Moszkva a brit külügyminisztert okolja a nukleáris készültség bevezetéséért

A Kreml szerint Liz Truss brit külügyminiszter megjegyzései váltották ki Oroszország vasárnapi lépését arra vonatkozóan, hogy fokozott készültségbe helyezze nukleáris erőit – jelentette az Interfax orosz hírügynökség. A BBC beszámolója szerint nem világos pontosan, hogy Truss melyik megjegyzése háborította fel Moszkvát, a brit tárcavezető korábban mindenesetre támogatásáról biztosította a brit állampolgárok csatlakozását az oroszok ellen harcoló nemzetközi önkéntes erőkhöz.

Különböző szintű képviselők nyilatkoztak a lehetséges konfliktushelyzetekről, sőt a NATO és az Oroszországi Föderáció közötti ütközésekről és összecsapásokról is. Az ilyen állításokat teljességgel elfogadhatatlannak tartjuk

– idézi az Interfax Dmitrij Peszkovot, Vlagyimir Putyin szóvivőjét, aki az inkriminált megjegyzésekkel kapcsolatban Truss nevét említette.

A BBC beszámolója szerint nem világos pontosan, hogy Truss melyik megjegyzése háborította fel Moszkvát, bár vasárnap a brit tárcavezető  kijelentette, hogy támogatni fogja az Egyesült Királyság állampolgárainak csatlakozását az Ukrajnáért harcoló nemzetközi erőhöz. Mint arról a hirado.hu is beszámolt, Truss a brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában közölte, hogy az ukránok nemcsak hazájuk, hanem egész Európa szabadságáért és demokráciájáért harcolnak, mivel Putyin a szabadság és demokrácia ellen intézett kihívást. „Ha az emberek úgy döntenek, hogy ezt a küzdelmet támogatják, én támogatom őket e döntésükben” – fogalmazott akkor a brit külügyminiszter.

Arra a kérdésre pedig, hogy a brit kormány azt is támogatná-e, ha brit állampolgárok indulnának Ukrajnába, hogy segítséget nyújtsanak az Oroszország elleni harchoz, Liz Truss igennel válaszolt.

Pedig Ben Wallace brit védelmi miniszter előző nap, a BBC televíziónak nyilatkozva erősítette meg azt a korábban többször is elhangzott brit kormányzati álláspontot, hogy Nagy-Britannia nem küld katonákat Ukrajnába az orosz hadsereg ellen. Wallace kijelentette:

a közvetlen brit katonai részvétel az orosz invázió elleni ukrajnai harcokban egész Európára kiterjedő háborút jelentene.

Zelenszkij vasárnapi videóüzeneteiben beszélt arról, hogy Ukrajna önkéntesekből álló alakulatot hoz létre olyan külföldiek számára, akik készek csatlakozni az ukrán hadsereghez az orosz invázió elleni harcban.

A BBC News felidézi, hogy Ben Wallace brit védelmi miniszter lekicsinyelte Putyinnak az orosz nukleáris arzenál készültségbe helyezését illető vasárnapi bejelentését, ami szerinte arra utal, hogy az orosz elnök így akarja elterelni a figyelmet erőinek – legalábbis az ukrán és nyugati narratívák alapján – a vártnál lassabb ukrajnai előretöréséről. Wallace azt nyilatkozta, hogy

a britek nem tesznek semmi olyasmit, ami hibás számításokhoz és a nukleáris fenyegetés eszkalálódásához vezetne. Nagyon is komolyan veszik a kérdést, ám az jelenleg inkább egy retorikai csatározás, amit Putyin elnök indított

– jegyezte meg a brit politikus.

Az amerikai pénzügyminisztérium újabb szankciókkal sújtotta Oroszországot, miután megtiltották az amerikaiaknak, hogy részt vegyenek olyan pénzügyi tranzakciókban, amelyekben az orosz központi bank, az oroszországi központi vagyonalap vagy az orosz pénzügyminisztérium is részt vesz – számolt be hétfőn az amerikai sajtó.

Szakértők szerint az újabb, szigorú pénzügyi szankciók nehéz helyzetbe sodorhatják a már „szabadesésben” lévő orosz gazdaságot, ugyanis gyakorlatilag elvágják az orosz jegybankot az amerikai dollártól, és súlyosan korlátozzák Vlagyimir Putyin orosz elnök lehetőségeit arra, hogy mérsékelje a korábbi szankciók okozta károkat.

Az amerikai pénzügyminisztérium közleménye szerint a szankciók révén az amerikai dollárral rendelkező külföldi pénzügyi cégeknek is megtiltják, hogy dollárt küldjenek az orosz központi banknak, a pénzügyminisztériumnak és a vagyonalapnak.

