Orbán Viktor: Magyarország biztonsága a legfontosabb

Orbán Viktor miniszterelnök kedden telefonon tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel az orosz-ukrán konfliktusról - közölte a Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

A magyar miniszterelnök a megbeszélésen kifejtette: Magyarország - szomszéd államként - aggodalommal figyeli az ukrajnai fejleményeket.

Orbán Viktor tájékoztatta Zelenszkij elnököt arról, hogy Magyarország a koordinált európai válaszcselekvés részeseként támogatni fogja a helyzet rendezésére irányuló közös uniós erőfeszítéseket.

Ennek keretében a kormány folyamatosan egyeztet nyugati szövetségeseivel - mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor a tárgyalás során biztosította Volodimir Zelenszkijt arról, hogy Magyarország ahogyan eddig, ezután is  támogatja Ukrajna szuverenitását és területi egységét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Twitter-üzenetben jelezte kedden, hogy folyamatos telefonbeszélgetéseket folytat partnereivel. Ennek keretében tájékoztatta Orbán Viktort is az ukrajnai biztonsági helyzetről. Az ukrán elnök szerint a két politikus egyetértett abban, hogy közös erőfeszítéseket kell tenni a helyzet békés rendezése érdekében.

Benkő Tibor: Fel kell készülni minden helyzetre

Fel kell készülni minden helyzetre a keleti határ mentén, a humanitárius feladatokra, a határvédelemre, ezért csoportosítunk át katonákat és haditechnikai eszközöket az ország keleti térségébe - erről Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszélt kedden Szentendrén.

A miniszter sajtótájékoztatóján közölte: a nemzetbiztonsági kabinet reggeli ülésén Orbán Viktor miniszterelnöktől a Honvédelmi Minisztérium azt a feladatot kapta: meg kell akadályozni, hogy Magyarország területére fegyveres csoportosulás tudjon bejönni, az ország területén manővereket hajtson végre.

Hangsúlyozta: Magyarországon az embereknek nem kell félniük, de körültekintőnek kell lenni, a Magyar Honvédségnek minden eshetőségre fel kell készülnie. A következő napokban a magyar lakosság is láthatja majd, hogy haditechnikai eszközök, menetoszlopok indulnak el az ország különböző pontjairól a keleti országrészbe. A nyugati országrészben - NATO erőkkel közösen is - kiképzéseket, gyakorlatokat tartanak - ismertette.

Benkő Tibor szerint ha Ukrajnában a helyzet eszkalálódik, nemcsak Ukrajna keleti részén lesz háborús tevékenység, hanem kiterjedhet Kijev, Kárpátalja irányába is. A határokon menekültek érkezésére, továbbá humanitárius feladatokra is fel kell készülniük a katonáknak - ismertette a feladatokat.

A miniszter felidézte a hétfő este történteket, azt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a délkelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését, továbbá közölte: a „bizalom- és biztonságerősítés” keretében e területek békefenntartói feladatait a következő tíz évben Oroszország látja el.

Benkő Tibor szerint kérdés, ki milyen mértékben akarja folytatni a háborús retorikát, valamint Ukrajna miként jár el, de az tény, hogy a Magyarországgal szomszédos országban valóban háborús konfliktus alakult ki.

A miniszter kiemelte: „Magyarország békét szeretne”; a békés, tárgyalásos megoldás híve, de a Magyar Honvédségnek - rendeltetéséből adódóan is - készen kell állnia szükség esetén határvédelmi, humanitárius feladatokra.

Benkő Tibor kedden Szentendrén tartotta hagyományos évértékelő, feladatszabó értekezletét. Azon a HM és a Magyar Honvédség vezetőinek is elmondta: az ukrán-orosz helyzet miatt lesz olyan feladat, amelyet „a mai nappal, vagy holnap, vagy az elkövetkezendő napokban végre kell hajtani”.

A miniszter megjegyezte: a délszláv válság sem volt régen, majd 2014-ben megjelent a hibrid hadviselés, megtörtént a Krím annektálása, most pedig a szomszéd országban háború van. Olyan nemzeti haderőt, képességet kell építeni, amely garantálja Magyarország békéjét és biztonságát - szögezte le.

A Magyar Honvédség és a vezetői továbbra is a NATO szerves részeként, de önálló képességeket felvonultatva tudja kezelni a mostani helyzetet - jelentette ki a miniszter, megjegyezve, erről közelmúltbeli magyarországi látogatásán Ben Wallace brit védelmi miniszter és Roger L. Cloutier, a NATO Erők Szárazföldi Parancsnoka személyesen is meggyőződött.

Az Európai Unió tagországai megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról, az Európai Bizottság a partnereivel egyeztetve mihamarabb véglegesíti a megszorító intézkedések csomagját - közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden.

