is enyhítik. A kötelező oltásról szóló döntés nemcsak a kormánykoalíció tagjai között gerjesztett vitákat, de az ellenzéki pártok soraiban is.

Hiába igyekszik ugyanis az állam pénzzel ösztönözni az oltás felvételét, az elsietett menetrend az egészségügyi kockázattal rendelkező állampolgárok negligálásától, az egyéni szabadságjogok megsértésén át egészen az alkotmányellenességig több kérdést is felvet. A megosztottságot egyébként jól mutatja, hogy még az egyes pártokban sem alakult ki egységes álláspont a kérdést illetően, a pártfegyelem megkérdőjelezett a szociáldemokratáknál, a zöldeknél és a neoliberális NEOS-nál (Das Neue Österreich und Liberales Forum) is. Például a zöldek bécsi kerületi képviselője, Irina Baumgartner kilépett pártjából és az oltáskritikus MFG (Menschen – Freiheit – Grundrechte) elnevezésű párthoz csatlakozott, az „emberi jogokat sértő koronapolitikára” hivatkozva. Az újonnan létrejött politikai törésvonalat mi sem szimbolizálja jobban, mint hogy az MFG-t 2021 februárjában alapították kifejezetten azzal a céllal, hogy az oltatlan állampolgárok emberi alapjogait védelmezze.

A meghatározóbb pártok közül pedig az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kezdett el a kötelező oltás ellen kampányolni, aminek kapcsán Herbert Kickl, az FPÖ elnöke külön hangsúlyozta, hogy pártja az egyéni szabadságjogokat sértő kötelező oltás és a lezárások ellen küzd és nem maga az oltás ellen. Ebből a libertárius pozícióból a párt sikerrel tudott politikai tőkét kovácsolni, hiszen a felmérések szerint az elmúlt egy év során 15 százalékról 20 százalékra nőtt az FPÖ  támogatottsága.  Ez azt is jelenti, hogy támogatottságuk immár mindössze 5 százalékkal marad el az egyaránt 25 százalékon álló szociáldemokratáktól és a néppárttól, ami jelentős eredménynek tekinthető annak fényében, hogy az elmúlt évek folyamán az FPÖ folyamatos zuhanórepülésben volt Heinz-Christian Strache, a párt egykori elnökének és osztrák alkancellárnak csapdába csalása utána.

Németországban szintén e törésvonal elmélyedésének lehetünk szemtanúi, annak ellenére, hogy a 2021 szeptemberében megrendezett általános német választások során az Alternatíva Németországért (AfD) mindössze 10,3 százalékos eredményt ért el, ám a német egészségügyi hivatal jelentése mégis rávilágít arra, hogy a szavazati jogukkal élő oltatlanok 50 százaléka az elitellenes pártra szavazott.

Mindez azt jelenti, hogy közel 5 millió ember szavazott az AfD-re, aminek legfőbb okaként a párt által képviselt egyéni szabadságjogok védelmét nevezték meg.

De szintén említésre érdemes, hogy a koronavírus-járvány kezdetén, 2020 márciusában a mindössze 6 százalékos támogatottsággal rendelkező Német Szabaddemokrata Párt (FDP) következetes oltáspárti, ám lezárásellenes politikájával 12 százalékos eredményt tudott elérni a szeptemberi választásokon.  A választási eredmények alapján következtethetünk arra, hogy leginkább az FDP tudta politikai tőkére váltani Covid-politikáját, ami főképp annak köszönhető, hogy egy fokkal finomabban viszonyult ehhez a társadalmat jelentősen megosztó kérdéshez. Ezáltal pedig a párt olyan szavazókra is szert tudott tenni, akik oltáspártiak, ám a gazdaságot megfojtó és a szabadságjogokat korlátozó lezárásokból elegük volt.

Szlovákiában szintén többezres megmozdulásra került sor 2022. január végén, ahol az ellenzéki pártok tagjai közösen ellenezték a kötelező oltást, és követelték az előrehozott választásokat. A tüntetések főképp annak okán robbantak ki, hogy a kormány egy bizonyos fertőzésszám felett mérlegelné az oltás kötelezővé tételét, amiről azonban még a koalíciós kormány tagjai között sincs egyetértés. A szlovákiai oltásellenesség egyik vezető alakja egyébként a korábbi miniszterelnök Robert Fico, aki hiába bukott bele a 2018-as Kuciak-gyilkosság kapcsán kialakult tüntetésekbe, a jelenlegi közvéleménykutatások szerint pártja, a Smer–SD több mint 5 százalékot javított a választók körében az elmúlt évben. Ezáltal a párt nemcsak a második legnépszerűbb párttá vált, hanem hátrányuk is mindössze 1 százalékosra olvadt a legnépszerűbb HLAS–SD párttal szemben.