A szankciók – mint írják – kivételt tesznek „bizonyos, energiával kapcsolatos kifizetések” esetében, hogy megakadályozzák az olaj- és földgázárak megugrását.

Az amerikai kormány egyik neve elhallgatását kérő tisztviselője hétfőn azt mondta: az új szankciók még mélyebbre taszítják az orosz gazdaságot, és ennek Putyin ukrajnai háborúja a kiváltó oka. „A mi stratégiánk leegyszerűsítve az, hogy biztosítsuk, hogy az orosz gazdaság visszafelé haladjon mindaddig, amíg Putyin elnök úgy dönt, hogy folytatja az ukrán inváziót” – fogalmazott a tisztviselő.

Szakértők szerint az orosz devizatartalékok befagyasztása megakadályozza, hogy Moszkva megszabaduljon külföldi devizájától annak érdekében, hogy megállítsa a rubel zuhanását. A rubel árfolyama hétfőn több mint 30 százalékot esett a dollárral szemben, és az orosz jegybankot az alapkamat emelésére kényszerítette.

Amerikai tisztségviselők szerint a sorozatos gazdasági szankciók valószínűleg megnövelik az orosz inflációt, csökkentik a vásárlóerőt és visszaszorítják a befektetéseket.

A jelentős veszteségek és egyes területeken az előrehaladás lassulása ellenére az Ukrajnát támadó orosz erők nem adják fel fő céljukat, a Kijev feletti ellenőrzés megszerzését – állapította meg hétfőn az ukrán szárazföldi erők parancsnoksága hivatalos Facebook-oldalán.

Közölték, hogy operatív adatok szerint az Ukrajna ellen múlt csütörtökön elindított nyílt agresszió kezdete óta az orosz erők mintegy 180 Iszkander típusú cirkálórakétát lőttek ki. Vasárnap az oroszok hat támadást indítottak – legfeljebb 30 rakéta kilövésével – továbbá négy légicsapást, javarészt Fehéroroszország légteréből. Az orosz légierő katonák és felszerelések szállítására használja a fehérorosz repülőtereket.

A fehérorosz-ukrán határ menti térségben Kijev szerint az orosz erők jelentős veszteségeket szenvedtek el, amit légideszant-csapatokkal próbálnak pótolni. Nagy a valószínűsége a fehérorosz fegyveres erők bevetésének – írta jelentésében az ukrán parancsnokság.

Hozzátette:

az ellenség befejezte az átcsoportosítást, és megpróbálja folytatni az offenzívát Csernyihiv-Kijev vonalán, ahol három zászlóalj harcászati csoportot sorakoztattak fel.

Az ukrán katonai beszámoló szerint az orosz erők gépesített gyalogsága jelentős veszteségeket szenvedett és támadási potenciált vesztett Ukrajna északkeleti részében, Szumi, Ahtirka é Poltava vonalán.

Dnyiporpetrovszk megye irányában az ukrán erők – saját közlésük szerint -feltartóztatták az orosz csapatokat. A Donyec-medencében nem sikerült a támadóknak elérniük Donyeck és a Luhanszk megyék közigazgatási határait – tették hozzá.

Délen az oroszok átcsoportosították erőiket, és most támadást készülnek intézni Mikolajiv ellen, Mariupolban pedig tengeri deszantosok próbálnak partra szállni. Az ukrán fegyveres erők védik a határokat – biztosítottak a szárazföldi erőknél.

Közben Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes arról adott hírt a Facebookon, hogy már több ezer külföldi állampolgár jelentkezett, akik szeretnének csatlakozni az Ukrajna védelmére szerveződő nemzetközi légióhoz.

Volodimir Zelenszkij elnök vasárnap jelentette be egyik videoüzenetében, hogy létrehoznak egy új egységet, Ukrajna Nemzetközi Területvédelmi Légióját,

amelybe olyan külföldiek jelentkezését várják, akik az ukránokkal együtt készek visszaverni az orosz megszállókat – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda hírportál.

A 2016. június 10-én kiadott elnöki rendelet értelmében külföldieknek joguk van katonai szolgálatot teljesíteni az ukrán fegyveres erők kötelékeiben önkéntes alapon, szerződéssel. Ugyanez vonatkozik a polgári ellenállásról tavaly elfogadott törvény nyomán létrehozott területvédelmi alakulatokra is.

A Sheriff nevű kijevi őrző-védő vállalat ezer dollárt ígért minden felgyújtott vagy másképpen működésképtelenné tett orosz harckocsiért Kijevben vagy a főváros régiójában – írta az Ukrajinszka Pravda. Egyéb haditechnikai eszköz megsemmisítéséért 500 dollárt készek fizetni.