Korábban beszámoltunk róla, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő rendeletet írt alá, amelyben kötelezettséget vállal Oroszország és a két szakadár régió közötti együttműködésre, ennek keretében pedig orosz katonákat küld a Donyec-medencébe, írta hétfőn későn este a Russia Today.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddre virradóan videóüzenetben fordult az ukránokhoz, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a Donyec-medencei szakadár „népköztársaságok” Ukrajnától való függetlenségének elismerését, és kijelentette, hogy most „nincs ok a kaotikus cselekvésre, az álmatlan éjszakára”.

Orbán Viktor miniszterelnök kedden telefonon tárgyalt az ukrán államfővel az orosz-ukrán konfliktusról, valamint Benkő Tibor honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy „fel kell készülni minden helyzetre a keleti határ mentén, a humanitárius feladatokra, a határvédelemre”. Ezért csoportosítanak át katonákat és haditechnikai eszközöket az ország keleti térségébe - tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök emellett kedden bejelentette, hogy fontolóra veszi az Ukrajna és Oroszország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Az államfő erről azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet Alar Karis észt elnökkel kijevi megbeszélésüket követően közösen tartottak. „Kérést kaptam a külügyminisztériumtól, hogy fontoljam meg az Ukrajna és az Oroszországi Föderáció közötti diplomáciai kapcsolatok megszakításának kérdését. A sajtótájékoztató után ezen a témán fogok dolgozni. És nem csak ezen” - fogalmazott Zelenszkij.

Felszólította továbbá Ukrajna nemzetközi partnereit, hogy vezessenek be szankciókat az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték ellen. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kedden úgyszintén kijelentette: Oroszország legutóbbi lépései után eljött az ideje annak, hogy a Nyugat bevezesse a beígért szankciókat Moszkvával szemben - emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az ukrán elnök értékelve azt, hogy Moszkva elismerte Ukrajnától függetlennek a két Donyec-medencei szakadár „népköztársaságot”, kifejtette: „úgy gondoljuk, hogy ez eszkalációs lépés volt, jogi agresszió, amely megalapozta Oroszország és az ideiglenesen megszállt ukrán területeket körülvevő fegyveresek katonai agresszióját”.

Zelenszkij szerint Oroszország nem indít teljes körű háborút Ukrajna ellen. „Hisszük, hogy a háború nem lesz erőteljes Ukrajna ellen, és nem lesz széles körű eszkaláció az Oroszországi Föderáció részéről” - hangoztatta.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter kedden a Facebookon közzétett nyilatkozatában leszögezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök előző napi szavai után az egész világ megtudta azt, amit az ukránok már nyolc éve tudnak. Szerinte Ukrajnára súlyos megpróbáltatások várnak, és komoly veszteségek is lesznek. Hangsúlyozta egyúttal, hogy biztos a győzelemben. „A saját földünkön vagyunk, és az igazság velünk van. Az ukrán hadsereget a népünk támogatja. Az emberek hite pedig annak a jele, hogy mindent jól csinálunk” - hangoztatta.

Az Ilka Kucseriva Alapítvány kedden közzétett felméréséből az derült ki, hogy Ukrajna lakosságának csaknem fele, 48 százaléka kész harcolni vagy segíteni az ukrán fegyveres erőknek, valamint az orosz ajkú ukránok 44 százaléka úgy gondolja, hogy a jelenlegi feszültségért elsősorban Oroszország a felelős.

A védelmi miniszter megjegyezte, hogy az ukrán hadseregnek köszönhetően Európa ráébredt arra, mi a valódi ára az őszinte válaszok elkerülésének. Kijelentette, hogy a Kreml újabb lépést tett a Szovjetunió felélesztése felé. Közölte, hogy Ukrajna katonai és politikai vezetésének minden erőfeszítése a védelem megerősítésére irányul. Hozzátette, hogy érzelmektől túlfűtve többen kaotikus döntések felé taszíthatják Ukrajnát, Kijevnek viszont nem szabad engednie, meg kell őriznie a „hidegvérét”.

Közben Dmitrij Horosilov, az önkényesen kikiáltott „Luhanszki Népköztársaság” „parlamentjének” alelnöke kedden az orosz sajtónak nyilatkozva kijelentette, hogy a „népköztársaság” egész Luhanszk megyét saját területének tekinti, és felszólította Ukrajnát, hogy vonja ki onnan csapatait.

Az Európai Tanács és az Európai Unió elnöke közölte, hogy az EU tagállamainak külügyminiszterei kedd délután tervezett informális találkozójukon terjesztik elő a szankciók első csomagját az orosz lépésekre válaszul.

Von der Leyen: Az EU tagországai megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról

Az Európai Unió tagországai megállapodtak az Oroszország elleni új szankciókról, válaszul arra, hogy Oroszország a nemzetközi jog megsértésével elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét. Az Európai Bizottság a partnereivel egyeztetve mihamarabb véglegesíti a megszorító intézkedések csomagját - közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden.

