Szijjártó: a magyar modell hatékonyan működik a legnagyobb kihívásokkal szemben is

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Hungarian Business Leaders Forum 23. pénzügyi csúcstalálkozóján közölte, hogy a kormány a nehézségekre mindig "speciális magyar válaszokat" adott, amelyeket mind belülről, mind kívülről erősen támadtak, ugyanakkor rendre sikeresnek bizonyultak.

    Beszédében öt fő kihívást vett végig, kezdve a 2008-2009-es pénzügyi válsággal, amelyet követően az ország, szavai szerint, szörnyű gazdasági állapotban volt. Mint mondta, az új kormány ez ellen adócsökkentésekkel, széles körű beruházásösztönzési programmal és a keleti nyitás politikájával vette fel a küzdelmet, amely intézkedések közös pontja, hogy "búcsút intettek a képmutatásnak".

    A migrációs krízis kapcsán kiemelte, hogy a határvédelem szigorítása, a bevándorláspolitika miatt is rendkívül súlyos támadások érték Magyarországot, de a visegrádi államokkal együtt mégis sikerült megakadályozni az európai uniós kötelező kvótarendszer bevezetését. "Ez tragédiához vezetett volna a kontinensen" - vélekedett.

    Szijjártó Péter ezután a koronavírus-járványról beszélt, illetve a 2021 elején kialakult vakcinahiányról, amikor is a kormány meghozta azt a stratégiai döntést, hogy keleti oltóanyagokkal pörgeti fel az immunizációs kampányt. E nélkül Magyarország nem lett volna képes két hónappal az EU-átlag előtt újranyitni a gazdaságát - tette hozzá.

    A miniszter az európai intézmények által valaha elkövetett egyik legnagyobb hibának nevezte, hogy politikai kérdést csináltak egyes vakcinák engedélyezéséből.

    A válság gazdasági aspektusának kezelésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ellenzék a segély alapú pénzosztás felpörgetésére buzdított hitelből, ami lényegében a munkanélküliség finanszírozása lett volna. A kormány ehelyett a munkanélküliség megelőzésére fordította a forrásokat, s minden idők legnagyobb beruházásösztönzési programját állította össze.

    A miniszter végezetül a szuverén külpolitikát említette: "bebizonyítottuk, hogy lehetséges egyszerre jó szövetségesekként cselekedni, illetve pragmatikus, civilizált kapcsolatokat fenntartani a tőlünk keletre lévő világgal, például Oroszországgal".

    Leszögezte, hogy a Kínát és Oroszországot leghangosabban kritizáló országok termelik a legnagyobb nyereséget a velük való együttműködésből. Úgy vélte, hogy alaposan elemezni kellene a nemzetközi szankciópolitika hatásait.

    A jelenlegi ukrajnai feszültséggel összefüggésben pedig együttműködésre, tárgyalásra szólította fel a szembenálló feleket, mondván, Magyarország és Közép-Európa mindig vesztesként került ki Kelet és Nyugat konfliktusából.

    Szijjártó Péter kijelentette: amennyiben az emberek az április 3-i választáson ismét bizalmat szavaznak a kormánynak, akkor folytatódni fog az adók és a bürokrácia csökkentésére, a beruházások hazánkba vonzására fókuszáló politika.

    A Hungarian Business Leaders Forum idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját, missziója az ország fenntartható fejlődésének elősegítése. A konferenciasorozat célja szakmai vitát folytatni hazai és nemzetközi szakemberek bevonásával többek közt Európa és Amerika versenyképességéről, globális kihívásairól a politikai és gazdasági változások tükrében.

avaly a magyar gazdaság 7,1 százalékkal nőtt, ezzel a magyar gazdaságtörténet legnagyobb éves növekedése lett a 2021-es - jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

A tárcavezető a reggel megjelent statisztikát kommentálva kiemelte: az adatok két dolgot mindenképpen mutatnak, egyrészt bebizonyosodott, hogy eredményes az adócsökkentésre, a családok és a vállalkozások támogatására, valamint a beruházásokra épülő gazdaságpolitika. Ezek gyors visszaépülést tesznek lehetővé egy válság után is - mondta.

    Rámutatott: uniós összevetésben kiemelkedő teljesítményt tett a magyar gazdaság 2021-ben. Idén a tárca szerint 5,9 százalék lehet a növekedés - jelezte.

    Azzal, hogy a kormány nem a megszorítások politikáját választotta, elkerülte a visszaesést. A támogató gazdaságpolitikával, a beruházások ösztönzésével lehetőséget teremtettek arra, hogy újraindítsák a gazdaságot, és "egyfajta lépéselőnnyel jöjjünk ki a válságból" - fogalmazott. A GDP tavalyi növekedése meghaladja a várakozásokat, erre a növekedésre kevesen számtottak - mondta.

    A negyedéves összevetés is kedvező számokat mutat: mivel tavaly a 3. és 4. negyedév között is 2,1 százalékos volt a bővülés, az adatok alapján ez már a 6. negyedév, ami növekedést mutat. Több mint másfél éve tart a magyar gazdaság növekedési fázisa, azaz tartós ismertetése szerint. Már a járvány előtti időszak gazdasági teljesítményét is meg tudta haladni a magyar gazdaság, 3,4 százalékkal - húzta alá.

    Minden ágazat jól teljesített, egyedül a mezőgazdaság nem, a kedvezőtlen időjárás miatt - mondta.

    Rendkívüli év volt a tavalyi, amikor mintegy 15 ezer milliárd forintnyi beruházás valósult meg a magyar gazdaságban. Kedvezőnek nevezte, hogy a magyar az egyik legmagasabb beruházási ráta az unóban. Az alkatrészhiány ellenére jól teljesített az ipar, 9,6 százalékkal nőtt, ahogy a hozzá kapcsolódó építőipar is, 13 százalékkal bővült.