Romániában szintén jelentős méreteket ölt az oltásszkepticizmus, aminek oka azonban egészen sajátos és az európai gyakorlattól eltérő. Miután Románia az elmúlt évtizedben lerombolt tekintélyű és cselekvőképtelen országgá vált, az őshonos kisebbségek mellett a román etnikum tagjai is bizalmatlanok az oltással szemben. Emiatt a káoszkormányzással küzdő Romániában (2010 és 2021 között 16 különböző kormánya volt az országnak) is új törésvonalat eredményezett a koronavírus-járvány, aminek kétségkívül legnagyobb haszonélvezője a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) lett. Az AUR a 2020. decemberi választásokon 10 százalékos eredménnyel került be a parlamentbe, ám a „mindenellenes” formáció számára a valódi áttörést az oltásellenes pozíció felvétele hozta meg, hiszen ennek következtében támogatottságukat manapság már 17 százalékra mérik. A párt legfőbb politikai arcélévé kezd válni, hogy tagjai nyíltan buzdítanak az intézkedések ellen és tüntetéseket szerveznek, amihez egyébként az ortodox egyházzal való kiváló kapcsolataikat is mozgósítják.

Az AUR támogatottságának növekedése esetében is kimutatható, hogy összefüggés mutatkozik az oltásellenes álláspont felvétele és a pártot támogató választók létszámának növekedése között.

De Magyarországon is adódik példa, méghozzá a Mi Hazánk Mozgalom képében, amely párt az elmúlt időszakban szintén az oltáskritikusok megszólításával igyekezett növelni támogatottságát. Érdekesség, hogy a párt elnöke, Toroczkai László vállaltan oltásellenes s ezért beoltva sincs, míg a párt alelnöke, Dúró Dóra kétszer beoltatta magát, elmondása szerint a fél elnökséggel együtt. Tény azonban az is, hogy a párt politikusai az utóbbi hónapokban többször a védőoltás elutasítása mellett foglaltak állást, emellett pedig több tüntetést is szerveztek a kötelező oltás ellen, amiken szorgalmazták a „koronavírus valódi eredetét” feltáró csoport létrehozását. A Mi Hazánk Mozgalom emellett 2021-ben egy Koronavírus Kutatóközpontot is létrehozott, amelynek célja a párt vezetése szerint, hogy tényekre szorítkozva mutassák be a járványkezelés alatt eddig elhallgatott információkat. A társadalmi elégedetlenségből politikailag hasznot húzó párt támogatottsága ennek köszönhetően jelentősen megnövekedett az utóbbi hetekben, és így már a parlamenti küszöb körül mozog.

Konzervatívok a józan ész pártján

Az említett pártok jól láthatóan jelentősen megerősödtek az elmúlt hónapokban, és noha egyelőre nem voltak képesek komoly politikai fordulatot előidézni, a pandémia esetleges elhúzódása vélhetően tovább növelné és megerősítené a vírus által előidézett új törésvonalat. Az oltásoknak, a korábban bevezetett intézkedéseknek, valamint az enyhébb mutációknak köszönhetően ugyanakkor esély mutatkozik a pandémia megfékezésére, ez pedig az oltott–oltatlan ellentétből politikai hasznot húzó pártok támogatottságát is negatívan befolyásolhatja. Az ugyanakkor egyre láthatóbbá, hogy jelentős társadalmi elégedetlenség kezd kibontakozni azokban az országokban, ahol az oltás kötelezővé tételét fontolgatják. A helyzetet ráadásul az is tovább rontja, hogy miközben Nyugat-Európa több országában az oltás- és lezárásellenes tüntetéseket erőszakkal verik le a rendőrök, az Európa Unió intézményei nem adnak hangot felháborodásuknak.

Mindeközben az EU-ban rendre fekete báránynak kikiáltott és autokrata hatalomgyakorlással vádolt magyar kormány úgy képviseli az oltáspárti álláspontot, hogy közben nem él vissza hatalmával. A magyar állam az egészségügyi dolgozók és tanárok kivételével egyetlen munkavállaló számára sem tette kötelezővé az oltást, ennek megkövetelését a munkáltatókra bízta. A magyar kormány álláspontja szerint ugyanis adott a vakcina, mint a járványnak véget vető megoldás, valamint ismertek az adatok is, amelyek alátámasztják, hogy az oltottak jelentősen kisebb eséllyel végzik lélegeztetőgépen és enyhébb tünetekkel vészelik át a fertőzés lefolyását. Az oltás beadatásának szabadsága az említett kivételektől eltekintve tehát mindenkit megillet Magyarországon.

Ami pedig a Fidesz–KDNP legfontosabb európai szövetségeseit illeti, a lengyel Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosság, a francia Marine Le Pen vezette Nemzeti Front, valamint a Matteo Salvini által vezetett Északi Liga hasonlóan magyar szövetségeséhez egyértelműen oltáspárti állásponton van, ám ezzel párhuzamosan egyikük sem támogatja az oltás kötelezővé tételével együtt járó egyéni szabadságjogok megsértését. Tehát a formálódó új európai jobboldali szövetség tagjai bátorítják szavazóikat az oltás felvételére, annak kimutathatóan pozitív hatásai miatt, ezzel párhuzamosan viszont felnőttként is kezelik őket, bízva egyéni felelősségvállalásukban a járvány leküzdésére.

Európa konzervatív pártjai tehát a józanész pártján állnak, amiből fakadóan elutasítják mind a szélsőséges oltásellenes, mind az oltást kikényszeríteni akaró állami önkényt - fogalmazott Biró András kutató és Matyi Tamás kutató.

További részleteket a XXI. Század Intézet oldalán tekinthetnek meg.