Ursula von der Leyen a kora esti sajtótájékoztatóján kijelentette: Oroszország idézte elő a válságot, egyedül Moszkva felelős a helyzet jelenlegi elmérgesedéséért.

Kijelentette: Oroszország Ukrajna elleni agressziója, a két szakadár tartomány függetlenségének elismerése, valamint az, hogy Moszkva orosz katonákat küld a társégbe, törvénytelen és elfogadhatatlan. Oroszország nem tartja tiszteletben kötelezettségeit, és megsérti a nemzetközi jog alapvető elveit - húzta alá.

Hangsúlyozta, hogy az új uniós szankciós csomag egyértelmű válasz a nemzetközi jog orosz megsértésére.

A megszorító intézkedések a jogellenes döntésben érintett magánszemélyeket, cégeket és olyan bankokat céloznak, amelyek finanszírozzák az orosz katonai apparátust, és hozzájárulnak Ukrajna destabilizálásához.

„Megtiltjuk a kereskedelmet a két szakadár régió, Donyeck, Luhanszk, valamint az EU között, és korlátozzuk Oroszország hozzáférését az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz és szolgáltatásaihoz” - közölte az uniós bizottság elnöke.

Ha Oroszország tovább fokozza a maga előidézte válságot, az Európai Unió készen áll további lépések megtételére. Az EU egységes és gyorsan cselekszik, illetve továbbra is egységesen támogatja Ukrajna önállóságát és területi egységét - fogalmazott Von der Leyen.

„A lehető legnehezebbé tesszük a Kreml számára agresszív politikájának folytatását” - tette hozzá.

Azzal összefüggésben, hogy az orosz intézkedésekre válaszul a német szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggesztette az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, Von der Leyen azt mondta: a gázvezetéket egész Európa energiaellátásának biztonsága fényében kell értékelni. Szavai szerint a válság megmutatta, hogy Európa még mindig túlságosan függ az orosz gáztól. Véleménye szerint az Uniónak diverzifikálnia kell a beszállítókat, és jelentős mértékben be kell fektetnie a megújuló energiaforrásokba. Ez - szavai szerint - stratégiai befektetést jelent Európa energiafüggetlenségébe.

Ukrajna hazahívta konzultációra a moszkvai ügyvivőjét

Ukrajna kedden hazahívta konzultációra Vaszil Pokotilót, moszkvai ügyvivőjét annak nyomán, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte a két, Donyec-medencei szakadár terület, a luhanszki és a donyecki „népköztársaság” függetlenségét.

Az ukrán elnök - arra reagálva, hogy Moszkva elismerte a két, délkelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságot” -, kifejtette: „úgy gondoljuk, hogy ez eszkalációs lépés volt, jogi agresszió, amely megalapozta Oroszország és az ideiglenesen megszállt ukrán területeket körülvevő fegyveresek katonai agresszióját”.

Putyin felhatalmazást kapott a hadsereg külföldi bevetéséhez

Felhatalmazást adott az orosz parlament felsőháza Vlagyimir Putyin elnöknek kedden a fegyveres erők Oroszország határain kívül történő bevetéséhez.

A nap folyamán az orosz törvényhozás két háza egyhangúlag jóváhagyta a megállapodásokat arról, hogy Oroszország megvédi Ukrajna szakadár területeit, amelyek függetlenségét hétfőn ismerte el. A ratifikálási okmányokat Putyin kézjegyével látta el. A hatályba lépő megállapodások lehetővé teszik Oroszország számára, hogy katonai bázisokat létesítsen a szakadár köztársaságokban, oda csapatokat vezényeljen, közös védelmi állásokat vegyen fel, és erősítse a gazdasági integrációt.

„Nem mondtam, hogy a csapatok a találkozónk (sajtótájékoztató) után egyenesen oda (a Donyec-medencébe) mennek, ez az első” - jelentette ki Vlagyimir Putyin kedd este újságíróknak.

„Másodszor: egyáltalán nem lehet megjósolni a lehetséges akciók konkrét kereteit, ez a konkrét helyszíni helyzettől függ, ahogy mondani szokták” - tette hozzá.

Megerősítette, hogy Oroszország szükség esetén katonai támogatást fog nyújtani a donyecki és a luhanszki „népköztársaságnak”, és teljesíteni fogja a szerződésben vállalt kötelezettségét. Kifejezte reményét, hogy a határokkal kapcsolatos vitás kérdéseket a felek - Kijev és a köztársaságok - béketárgyalások révén fogják rendezni.