    Kitért arra, hogy az infokommunikáció és a turizmus egyaránt közel 20 százalékkal nőttek tavaly, ez is jó jel a belföldi fogyasztás alakulására. A foglalkoztatási adatok kedvezőek, egymillióval többen dolgoznak, mint 2010-ben. A bruttó keresetek megduplázódtak az elmúlt 10 évben, ez szintén a sikeres újraindítást jelzi.

    A kiskereskedelmi forgalomra a bérek növekedése és a rekordszintű foglalkoztatás kedvezően hatott, tavaly 3,5 százalékkal bővült az ágazat. Így azt a klasszikus kérdést megválaszolva, hogy mit éreznek ebből az emberek, azt lehet mondani, hogy többet tudnak vásárolni, fogyasztani és költeni az üzletekben - mondta, hozzátéve: a támogatások pedig az adóhatóságnak és a kincstárnak köszönhetően megérkeztek az emberekhez, így a 13. havi nyugdíj és a családi adóvisszatérítés is, a 25 év alattiak pedig adómentességet élveznek.

    Az idei évről kijelentette: van ok az óvatos optimizmusra. Ha ez a kormány kap lehetőséget áprilisban a folytatásra, akkor folytatódhat Magyarországon az eddigi gazdaságpolitika, azaz az adócsökkentéseket, a beruházásokat és a családokat támogató politika. Közlése szerint optimizmusra ad okot 2022-ben az, hogy a globális alkatrészhiány csillapodni látszik, arra számítanak, hogy a járműgyártás területén működő vállalkozások is egyre nagyobb teljesítményt nyújtanak majd. Az elmúlt 1,5-2 évben megvalósult kapacitásbővítő beruházások pedig termőre fordulnak, az oltakozások miatt a járvány eközben mérséklődhet, ez pedig kedvező a nemzetközi turizmusra is.

    Mint mondta, az újraindítás gyorsaságához kellett az előző évtized, a gazdasági kockázatokat jelentősen csökkentették, közben erősítve a növekedési faktorokat - húzta alá, hozzátéve: a válságkezelés módja most más volt, mint a 2008-2009-es válság éveiben. Most nem a megszorítások politikáját alkalmazta a kormány, mint az előző baloldali kormányok az adóemelésekkel, elbocsátásokkal. Most saját erőből küzdötték le ezt a 1,5-2 éves időszakot - mondta. Miközben most világszinten kétszer akkora volt a visszaesés, mégis több mint 7 százalékos növekedéssel jött ki a válságból az ország, ellentétben azzal, hogy 2008-2009-et követően mínusz 6,6 százalék visszaesést mértek - tette hozzá.

A járvány okozta gazdasági hatások és a drasztikusan elszállt európai energiaárak miatt egész Európában rekordokat dönt az infláció - írja az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Hangsúlyozták, az Európai Bizottság előrejelzése szerint az európai energiaárak és azokkal együtt az infláció is még tovább nő. Az áremelkedés Magyarországra is begyűrűzik, ám a kormány egyedülálló intézkedésekkel: a rezsicsökkentés fenntartásával, az élelmiszerárstoppal, a benzinárstoppal és a kamatstoppal védi a lakosságot, emellett a családi adóvisszatérítéssel, a béremelésekkel és a 13. havi nyugdíj kifizetésével emeli a jövedelmeket.

    A baloldal kormányzása alatt hasonló helyzetben semmilyen intézkedés nem védte a magyar családokat. A Gyurcsány-korszakban a 8 százalékos infláció mellett megszorításokat hajtottak végre: emelték a rezsit, az élelmiszerek áfáját, elvettek egy havi nyugdíjat és a családtámogatásokat, csökkentették a közszféra béreit, magukra hagyták a devizahiteleseket, semmi sem védte őket a megemelkedő banki törlesztőrészletektől - olvasható a közleményben.

    Az ITM kiemelte, a rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyar emberek jogszabályban rögzített áron kapják az áramot és a gázt. Így a magyar lakosság védett a világpiacon kialakult áremelkedésekkel szemben, és továbbra is Európa legalacsonyabb energiaárait fizeti.

    Februártól életbe lépett az élelmiszerárstop is. A kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, csirkefarhát és a 2,8 százalékos UHT tehéntej legfeljebb a tavaly október 15-i árakon forgalmazható. Az intézkedés különösen a gyermekes családokat és az időseket védi - idézte fel a szaktárca.

    Hozzátették, tavaly november 15-étől életben van a benzinárstop is. A kormány a nem prémium benzin és a gázolaj literenkénti árát 480 forintos felső határral rögzítette. Jelenleg a benzin literenkénti átlagára az árstop nélkül hozzávetőlegesen 510, a gázolajé pedig 530 forint lenne.

    Januártól a kamatstop csökkenti a jelzálogalapú banki törlesztőrészleteket. A tavaly október végi szinten rögzítették a jelzálogalapú hitelek kamatait június végéig - írják a közleményben.

    A gyermekes szülők, a fiatalok, a nyugdíjasok, a közszféra és versenyszféra dolgozóinak jövedelme a járvány okozta válság ellenére emelkedik. Ezekben a napokban érkezik meg a családi adóvisszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a 25 év alatti fiatalok első szja-mentes fizetése. Emelkedett a minimálbér, a szakmunkás bérminimum, és több százezer dolgozó keresete nőtt a közszférában is - tájékoztatott az Innovációs és Technológiai Minisztérium.