Putyin szerint a válság legjobb megoldása az lenne, ha az ukrán vezetés maga mondana le a NATO-tagságról, és a semlegességet választaná, emellett fontosnak nevezte az ország demilitarizálását. Hozzátette, hogy az orosz-ukrán kapcsolatok rendezéséhez az is szükséges, hogy Kijev ismerje el Szevasztopol és a Krím lakosságának akaratnyilvánítását - vagyis a függetlenség, majd az Oroszországhoz történő csatlakozás melletti döntését.

Kijelentette, hogy „a minszki megállapodások többé nem léteznek”. A korábban az ukrajnai válság rendezése alapjának tekintett dokumentumok érvényének megszűnéséért Kijevet hibáztatta. Szerinte a szakadár köztársaságok orosz elismeréséhez az vezetett el, hogy az ukrán vezetés, beleértve az elnököt, nyilvánosan is hangoztatni kezdte: nem fogja teljesíteni a megállapodásokat, Oroszország pedig, mint mondta, „nem tűrhette tovább a Donyec-medence népe elleni népirtást”.

Kifogásolta, hogy Európa sem tudta rávenni az ukrán felet a minszki megállapodások betartására, amelyeket Kijev szerinte már jóval a régiók orosz elismerése előtt „lenullázott”.

Putyin a nap folyamán a Kremlben Ilham Aliyev azeri elnököt fogadva valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország a régi határai kötött akarja helyreállítani régi birodalmát.

„Mint tudja, Oroszország tegnap úgy döntött, hogy elismeri a Donyec-medence két népköztársaságának szuverenitását. Rögtön el akarom mondani: látjuk és előre láttuk az arra vonatkozó spekulációkat, hogy Oroszország helyre akarja állítani a birodalmat a birodalmi határok között. Ez abszolút nem felel meg a valóságnak” - mondta.

Az orosz vezető szerint Oroszország a Szovjetunió széthullása után elismerte az összes új geopolitikai realitást, és együttműködésbe kezdett a posztszovjet térségben megjelent összes független állammal. Putyin azt mondta, hogy Moszkva és Kijev kapcsolatai azt követően romlottak meg, hogy Ukrajnában 2014-ben „államcsíny” és „törvénytelen hatalomátvétel” történt. Ellenpéldaként hozta fel, hogy Oroszország az év elején Kazahsztánnak éppen hogy a szuverenitása megőrzéséhez nyújtott segítséget.

„Így is szándékozunk fellépni minden más szomszédunk esetében. Ukrajnával más a helyzet, ami sajnos azzal áll összefüggésben, hogy ennek az országnak a területét harmadik országok arra használják fel, hogy fenyegetéseket hozzanak létre az Oroszországi Föderáció számára. Csak erről van szó” - hangoztatta.

Szergej Lavrov külügyminiszter kedden a Rosszija 1 állami televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország kész a Nyugattal történő párbeszédre, ám tárgyalásokról abban az esetben szó sem lehet, ha ott Oroszországot megpróbálják megalázni és mindenért felelőssé tenni. Nehezményezte, hogy a NATO és az Egyesült Államok nem mutatott érdemi tárgyalási hajlandóságot Oroszország biztonsági garanciaigényei ügyében. Azzal vádolta a Nyugatot, hogy a feszültség csökkentése helyett arra törekszik, hogy Oroszországot kibillentse egyensúlyából és visszatartsa a fejlődésben.

Volodimir Zelenszkijnek azzal a kijelentésével kapcsolatban, miszerint ideje áttérni az Oroszország elleni közvetlen fellépésre, hangot adott véleményének, miszerint a hivatalban lévő ukrán elnök „kiegyensúlyozatlan és önállótlan” ember, aki „közvetlenül függ amerikai gondnokaitól”, és akitől „mindenre lehet számítani”.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Dozsgy ellenzéki online tévécsatornának nyilatkozva kijelentette, hogy a szakadár területek határainak ügye „a jövő kérdése”. Mint mondta, a délkelet-ukrajnai szakadár területek elismerésének célja az emberveszteségek megállítása volt, „ezért a kialakult valóság nyert elismerést”.

„Most más kérdéseket kell megoldani. A határok kérdése pedig meg lesz oldva” - mondta. Moszkva az ukrán Donyeck és Luhanszk megye háború előtti határát ismerte el államhatárnak.

A szóvivő a politikának a gazdasággal történő  összekapcsolására irányuló kísérletnek nevezte, hogy Németország felfüggesztette az Északi Áramlat-2 földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, és hangot adott álláspontjának, miszerint Washingtont „nem hagyja nyugodni” Oroszország és Európa energetikai együttműködése. Zaharova szerint az Egyesült Államoknak „teljes függőségbe kellett hoznia Ukrajnát, mert ezen az országon keresztül ment az energiaáramlás Európa többi része felé - itt irányítható politikusokra, irányítható kormányokra és elnökre volt szüksége”.